Belső fal nyugati oldalán egy vonzó rejtekben 10 cm magas, 4,5 cm átmérőjű dobozt találsz.

Mi is az a Tettye?
A Tettye három oldalról a Mecsek hegyei által határolt fennsíkja a XX. század kezdete óta a pécsiek kedvelt kirándulóhelye. A kellemes hangulatú, 4,5 hektáros terület bővelkedik látnivalókban. Középkori romok közt bóklászhatunk, arborétumban csodálhatjuk a növényeket, barlangba bújhatunk, sziklát mászhatunk, a város panorámájában gyönyörködhetünk, gyerekeinket futtathatjuk a hatalmas, jól felszerelt játszótéren, megpihenhetünk egy félreeső padon vagy egy jót ehetünk a kerthelyiséggel is rendelkező Tettye vendéglőben.

A Tettye kialakulása
Nem a természet ajándéka a tettyei fennsík, hanem az ember természetátalakító tevékenységének eredménye.
A hegyoldali terület mészkövét már a római korban fejtették, így hosszú évszázadok munkája során alakultak ki a 30-60 m magas sziklafalak és a köztük lévő síkabb területek.
A pécsi római építmények kőanyaga innen való. A középkori épületek és a több mint három kilométer hosszú városfal véges-végig tettyei mészkőből készült.
A 16. század elején az ország rossz gazdasági helyzete miatt csökkent az építési kedv és egyre kevesebb bányára volt szükség. A Tettyén is befejezték a bányászatot, a terület a püspökség birtokába került. 1505-1521 között Szatmáry György volt Pécs püspöke. Nevéhez fűződik a Tettye fennsík kialakítása. Ő fedezte fel a városhoz közeli táj szépségét, egyengettette ki a bányaudvart és hozatta itt létre a püspökség vadaskertjét.

A tettyei romok
Szatmáry ide, a volt bányaudvarra, a mára már a föld alá kényszerített, akkor még vad, zuhatagos Tettye-patak mellé építtette fényűző nyári rezidenciáját.
Az olasz építész által tervezett elegáns reneszánsz épület emeletes volt, valószínűleg délre nyitott U alaprajzú (az újabb kutatások szerint esetleg téglalap alakú, középen udvarral).
Húszonkét évvel Szatmáry püpöksége után a város minden ellenállás nélkül nyitotta meg kapuit az oszmás sereg előtt, így az épületek nem szenvedtek kár.
A törökök megerősítették és igazi keleti kereskedővárossá formálták Pécset, inkább csak saját igényük szerint alakítgatva a meglévő épületeket, mintsem jelentős számban újakat emelve. Így vált a tettyei palota derviskolostorrá.
Jakováli Hasszán pasa (lásd még: GCJaha) a kolostort a keringő derviseknek, a mevleviknek, az oszmán birodalom legnagyobb tiszteletnek örvendő szerzeteseinek adományozta, akiknek ez volt az egyetlen kolostoruk Magyarországon. A Tettye név eredete erre a korra vezethető vissza: a "tekke" szó törökül kolostort jelent.
A "felszabadítást", a török uralom végét (1686 és az azt követő éveket) kevésbé szerencsésen vészelte át Pécs, mint a majd 150 évvel korábbi tulajdonoscserét. A 17. század végére, 18. sz. elejére a hajdan pompás palota lakatlanná vált, ahogy majdnem az egész város is. A Tettye területe a pécsi káptalan tulajdonába került, ki a püspökkel megosztozva káposztás kertnek használta. Mivel a püspöknek közelebb is volt kertje, itt felhagytak a műveléssel.
Amikor 1780-ban Pécs elnyerte a szabad királyi város címet, a város tulajdonába került a terület és az omladozó, de még részben lakható épület is. Az épület ép része ekkortól a városi erdészek lakóhelyéül szolgált. Állapota egyre csak romlott, de ismert, hogy 1830-ig még laktak benne.
1830-ban kiadták az engedélyt az épület teljes lebontására, de ismeretlen okból a bontás elmaradt. 1840-ből szintén fennmaradt egy bontási engedély, de ez akkor sem valósult meg.
Az évek során egyre divatosabb kirándulóhely lett a Tettye, ahol sok ünnepséget, vigadalmat is rendeztek. Valószínűleg az idelátogató emberek védelmében 1897-ben a több helyen még magasba törő falakat visszabontották. 1904-ben további egy méteres részt bontottak vissza, de ezt már a romok konzerválásának érdekében, mert a falak tetejét ekkor lebetonozzák. A megmaradt falfelületek némely nyílását patkó alakúvá alakították, a romantikus hatás fokozására.
A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa-cím a város számára számos beruházást tett lehetővé, így sor került a Tettye és a Havi-hegy területének alapos átformálására is. Az egykori palota romjainak délkeleti sarkára Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál tervei alapján egy rozsdaszínű corten acél anyagú kilátó került. A kilátás szép az acélmonstrumból, de hát bármerre sétál itt az ember, rengeteg gyönyörű kilátópontot talál, így a legtöbb pécsi nem igazán érti, miért volt szükség erre a sokmillió forintból létesített, furcsa, tájidegen építményre.

