Fa gyökerei közt keresd.
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
FÜZÉRRADVÁNY:
Füzérradvány, kis falu a nagyrészt erdővel borított Hegyközben, az egykori Abaúj, ill. Abaúj - Torna vármegyében, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÉK-i sarkában, a 37-es út mellett Sátoraljaújhelytől 17 km-re. A település eredetileg Füzér várának tartozéka volt. Neve eredetileg Radvány volt, de már a XIX. Században Füzérradványnak is nevezték.
FÜZÉRRADVÁNY, KÁROLYI-KASTÉLY LEÍRÁSA:
A településtől keletre fekvő Károlyi-kastélyt 1 kilométer hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett bekötőúton érjük el.
A zempléni hegyek ölelésében fekvő mai épület helyén már a XVI. században állt a terület akkori birtokosának, a Réthey családnak kastélya, amelynek falmaradványai részben már feltárásra kerültek. A dombtetőre épített kastély jelenlegi formáját a Károlyiak idején, a XIX.-XX. században nyerte el. Az emeletes déli és keleti főszárny a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. Jobbra nyolcszög alaprajzú, vékony és magas torony csatlakozik. A pilléreken nyugvó, eredetileg végig nyitott loggia földszintjén félköríves záródású, emeletén egyenes záródású nyílások sorakoznak. A loggiát a főpárkányra helyezett mellvéd zárja le, melyet félköríves mezőbe zárt, 11 ágú koronával kiemelt családi címer egészít ki. A torony alsó részét résablakok, felső harmadát valamennyi oldalon egy-egy hosszú ablak töri át, míg teteje konzolsoron ülő, mellvéddel koronázott párkány által válik némileg vaskosabbá.
A kastélyt gr. Károlyi Ede 1860 és 1877 között építette át. A tervek elkészítését nagy valószínűséggel Ybl Miklósra bízták, azonban az építést megörökítő táblán nevét, nem olvashatjuk. A kastély új megjelenését a romantikus és a neoreneszánsz stíluselemek határozzák meg. A zászlótartó kilátótorony toronyépítészeti kiképzése, valamint a télikert félköríves magas, osztott ablakai a romantika hatását mutatják. Károlyi László (1859-1936) 1898 és 1907 között jelentős belsőépítészeti átalakításokat végeztet, tervezőjük Alberto Pio bécsi építész. Bugár-Mészáros Károly így ír az átépítésről:
" A déli szárny alagsorának kertkapcsolatát megszüntették s fölötte a díszteremsort teraszokkal kapcsolták a parkhoz. Belül stukkódíszek, márványburkolatok készültek. Márvány fürdőszobákat építettek. A kastélyban összesen 17 különböző stílusú és korú kandalló kapott helyet. 1898-tól Firenzéből, Stefano Bardinitől a legkiválóbb képzőművész-műgyűjtő régiségkereskedőtől és másoktól reneszánsz és korabarokk kőfaragványokat, bútorokat és textíliákat vásároltak, és beépítették, ill. elhelyezték a kastélyban. Ezáltal a füzérradványi kastély a reneszánsz iránti érdeklődés gyűjteményes otthonává vált." (Bugár-Mészáros Károly: Füzérradvány. Károlyi-kastély.
Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 691. szám, Bp. 2001.) A kastély reprezentatív berendezését szolgáló tárgyak közül több reneszánsz faragott kőkeret, oszlopos virágtartó, kő lavabo (kézmosó építmény) ma is a kastélyban látható. Megkapó az igényesség, amellyel a firenzei műkereskedők kínálatából kiválasztották az egyes darabokat. Az egész kastélyt a reneszánsz formavilág finom szépsége hatotta át. A XV-XVI. századi bútorokkal berendezett szalonok gazdagságáról az archív felvételeket szemlélve nyerhetünk benyomást.
