Írottkő-kilátó

Az Írottkő a Dunántúl legmagasabb hegycsúcsa (884 méter), kedvelt kirándulóhely. A kilátóból nagyon szép kilátás nyílik a környékre, sőt (az információs táblák szerint) jó időben a Balatonig is el lehet látni.
A környék az Írottkő Natúrpark gyöngyszeme.
A kilátónál már az EU csatlakozás előtti években is szabadon (és ami itt lényegesebb: hivatalosan) át lehetett sétálni Ausztriába, manapság pedig "nyitva" a határ. Nagyritkán szoktak osztrák határőrök álldogálni itt, és még ettől is ritkábban elkérhetik a személyit/útlevelet. Felnőtteknek elég a személyi (jogosítvány nem jó), de a gyerekeknek útlevél szükséges. Ez persze inkább csak elv, szinte soha sincs itt osztrák határőr. Ha már átsétáltunk, akkor fel is lehet mászni a kilátóba, amelynek a bejárata a határtól 1 méterre, de már osztrák oldalon van. Csak hogy teljesen hivatalosak legyünk a kilátó a ládától még kb. 150 méter, a kilátó pontos kordinátái:  N 47° 21,163' E 16° 26,028' 861 m [GCIRKO+kilátó].
Az első kilátó 1891-ben, még fából készült. A jelenlegi kőből épült torony 1913 óta áll ezen a helyen, a határ csak 7 évvel később "került ide". A kilátóban 2 nyelvű, történelmi információs táblák mutatják be a jelenlegi határ kialakulásának történetét. Mind a magyar, mind az osztrák oldalon többnyelvű, turisztikai információs táblák is találhatóak.

Velemtől a megközelítés autóval vagy biciklivel ajánlott, szerpentin út vezet fel a Hörmann forrásig, ott érdemes az autót leparkolni. Koordinátát ehhez nem adok meg, hiszen a behajtani tilos tábla pontosan jelzi az autóval bejárható út végét. A Hörmann forrástól oda-vissza kb. 5 km-es sétára kell számítani egy nehezen eltéveszthető turistaúton. (Előbb a kék +, majd a sima kék jelzésű utat kell követni.)

Ausztria felől picit rövidebb, oda-vissza 3,6 km az út. Az autót az 56-os főúton, az  N 47° 20,882' E 16° 24,679' 781 m [GCIRKO+at-parkolo] pontnál található vendéglő parkolójában lehet hagyni, innen a 07-es számú, jó minőségű erdei úton, a GPS-t követve érdemes jönni. A jelzések ritkásak, de a GPS által mutatott irányban, lényegében végig egyenesen kell menni. Ezt az utat régebben az osztrák határőrség autóval is használta, tehát szélesebb, lankásabb, azaz Ausztria felől babakocsival is lehet jönni.

A kilátótól kb. 250 méterre osztrák oldalon is van egy láda, a GCJPQ9, ha valaki nem akar bajlódni a geocaching.com-mal, akkor a koordináta:  N 47° 21,133' E 16° 25,914' 870 m [GCIRKO+at-cache]

Ludens gyűjtése alapján részletesebb összefoglaló a látványosságokról és a név eredetéről. (Köszönjük!)

Története
A hegy 17. században ismert neve Szálkő volt, bár a legújabb kutatások szerint a 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. A Kőszegi-hegység legmagasabb pontja e kilátó, németül Geschriebenstein, azaz "Megírt kő".
Az első kilátót 1891-ben állították a Kőszegi Turista Egyesület tagjai.
Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. Leomlása után 1913-tól az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. 1990 óta szabadon látogatható.
Az épületet középen szeli át az országhatár. Érdemes fölmenni a kilátóba (bejárat az osztrák oldalon), tiszta időben a Balatonig is ellátni.

Miért írott a kő?
A kilátótól mintegy negyven méterre, osztrák területen található az a sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C, B és E betűk.
Ezek Kőszeg város, valamint a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana).

A betűk ma is láthatóak, bár egyre nehezebben olvashatóak. Így volt ez már 1928-ban is, amikor a Thirring-féle Kőszegi-hegység kalauz készült. Azóta sok turista járt errefelé, így újabb és újabb feliratok, nevek kerültek a kőre.
Az olvasat is kissé bizonytalan - CEB, CBE, vagy talán CEDB.
A rövidítés feloldására vonatkozóan is több elképzelés született,
a betűket mindegyik értelmezés az itt húzódó birtok és közigazgatási határral hozza összefüggésbe.

Gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pont is létesült itt 2002. májusában, melynek jelentősége a schengeni övezetbe való belépéssel megszűnt.

Bár minden út Rómába vezet, itt minden kék turistaút Írottkőre visz, hiszen innen indul az Országos Kéktúra, és a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra is.

Ládatörténet:
2005 Első ládacsere törés miatt
2008. szep. 26. Második ládacsere eltűnés miatt
2014.7.19 Új logbook
2019.5.4 Új doboz, új logbook.
2019.7.18 Az új rejtést nagyon hamar meglovasították, szerencsére Sirgalahad arra járt, és vitt új dobozt. Köszönöm!
2021.2.28 Panyekék vittek új ládát. Köszönöm.
2023.10.8 stmester javította, köszönöm.