Hengeres láda az Öröm-hegyen, a Rockenbauer kopjafával szemben, egy sátortető alatt balra, hátulról a második közben.
A ládába TravelBug helyezhető.
Útvonaljavaslat
Nagybakónak vagy Zalaújlak felől közelíthető meg a láda, a Rockenbauer Pálról elnevezett, Dél-Dunántúli kéktúra útvonalán . Elérhető azonban Orosztony felől is, a zöld , majd piros háromszög jelzéseket követve. Ez utóbbi valamivel rövidebb út, s Thury György dicsőséges kanizsai várkapitány végzetes portyázásának emléket állító kopjafa mellől indul. Aki azonban szépet akar magának, az Nagybakónak felől közelíti meg.
Háttér
Öröm-hegy
Az egykori szőlők és pincék emlékét már csak néhány düledező házacska őrzi és egy vadászlak, valamint a nagykanizsai postások kulcsos háza, melyek egész évben várják a túrázókat.
A kopjafától észak keletre, vagy 400 méterre található kulcsos ház, a piros háromszög mentén.
A háztól nem messze szép kilátás nyílik a Balaton irányába.
Rockenbauer Pál
Természettudós, ki a televízió népszerűsítő erejét kihasználva ismertette meg az országgal otthonunk és a külvilág természeti értékeit. Talán legismertebb filmjei a Másfélmillió lépés Magyarországon és az És még egymillió lépés Magyarországon címűek.
Életének néhány fontosabb mozzanatáról tájékoztat a Wikipédia. Emlékét pedig őrzi a GCrock láda is, mely sírhelyére kalauzol el.
A legismertebb Rockenbauer sorozatról és annak elkészültéről izgalmas cikksorozat született az egykori alkotók visszaemlékezései alapján.
Ládatörténet
2014.05.03. Adoptáltuk a ládát waneqr-tól.
2014.06.30. Mostantól a koordináták a ládára mutatnak, nem kell azokat összeszedni a GCDZK1, GCDZK2, GCDZK3 ládák logbookjaiból.
2016.04.02. Ládaellenőrzés: mindent rendben találtam.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést és a munkád! [Geoládák v4.2.1]
Az út néhol saras volt, de annyira nem volt azért vészes! Az erdő már ebredezik téli álmából, mert a tavasz már megállíthatatlanul itt van! Pecsételés utan gyorsan meglett a rejtés ami nagyon jó és a szuper leírás miatt másodpercek alatt meglett aminek nagyon örültem! Majd visszaloholás az Orosztonynál hagyott járműhöz! Nagyon felemelő volt ez a túra!
A születésnapi túrámon erre bóklászva ezt is sikerült előkotorni. Ügyes rejtés, köszönjük! A mai utolsó napfényes láda volt, innen Nagybakónakra sétáltunk vissza, ahonnan indultunk délelőtt.
Zalai kódorgás közben meglelve Csövivel. Kösszi a rejtést! Zalamenyeréből indulva tettünk egy geokört a környező erdőkben. Változatos tájak, kedves erdei állatok, el-eltünedező utak, bezárt kocsmák, lápvilágos dzsindzsa, tengernyi tengeri és napraforgó szegélyezte kalandos utazásunk.
A piros háromszög úton gyönyörű matuzsálemek vannak, az út viszont végig emelkedik. A ládához böhöm testemmel egy kicsit nehezen fértem hozzá, amit a Sanyik csak tétlenül néztek, de meglett. Érdekes a kulcsosház, postaládával!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Egy kellemes gyalogtúra keretében vadásztuk le a ládát. Köszönet a rejtésért. Láda, rejtek rendben. [Geoládák v3.12.2]
21 kilométeres gyalogtúra Zalakarosról. Útközben szedegettem a gccs pontjait is.
Zalamerenyét elhagyva a víztározótól nagyon rossz lett az út, nagy teherautók teljesen felszántották az utat, erre nehezen haladtam. A Gesztenykunyhó előtti emelkedőn megjavult az út is.