A kastély F-betűt formázó földszintjén helyezkedett el a gróf szalonja hálószobája, írókabinetje, márvány burkolatú fürdőszobájával és ebédlőjével, a páratlan szépségű, márványból faragott csavartoszlopos hall, az emeleti helyiségekhez vezető lépcső, a vadászebédlő, a nagy szalon, a családi ebédlő, a tálaló, a konyha, majd a bálteremként is szolgáló télikert, és a kastély kápolnája. Az emeleten az eredetileg nyitott lodzsán lehetőség nyílt a társalgásra, a kert szépségében való gyönyörködésre. Az emeleten szalonok és hálók sora húzódott és egy a földszintihez hasonló pazar márvány fürdőszoba szolgálta a kényelmet
KASTÉLYPARK:
Füzérradványi park országos jelentőségű természetvédelmi terület, melyet az Országos Természetvédelmi Hivatal 1975-ben nyilvánított védetté a 7/1975. sz. határozatával. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. Ez a park a kastéllyal együtt a 30-as évek végén Európa szerte - elsősorban az uralkodó osztály tagjai között - híres volt, utána feledésbe merült.
A védelem alatt álló park területe a védő övezettel együtt 140 ha. A kastélyhoz tartozó elkerített rész ma 15 ha. A park eredeti területe 84,5 ha volt és szervesen kacsolódott a környező erdőséghez. Ezzel a területével is az ország második legnagyobb kiterjedésű parkja volt.
Tengerszint feletti magassága 170-240 m között váltakozik. A park építése során nagy mennyiségű földmunkát végeztek, - elsősorban a kastély Ny-i oldalán kialakított francia kert kialakításakor. A parkkal kapcsolatos első feljegyzés az 1827-ből származó felmérési iratban található, mely megemlíti: "az uraságnak egy Payna és egy Vadaskert nevezetű privát erdeje" van Radványban.
A felszabadulás után 1945-ben az uradalommal együtt a kastélyt is államosították, de röviddel utána a gróf "ellenállási" érdemeire való tekintettel ezen javait visszakapta az 1948-ban bekövetkezett újraállamosításig. A park kialakulásának kezdete hosszú időre nyúlik vissza. Írásos anyag, térkép, vagy más dokumentum sajnos nem maradt fenn, így javarészt csak néhány fényképfelvétel elemzésére, valamint élő személyek visszaemlékezéseire hivatkozhatunk.
A juharlevelű platán egyik legelső példányát 1721-ben ültették ide. Az ország nevezetes fái közé tartoznak a platánóriások. A világ minden tájáról hozattak egzótákat, és az őshonos kocsányos tölgyek és gyertyánok mellé különböző juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A ritkaságok, közé tartozik az illatos, halványlila virágú császárfa, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színű ezüstfenyő, jegenyefenyő és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánról származó vadgesztenyék, hamisciprusok színesítik tovább a kerti képet.
A park madár - és állatvilága igen gazdag volt. Sok mókus, őz, nyúl, róka, borz, pele, fülesbagoly és rengeteg énekesmadár népesítette be. A park létrehozása jelentős összeget emésztett fel és sokba került a fenntartása is.
A tavaszi és őszi nagytakarítás, a rétek állandó kaszálása, a növényzet ápolása rengeteg munkát igényelt és pénzkiadást jelentett. Zinke Ferenc 1947-ig gondozta a parkot, mely a felszabadulás utáni gazdátlanság és anyagi lehetőség hiánya következtében hosszú évekre magára maradt. A természet erői ezután saját törvényei szerint formálták tovább a parkot.
A kastély funkciójának megváltozása következtében a parkból mintegy 15 ha-it bekerítettek. A nagy tó az évtizedek folyamán teljesen eliszapolódott, ma mocsári növényekkel benőtt terület.
Szabadon látogatható.