További látnivalók
- Játszótér: a romoktól délre korszerű játszótéren időzhetnek a csemeték. Az 1970-es években még hagyományos, acélszerkezetű játékok álltak itt, amit az 1980-as évekre Szatyor Győző faragványai váltottak fel. Ez volt az első fából készült játszótér, amit valaha is láttam. Hatalmas élmény volt a sok újfajta játék, a más anyag. Sokat jártunk ide akkoriban. Megnőttünk, közben tönkrementek a fajátékok is. A mostani, eurokonform játszóteret 2009-ben alakították ki, így a tér ismét rendkívül kedvelt úticél lett a kisgyerekes családok körében.
- Mésztufa barlang: a Tettye utca meredek szakaszának alján nyílik a közelmúltban látogathatóvá tett rövid kis barlang.
- Pintér-kert: a Tettye tér északnyugati sarkában, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósági épülete és a Tettye forrásháza között juthatunk be a szépen gondozott, hangualtos kis arborétumba.

Ládatörténet
2003. 10. 27.: lepke elhelyezi a romokat bemutató első geoládát, amely az idők során ide-oda vándorolt és sokszor betegeskedett is
2012. 12. 21.: Fairy új helyen rejtette újra a ládát, amit nemrég örökbe fogadott. A rejtés sajnos nem volt hosszú életű, hol a felfüggesztés bizonyult gyengének, hol simán lába kelt. A hosszas betegeskedés után Fairy végül megszüntre állította.
2015. 10. 12.: a megszüntetett ládát Strombus örökbe fogadta, ismét egy újabb helyen, nagyobb láda várja a megtalálókat
2015. 10. 21.: Arra jártam, így megnéztem a ládát. A rejtek mellett, feltűnő helyre kirakva találtam. Nem hiányzott belőle semmi, így visszarejtettem a helyére. Furcsa.
2015. 10. 27.: A ládát foxfoxfox a rejtektől jóval messzebb, nyílt színen megtalálta és egyeztetés után újrarejtette. Hálás köszönet a megmentéséért.
2015. 11. 30.: Sajnos a ládának most már tényleg sikerült eltűnnie. :-( Most egy kisebbel próbálkozom.
2016. 06. 09.: Ládaellenőrzés, a ládát jó állapotban a helyén találtam.
2017. 01. 03.: Ládaellenőrzés. Sajnos nem találtam a helyén. Pótoltam.
2017. 02. 08.: "Nem találtam" log miatt ládaellenőrzés. Szerencsére vaklárma volt.
2017. 05. 08.: Karbantartás. Az ellopott kupakot pótoltam.
2018. 10. 29.: Nagy öröm, amikor betelt logbook miatt van szükség karbantartásra. Cseréltem. A láda kitűnő állapotban.
2019. 04. 27.: Ládaellenőrzés. Nem találtam a helyén. Pótoltam. 04. 21-én logolta utoljára egy kezdő com-os.
2020. 04. 13.: Ládakarbantartás. Minden rendben. A tavaly eltűnt, nemrég megkerült ládát elhoztam, így nem lesz keveredés. A rejtek megváltozott.
2024. 06. 11. Az eltűnt ládát pótoltam.

Relikviák


Források:
Szatmáry György
Tettyei romok
A Szathmáry palotarom rekonstrukciója
Szatmáry püspök nyári palotája