A láda felfelé tartva az úton, a bal oldalán 2m magasan egy fa ágai között található, kb. 5x5x10-es konyhai dobozt keress.



Az ártándi határátkelőhelytől mintegy 70 km-re levő Sebesvár ma Kalotaszeg nyugati végvára, a Sebes-Körösről kapta nevét. A vár körül kialakult falu Sebesváralja, román neve Bologa.

A vár első írásos említése 1319-ben történik Sebesvár (Sebuswar) néven, a XIV.század végétől olykor "Sebesvár, más néven Hunyadvár" elnevezéssel is találkozunk, egy 1522-ben kelt oklevél "Sebesvár, más néven Kalotaszeg" néven említi.

Hajdan a Nagyváradról Erdélybe vezető utat felügyelte, ide futottak be a havasok aranymosóiból, a Zalatna környéki aranybányákból az aranyszállítmányok.

A XIII.században valószínűleg királyi várként épült vár a XIV.században királyi birtok: az erdélyi vajdai tisztség tartozéka.

Zsigmond király 1399-ben Mircea havasalföldi vajdának adományozza, akit - miután alattvalói hűséget esküdött - 1355-ben ültetett vissza trónjára. Az erdélyi birtok azt a célt szolgálta, hogy ha a törökök elűznék országából, legyen hová menekülnie.

1410-ben a vár ismét királyi birtok, viszont 1424-ben Losonczi Zsigmond a zálogbirtokosa. 1433-ban Zsigmond a Tomaj nemzetségből származó losonci Bánffyaknak adta a Győr megyei Gönyüért cserébe, s 1519-ben Bánffyhunyadon kivül 19 falu és kiterjedt havasi erdőségek tartoztak hozzá.

A vár és környéke 1944-ig a család grófi ágának birtokában maradt, zendülések, lázadások, felkelések és háborúk idején (1437, 1468, 1514,1668-1701) a család Bánffyhunyadon, Zentelkén és máshol lakó ágainak szolgált menedékül.

A vár katonai jelentősége a XVII.század utolsó harmadában nőtt meg, Nagyvárad török kézre kerülése (1660) után.

Várad ostromának és elestének oka II.Rákóczi György erdélyi fejedelem kalandor politikája. Kolozsvártól nem messze, Szászfenes határában ütközött meg a török hadakkal 1660. május 22-én, és döntő vereséget szenvedett. Maga Rákóczi is halálos sebet kapott, a testőrségét alkotó ónodi lovasok Sebes várába menekítették a csata utáni estén a haldoklót, innen vitték tovább Váradra, ahol két héttel később meghalt.

Sebesvár a törökök rabló és adóbehajtó útjait jelentősen megnehezítette, ezért 1669-ben rákényszerítették Apafi Mihály fejedelmet a vár lerontására. Valójában ezt a szultáni parancsot sohasem hajtották végre, legfeljebb imitálták.

A Bánffyak nem sokat törődtek a várral, mely főúri lakóhelynek alkalmatlan volt: úgy-ahogy rendben tartották, hogy össze ne dőljön. Volt benne őrség is, 1687-ben például a Bánffyak emberein kívül Apafi Mihály fejedelem 11 gyalogost és egy pattantyúst tartott benne.

A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor volt némi katonaság a várban, de első felszólításra megadták magukat Bóné András kuruc ezredeskapitánynak. 1709-ben újra német őrséget találunk benne.

Végleges pusztulását 1711-ben érte meg, amikor a labancok felrobbantották, de megmaradt a belső várfal egyik sarka, tornyával együtt, mely azóta is áll. A megmaradt rész 80 méter hosszú és 20 méter széles, a falak magassága néhol még ma is eléri a 10 métert.

1910-ben a jó nevű, fiatal, tehetséges építésznek számító Kós Károly, aki életét Kalotaszeg vidékéhez kötötte, elkészítette a vár felmérését, helyreállítási tervét, melyből azonban csak a déli kerek öregtorony befedése valósult meg, azonban az utóbbi évtizedekben ez is tönkrement.

Bár művészien faragott kőrészletei nincsenek, festői fekvéséért, az innen nyíló szép kilátásért a kirándulók szívesen keresik fel, mivel mind vasúton, mind országúton könnyen elérthető.

Ládatörténet
2016.05.14. Új láda került ki a régi szétázott helyett, köszönet érte GYEZEGZUG-nak dobozipatikus-nak és Tarsolyos-nak
2016.10.08. Egyesület csereláda került ki az elveszett láda helyett. Nagy köszönet Dr.Ladá-nak és dzoli1-nek
2017.08.04: Új láda, új helyen.