A kegyhelyhez érve nagyon elcsodálkoztam a rejtekhelyen. Alapvető szabály - ez a moderátrorok ajánlásai között is szerepel - hogy szakrális objektumokba nem rejtünk ládát. A rejtés ráadásul igen jó, biztos voltak olyan játékosok akik elkezdték lebontani a tetőt. Nekem "csak" négykézláb kellett körbejárni a kegyhelyet, hogy ráleljek a ládára.
5 napig vándoroltunk a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrán Zalakomár és Őriszentpéter között. Nagy zsákkal és sátorral haladtunk az úton. Ez volt a harmadik geoláda, amit megkerestem.
A láda a helyén rendben megtalálható. Köszönöm a rejtést!
Kéktúrázás közben megtaláltam. A GCCS felől érkeztem. Először a kopjafát és Rockenbauer Pál fényképét néztem meg, aztán a fordultam Szent Kristóf tiszteletére épített - ... nem is tudom minek nevezem? .. talán - kegyhely felé. A láda pár perc alatt meglett. Ügyes rejtés! Lefényképeztem az elagott irányító táblát, majd a pecsételő hely felé vettem az irányt. Ott találtam még egy kortörténeti emléket. Már az utcákon sem lehet ilyesmivel találkozni, hát még az erdő közepén! :-) Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.6.10]
KÖSZÖNJÜK A REJTÉST! Nagyon érdekes volt, hogy ezen a nem annyira szép napon rajtunk kívül 3 irányból érkező összesen 14 túrázóval találkoztunk a postás kulcsosháznál vagy a közelben. Mindenkinek nagyon elege van a bezártságból!!!
Megtaláltuk, köszönjük szépen a rejtést! :) Kellemes őszi túra, rengeteg falevellel és némi sárral. Orosztony felől indultunk a zöld és piros úton. [Geoládák v3.7.6]
A Zalai-dombság természeti szépségeinek a felfedezése volt a mai geotúránk fő célja. A Thury György kopjafától indultunk a piros háromszög jelzésen, az egyre vadregényesebb és emelkedő úton a ládához. Tetszett az emlékhely, köszönet a rejtésért. A közelben rejtettük el a GCDDK2 mozgót is.
Megtaláltuk. Köszönjük a rejtést. A doboz és annak tartalma teljesen rendben volt.
Nagybakónakról indultunk. Csodás útvonal, egyedül a kék piros háromszögbe érése előtti kb 500m volt nehezen járható. Visszafele ezt elkerültük. Szuper túra volt! [g:hu 1.6.7]
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
Zalaújlakon parkoltunk és a GCCS második pontja után ezt a ládát vettük célba. Kellemes emlékhely. Egy helyi túrázó szerint lehetnek fedetlen kutak a környéken, érdemes a lábunk elé nézni.
Zalaújlak szélén találtunk egy jó kis parkolóhelyet Geopelnek (N46 33.837 E17 04.550), innen indultunk el a K3 jelzésen, majd a GCCS-2 pont megtalálása után tovább a Kéken ehhez a rejtéshez.
Az első gondolat, ami eszembe jut erről az útról: mit keresünk mi itt..? Baromi sokat gyalogoltunk, de hogy minek, azt máig sem tudom. Sem az odavezető út, sem a láda környezete nem nevezhető sem szépnek, sem érdekesnek, sem különlegesnek. Rockenbauer munkásságát ismerem, tisztelem, de egy őt idéző, erdőbéli magányos kopjafa önmagában még nem ok egy ládára - szerintem.
A rejtés viszont profi, a telefon fotója elsőre megmutatta, hogy jó az elképzelésem... :-) Már csak egy nagyobb levél kellett, amire rá tudtam térdelni, hogy hozzá is jussak a kincshez! :-)
A bejárt K jelzésen sétáltunk vissza a kocsihoz. Hosszú és felesleges gyaloglásnak éltük meg az utat, az utóbbi határozottan aláhúzta az előbbit...