A KASTÉLY TÖRTÉNETE:
A mai kastély XVI. századi elődjét Réthey Péter építette a XVI. század végén. Füzérradvány neve ekkor még Radvány volt. A kastélyt, és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban ban Károlyi Lászlónak adományozta. Károlyi Mihály 1609-ben nyert bárói rangot. Károlyi László (1614-1689) a török háború által okozott veszteségeinek kárpótlásaként kapta meg Füzért, és a hozzá tartozó részeket, amelyeket fia, Károlyi Sándor (1669-1743) örökölt meg és gyarapított tovább. A radványi birtokot sorban örökölték a Károlyi fiúk, Károlyi Ferenc (1705-1758), majd Antal (1732-1791), és József (1768-1803). Igen sokáig, a XIX. század közepéig a radványi kastély nem volt állandó tartózkodási helye a Károlyi családnak, elsősorban az uradalom gazdasági központjaként működött. A vadakkal teli erdő lehetővé tette a vadászatot, és a trófeák gyűjtését, amelyekkel azután a kastély lépcsőházát díszítették.
A kastély sokszor kerül zálogbirtokosok kezére, ezért Mária Terézia visszaperelte a Károlyiaktól és 1773-ban Győry Ferencnek adományozta. Győrytől 1775-ben vásárolta vissza a kastélyt Károlyi Antal.
Arra vonatkozóan, hogy a füzérradványi kastély milyen lehetett a XIX. század elején, egy 1808-ból származó összeírás nyújt képet. Eszerint az épület ekkor L alakú, kétszintes, tetőzete részben "olaszos" azaz manzardos, részben hagyományos nyeregtető. Az épület végén "rundellák" azaz sarokbástyák állhattak. A belső terek lefedése részben boltozatos, részben síkfödémmel fedett. A déli szárny emeletén háromablakos ebédlőterem 24 bőrrel bevont karosszékkel, kecskelábú asztallal, valamint kisebb és nagyobb, folyosóról nyíló szobák sora várták lakóikat. A szobák padlója többnyire fenyőből készült, a meleget zöld, kerek cserépkályhák adták. Az épület alsó szintje ekkor még nem szolgál lakóhelyül másodlagos, alárendelt szerepet tölt be, gazdasági funkciójú helyiségek (cselédszobák, kamrák, raktárak) találhatók itt.
Károlyi István (1787-1881) sem Füzérradványt választja családi birtokközpontnak, fanem Fótot, ahol a korábban már meglévő kisebb kúriát reprezentatív kastéllyá építteti át. Károlyi István két fia közül Edére (1821-1879) hagyta a radványi birtokot 1843-ban. Károlyi Ede 1851-ben házasodott meg, felesége gróf Korniss Klarissza lett. A kastély új ura nagyszabású átépítést folytatott, és a korábban másodlagos szerepű családi birtok kastélyát reprezentatív épületté alakítja át Ybl Miklós és saját tervei alapján. Károlyi Ede erőteljesen beleszólt az építészeti tervek megalkotásába, ezért Ybl nem vihette végig a teljes tervezési folyamatot. A csigalépcsőt és a zászló tartószerkezetet magában foglaló kilátótorony tövében lévő tardosi mészkő emléktáblára, mindenesetre a kastély építtetőjeként Károlyi Ede neve került fel. A kastély déli szárnyának átépítése 1857-59 között zajlott le. A lépcsőfeljárat terveit Zitterbath János (1826-1882) készítette el. A XIX. század utolsó harmadában létrehozott nagy átépítés Györgyi (Giergl) Alajos festő 1859-ben a grófi házaspár vendégeként tartózkodott Füzérradványban, és készítette képeit. 1868-ban Paál László tanította a grófkisasszonyokat rajzolni.