Visszaautóztunk Zalakarosra, szokott helyünkön, a Kicsi Rigó-ban megebédeltünk, majd kipihenve fáradalmainkat, újult erővel érkeztünk Zalamerenyére, GCCS 1. pontját is begyűjteni.
NZs & Dóri
Like hűtőmágnesem a ládába került:) [Geoládák v2.2.5]
Nagyon örülök, hogy eme különleges helyre eljuthattam.
A piros 3-szög elég elhanyagoltnak és járatlannak tűnik.
A ládaoldalt picit fel lehetne néhány szebb/jobb fotóval turbózni tekintettel a témára.
Három napos ládázás Zalában. Szélben, esőben, motorral, kerékpárral és gyalog.
Jó volt itt lenni ismét, augusztus végén újra jövünk.
Köszi szépen a lehetőséget.
Gelse-Orosztony-Nagybakónak-Gelse 30+ km-es körtúra közben
Szép hely, szép környék!
Ráadásul a kulcsosházban fantával vendégeltek meg
A ráadás ráadásaként pedig találtunk egy csomó szelídgesztenyét :-)
Látszik, hogy nem egy drive-in láda. Már elindultam vissza, Dióskál felé, mikor eszembe jutott, hogy hoppá, itt láda van! De azért visszakapaszkodtam!
Az Öröm-hegy északi lejtőjén gyönyörű bronzos vargányákat találtam, közvetlenül a P3 mellett.
Ma is minusz 7 fokban, de mára már meg is szoktuk. A ragyogó napsütés és szikrázó hó meghozza és megtartja az ember jókedvét.
Ez a sorozat utolsó ládája és ez tetszett legjobban. A másikakat multiságukkal, a "menj-menj, mássz fel egy domba, mássz le a túloldalon, majd gyere vissza" elhelyezésekkel erőltetettnek éreztem. Ez élvezetes dombra mászós volt. :-)
Nagyon tetszett a postás kulcsosház minden retro kellékével és a nagyszerű panorámával. Utána igazi meglepetés volt a láda helyszíne.
Kitűnő a rejtés is. Köszönjük.
HEURÉKA!
Megtaláltuk, köszönjük!
Részletek, képek később. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Gondoltam a közelgő szülinapomra meglepem magam még néhány elmaradt zalai hely felkeresésével. Hármat terveztem, ez volt a második.
Nem is tudom miért maradt el eddig ennek a három ládának a felkeresése, mikor mindhárom nagyon szép helyre vitt el, illetve tudom, de ez már nem is érdekes.
Reméltem a héten még szép idő lesz. Végül is az volt, csak nem sütött a nap. Reggel mikor elindultam még -5 fok volt, délután, mikor befejeztem a mai túrázást -1 fok lett. Kissé ködös volt az idő, így a kilátások elmaradtak, de ennek ellenére szép volt, jól esett a gyaloglás. Mindenhol zúzmarásak voltak a fák, a növények, így igazi téli időnek tűnt.
A rejteket a rejtő által ajánlott útvonalon Orosztony felől, Thury György kopjafájától indulva közelítettem meg. A nagybakónaki részen már korábban jártam, ott, illetve onnan valóban szép a kilátás, de ez ma a ködös időben nem is lett volna élvezhető. Az erdőben hatalmas öreg fák között vezetett az út, melyeket csak ilyenkor lombhullás után lehet látni, hogy milyen nagyok és terjedelmesek, valamint mennyi van belőlük. Az úton keresztben nagyon sok vadcsapás vezetett, de egyel sem találkoztam. A kulcsos ház elég elhanyagoltnak tűnt, a kerítés egy része kidölve. Talán tavasszal kicsit rendbe teszik.
Nekem nagyon tetszett az út, és amit láttam, jól éreztem magam!
A doboz rendben a helyén volt.
Nagybakónakról indultunk a kéken, nagyon szép volt! A kopjafától tovább mentünk a kéken, majd letértünk a kék kereszt turista útra. Így tettünk egy kört és tértünk vissza Nagybakónakra. Ez a szakasz nem valami látványos, de nem akartunk arra vissza menni amerről jöttünk. Ez a kör 11km, ha esetleg más is erre menne :) Köszönjük, jót kirándultunk :) Rubin55-el.
A Thury György kopjafától, előbb rövid ideig a zöld sáv, majd kicsit hosszabban a piros háromszög turistaúton haladva gyalogosan megközelítve. Nagy volt a hőség, de a korai indulásnak, és szinte végig lombkorona alatt vezető útnak köszönhetően nem volt emiatt gond. Köszönjük!
A kerecsenyi láda felől jöttem. Mivel odafelé egy kicsit eltévedtem, próbáltam az időveszteséget kompenzálandó lerövidíteni az utat, és nem a jelölt úton menni. Nem kellett volna, megint eltévedtem... Mintha minden út Észak-Dél irányba ment volna, nekem meg Kelet felé kellett volna. Sűrű, magas csalán mindenhol. A lakott területen kívül egy embert se láttam. Az eltévedés egyik oka szerintem az volt, hogy a tuhu térképen még máshol szerepelt a láda, a másik meg persze a térerő hiánya. De a végén úgy látszik csak meglett.
A szomszédos örömhegyi postás kulcsosházban töltöttünk több kellemes szilvesztert, mindig szívesen térünk vissza erre a környékre. A Thury György teljesítménytúra közben megtaláltuk.
A gesztenyefás ládánál (GCCS) jött meg a kedvem, hogy tekerjek még egy kicsit. 7 éve, abban az évben amikor elkezdtük a játékot és amikor először jártunk Zalakaroson, sokat olvastam erről a ládáról. Biztos voltam benne, hogy az örök időkig ottmarad a térképemen megtalálatlanul. Meg voltam róla győződve, hogy (az akkor még szükséges) a három másik Dél-Zalai ládákat sohasem fogom megtalálni. Aztán eltelt jópár év, jött egy GeoKék és mégis sikerült megtalálni azokat a ládákat. Közben jött a hír, hogy waneqr örökbe adja a ládáit, közte ezt is. Szerintem kár volt leegyszerűsíteni a koordinátakiegészítéses poénját a ládának. Akik korábbi állapota szerint keresték, még kaptak egy lépcsőt, amire felléphettek.
Na ezt jól besz..tam! Persze, hogy nem olvastam a leírást és ránavigáltam a koordinátára. Emiatt lejutottam a völgybe, ami nagyon tetszett, viszont onnan kimászni a kék jelzésen, na azt nem volt semmi. El is gondolkodtam rajta, hogy ha nálunk (Budai-hegység) is ennyire lennének járhatóak a jelzett utak, akkor már országútis lennék és nem montis. :-( Konkrétan ordítottam az erdőben a szedertől, csalántól és még ki tudja mitől. A kék és a piros háromszög nagyon gazos.
Szerencsére hamar rájöttem, hogy hol lehet a kopjafa, így nem kellett ládamegtalálás nélkül távoznom, mellesleg a kopjafától nem messze lévő turistaház egy gyöngyszem. Nem tudom miért itt van a semmi közepén, de nagyon tetszett.
Nem pontosan értettem a leírásban, hogy a megadott koordináták nem a ládára mutatnak. A GPS-en láttam, a pontom még odébb van, mikor Gyuri mondta, megérkeztünk, itt a kopjafa. Először ellenkeztem, hogy ez még nem az, de gyorsan kiderült, a leírás illik a helyre, s a ládika is hamar előkerült.
Köszönjük.
Az ajánlott megközelitések helyett egyenesen a zalakarosi
kilátóbol jöttünk ide.A Postás kulcsosházban kb.20 évvel
ezelőtt jártunk.Láda bal oldalon volt.
RP-DDK közben, a Nagybakónak - Zalakaros szakaszt jártuk be. A Nagybakónak felőli megközelítés igazán emlékezetes maradt, mivel az út elején böglyökkel, később csalánnal kellett megküzdeni, a kopjafához vezető más utak viszont könnyen járhatóak.