Károlyi Ede 1789-ben bekövetkezett halálát követően fia László örökölte meg a kastélyt, aki feleségével gróf Apponyi Franciskával az addig csendes életét élő kastélyba új színt hoztak, Bécsből, Firenzéből, Velencéből és további városok híres régiségkereskedőitől reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészien faragott kőfaragványokat, ajtó- és kandalló kereteket, domborműveket hozattak A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket ezúttal Albert Pió milánói születésű bécsi építész, készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását a fekete-fehér-vörös színű márvánnyal burkolt un. Márványfolyosó, valamint a két csavart vörösmárvány oszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon. A grófnő emeleti szobájába csillagmintás parketta került. A kastély reneszánsz szellemben történő berendezésében a tárgyak gyűjtésében nagy szerepe volt gróf Apponyi Franciskának Károlyi László élete végéhez közeledve fóti birtokára húzódott vissza és a berendezett kastély 25 fő személyzettel ismét álomba merült.
Károlyi László fiának Istvánnak (1898-1967) felesége, Windischgraetz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély által kínált lehetőséget és azt luxusszállónak alakíttatta át, amely 1938 májusában nyílt meg, és több évig sikeresen működött. A belsőépítészeti tervek elkészítésével Lehoczky György budapesti építészt bízták meg. A kastélyszálló működése és kényelme érdekében ekkor készült el a nagyszalon hármas nyílászáró-szerkezete, a recepciós pult, a lépcsőház faburkolata és színes üvegablakai. A legértékesebb tárgyakat a márványfolyosóról nyíló termekben helyezték el, amelyeket a tulajdonos fenntartott magának. A vendégek vadásztak, kocsikáztak, lovagoltak, úsztak, kirándultak, az élményeiket kandalló tüzének melegénél beszélhették meg, aludni baldachinos ágyba tértek.
A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát.
Az új rendszerben azonban nem sokáig maradhatott a Károlyi család tulajdonában a büszke nemesi otthon, 1948-ban ismét elvették azt Károlyi Istvántól és Gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC szanatóriumát hozták benne létre. Az emeleti loggiáját az 1960-as években üvegezték be. A bútorok legértékesebb darabjai a sárospataki Rákóczi Múzeumhoz kerültek. Sajnálatos módon számos bútor ment tönkre, vagy kallódott el.
1993-óta a Műemlékek Állami Gondnoksága a kastély kezelője. Az épület helyreállítási munkái a déli szárny tetőzetének, valamint földszinti termeinek felújításával kezdődtek. Az épület művészettörténeti, régészeti kutatásának eredményeire épül a kastély további helyreállítása, amely a lehetőségek függvényében valósulhat meg. A felújítás alatt lévő kastély földszinti termeiben történeti enteriőr kiállítás látható, nagyszalonja és iparművészeti remeknek mondható ebédlőgarnitúrával berendezett díszebédlője fogadások és bálok színhelye.
Az épület fokozatos helyreállítását követően szándékaink szerint a kastély ismét a reneszánsz tárgyi kultúra gyűjteményes otthonává válhat, éppúgy, mint e gondolat megteremtőinek idején gróf Károlyi László és felesége gróf Apponyi Franciska idején.
A kastély történeti leírása Sisa József: A füzérradványi kastély-című tanulmánya alapján készült. (In: Ars Hungarica 1999ő1, 5-79. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetének közleménye, Budapest)
A KASTÉLY NYITVATARTÁSA:
Nyitva tartás:Április 10-től november 5-ig 9.00 - 18.30-ig. Tárlatvezetések negyedóránként, az utolsó csoport 18.00 h-kor indul! Hétfőn szünnap!
Belépődíj: Felnőtt: 850.-
A diák,nyugdíjas:600.-
Csoportos felnőtt: 650.- (15fő -től)
Csoportos diák,nyugdíjas:500.- (15fő -től)
Családi (min. 2 felnőtt, 1 gyerek): 1800.-
Bővebb infók a kastélyról itt
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAIN A BELÉPÉS INGYENES!