Az első három ládánál még nem jártunk (a kéktúra úgyis elvisz majd:-), de a láda helye így is egyértelmű, bár tényleg a bal oldalon van.
Érdemes betérni a közeli Öröm-hegyi kulcsosházba (pecsételőhely is), ahol nagyon barátságos a vendéglátás és szívesen mesélnek a régi időkről.
Utoljára 25 éve jártam a postások kulcsosházában. Nem sok minden változott azóta. A láda nem a jobb oldalon volt ha szemben állunk a sátortetővel hanem a bal oldalon hátul.
Gyönyörű, napsütéses időben kerestük fel a családdal ezt a pontot. A CGDZK[123] koordinátái alapján kiszámolt hely elég gyanús helyre mutatott, de a helyszínen még esélyes is volt (szúrós dzsindzsás egy rét közepén), persze láda sehol sem volt.
Úgy láttam, hogy ott már más is kereste a ládát.
A vadászat 10 perccel ezután kezdődött, úgyhogy a leírás alapján a tényleges helyre sajnos nem tudtunk elmenni. Végül a rejtő segítségével sikerült logolni.
Köszönjük a rejtést; igazán szép, érdekes helyekre kalauzol el a 4 részes, 10 állomásos gigamulti!
Ládakarbantartásra érkeztünk a legutolsó megtaláló bejegyzése alapján. Azonban szerencsére a láda nem veszett el, sirgalahad kiváló munkát végzett (Köszönet érte!). Ezzel együtt, hogy egyértelműbb legyen a rejtek, áthelyeztük a ládát, és Nagybakónak felé a kék jelzésen folytattuk az utunkat...
Begyűjtöttük a Gcdzk1-3-ig ládákat, hogy a Gcdzk4-et is megtalálhassuk. Sajnos hosszas túrkálás után sem találtuk meg a ládát. Vagy nincs is a helyén, vagy nagyon furfangos lehetett a rejtés. Kérem a rejtőt, hogy a mellékelt log alapján fogadja el megtalálásnak kísérletünket.
Az Örömhegyi kulcsosház nagy élmény volt. Régi időkre emlékeztet.
Köszi a rejtést.
Végre meglett a sorozat negyedik tagja is, amit nagyon köszönünk. Sokszor jártunk már az Örömhegyen, általában társasággal, és valahogy eddíg kimaradt ez a láda. A mai gyönyörű időben ezt pótoltuk, Kanizsáról indultunk Nagybakónakon át és vissza, idei első komolyabb túránk volt így a mai. Olvadt minden, így jó nagy sár volt végig, jókat csúszkáltunk. Láttunk egy hat fős vaddiszó csordát, mely előttünk kelt át a turistaúton. A láda után szokásunkhoz híven betértünk a postás kulcsosházba, ahol a tegnapi disznótorosból kaptunk mi is ebédet. Így teli energiával tudtunk nekivágni ismét a sárnak.
Novemberi zalai ládázásunk ndavid42-vel és Katival 7/4. találata.
Kár lett volna ezt a szép napot otthonüléssel tölteni,így aztán ládáztunk egy jót a szép Zalában. Zala ugyan valóban nagyon szép,a kojafához vezető út viszont kevésbé: helyenként borzasztó sáros. De hát ilyen az ősz,meg mégse vihet minden ládához aszfaltos út! :D
A kincs könnyen meglett a leírás alapján,a sorozat többi tagját majd a jövöben keressük meg valamikor.
Új dobozt és logbookot sajna nem vittünk,pedig a nap folyamán még többször ládánál is kellett volna...
Castenea Sativa-val egybekötve.
Jó kis kerekezős ládasor befejező része,bár ezt a,ládát kerékpárral nem mindig ajánlanám.Talán lánctalpas kerékpárral.Na jó.Monti is megteszi.
Köszönet a REJTŐNEK a GCDZK-ért.