FOTÓK A VÁRRÓL (IE diavetítés)
FOTÓK A VÁRRÓL (Opera böngésző képek)
Eszti, Tamipami, Dávid és kepenu Gábor által készített eredeti leírás:
A füzérradványi kastély és környéke Zemplén egyik gyöngyszeme, természetvédelmi terület, az ország második legnagyobb kiterjedésű parkja. A Sátoraljaújhely-Hollóháza közötti 3712-es útról közelíthető meg, a fenyőfasor tetején balra, majd végig a kerítés mentén. Kastélyparkoló: N 48° 28,9740' E 21° 31,6800' 196 m [GCFRAD+Autóparkoló] - Parkolási díj 200 Ft - szezonban.
A mai kastély helyén korábban, 1826-tól egyemeletes kúria állt, melyet előbb barokk stílusban bővítették, majd Ybl Miklós tevei szerint romantikus eklektikus stílusúra építették át. A főbejárat melletti tornyot Károlyi Ede kérésére (Ybl tiltakozása ellenére) angol mintára építették a kastélyhoz. 1936-37-ben luxusszállodává alakították, több korabeli magyar film forgatási helyszínéül is szolgált. Ezután a sátoraljaújhelyi kórházhoz tartozó szanatórium költözött ide. A 80-as évek végétől az épület pusztulásnak indult, de szerencsére napjainkban a NKÖM segítségével felújítják. Egyes szobái már készen vannak és kulturális rendezvényeknek adnak otthont.
A kastély mellett található a Rákóczi-platánfa N 48° 28,9960' E 21° 31,7590' 212 m [GCFRAD+Rákóczi-platán], melynek korát 200 évre becsülik. A volt úszómedence N 48° 29,0120' E 21° 31,9150' 210 m [GCFRAD+Fürdőmedence nyomai] is renoválásra vár.
A ládát a kastély közelében találjátok egy erdősebb területen.
Sajnos a park többi részét elkerítették a kastélytól (más tulajdonos), így ahhoz csak a park bejáratához N 48° 28,7140' E 21° 32,0840' 212 m [GCFRAD+Parkoló2], a fenyőfasor tetejéhez visszatérve lehet eljutni.
A kapu után nem sokkal információs tábla. A parkban 146 fa- és cserjefaj él, ezzel az ország egyik legjelentősebb fafaj gyűjteménye, tájképileg talán legszebb arborétuma. Jelenlegi elhanyagolt állapota nem dicséri gazdáját, kezelőjét a Bükki Nemzeti Parkot. A tipikus angolparkot sétautak hálózzák be, ezekről az év minden szakában színpompás látvány tárul elénk. A parkban tapasztalatom szerint a leggyakoribb gombafajták: a lila pereszke, a rizike és - igaz, a kerítésen kívül Vilyi-puszta felé - a fenyőalja tinóru.
Az 1948-as államosításig 18 lyukas golfpálya is üzemelt teniszpályák, galamblövő-pálya, sí- és szánkópálya és úszómedence mellett. Sőt! A brit St. Andrews Golf Club még az 1951-es évkönyvében is jegyezte a pályát, mint 'Radvany'.
A golfpálya egyértelmű nyomai ma is látszanak az alábbi koordinátáknál:
Green1: N 48° 28,8350' E 21° 32,0110' 204 m [GCFRAD+1.Green]
Green2: N 48° 28,8640' E 21° 31,9910' 202 m [GCFRAD+2.Green]
Green3: N 48° 28,9290' E 21° 31,9680' 200 m [GCFRAD+3.Green]
Green4: N 48° 29,1850' E 21° 31,8190' 197 m [GCFRAD+4.Green]
Elütőhely: N 48° 29,2030' E 21° 31,8160' 199 m [GCFRAD+Elütőhely]
Green5: N 48° 29,2830' E 21° 31,7280' 213 m [GCFRAD+5.Green]N 48°29.283' E 21°31.728' (213m)
A környéken túrázni kívánóknak ajánljuk a Pusztafalura, illetve Füzérkajatára átvezető Kormos-bába tanösvényt.
Segítség (visszafelé olvasandó): "netnizsjalat ,nabúdoaf"
Kívánunk mindenkinek nagyon kellemes sétát, kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!
LUILUI és JUDITH'