Ezt a találatot zalajaro előlegezte meg nekem, mert eddig még csak egy ládát teljesítettem a háromból, de ami késik nem múlik. Most útba esett, így most kerestük. Jót sétáltunk a falu széléről a dobozig és vissza. Iszonyat sár volt néha az úton, szinte kikerülhetetlen, csak ügyesen. A láda sajnos beázott, aki következőnek megy vihetne új ládát és füzetet.
Relaxáló, fogyókúrás és trackhúzós séta sok klikkolással; lesz majd mit rajzolnom :-)
Remek időt fogtunk ki; nagy volt a csend; sok vaddal, kevés emberrel találkoztunk; a favágók komoly ebédidőzéssel szakították meg a munkanapjukat :-)
Köszönöm a rejtést! Nem volt könnyű találat... nekem :-|
Na ezt a találatot megérdemeltük. Orosztony felől közelítettünk,a jó köves úton. A híd után a kétfelé ágazott az út, az egyik jó minőségű, a másik járhatatlan volt éppen. A jó úton tovább mentünk, 3 őz kíváncsian nézte, tényleg arra megyünk-e, arra mentünk. A kék jelzésig jutottunk, ott leparkoltunk, és csodaszép völgyben elindultunk a gesztenyeláda felé. Több helyen találkoztunk még szarvasokkal, őzekkel, favágókkal. Utána visszaindultunk, megcélozva a kopjafát. Hogy miért mentünk mégis vissza a kocsihoz, nem tudom, de ezt tettük, pedig útba esett volna a kopjafa lefelé. Visszagurultunk egy magaslesig és újra felmásztunk a legmeredekebb úton az 540 m-re lévő kopjafához. Fogyókúrának jó volt. Találkoztunk a tanya romjaival, majd a szép környezetben lévő kopjafához értünk. A láda sajnos vizes belül, a logbook elázott, sajnos nem volt nálam másik, száraz zacsiba átcsomagoltam mindent, és úgy tettem vissza. Pécsiként nekem egy ilyen kopjafa különösen kedves, kösz a rejtést!
Hiánypótló DDK.
Tavaly Zalakarosról indultunk a Geokéken kelet felé, most a hiányzó nyugati szakaszt kezdtük bepótolni.
Mivel pont ellenkezö irányba haladtunk, igy a ZK4 volt az elsö pontunk ebben a sorozatban, de sikerült koordináták nélkül is megtalálni. (aztán 3-2-1 sorrendben meglett a többi is)
Piroskával közös találat
Gyalogos kupa 18 km
Zalaújlakról indultam a jelzésen, majd tovább a útba ejtve a CS2-t. Agyagos földút visz fel enyhén emelkedik. Száraz időben alkalmas gyalogos, bringás és egyéb eszköz használatára. Így eső után szinte egy helyben tekertem a slick gumiknak köszönhetően, de csak felértem. Nyugis hely, néha-néha zavarják meg a német turisták, akik szekéren tesznek egy körutat az erdőben :).
Erre a napra terveztem egy többnapos túra keretében felkeresni a ládát. Már minden szükséges koordinátát begyűjtöttem hozzá, de egy szomorú haláleset hazaszólított az útról.
De: MÉG VISSZATÉREK! (nem fenyegetés)
Nagyon szép hely ez az Öröm-hegy. Mi a Vándortáborunk alkalmával jutottunk ide és a szállás 2 éjre a Postás kulcsosházban volt. Sajnos nem lett meg a GCDZK3 ládája (minden más igen), de így is könnyen megtalátuk hisz csak 20 méteres a keresési kör :). A szálláson kedves emberek fogadtak minket. 2008. július 19-én lesz az örömhegyi teljesítménytúra, ami 20 km-es - mindenkinek ajánlom és az itt szállást is.
Homokkomárom felől jöttünk, sajnos sikerült a jelzésen jönni. Ki jár ezen a jelzésen rajtunk és Zergin kívül? Elég újnak tűnt a festés, de ember ritkán jár rajta - szerintem aki erre jár az is csak a ládáért jön itt fel :). Ha nincs nálunk a GPS akkor valahova teljesen máshova elkavartunk volna :). Mindenesetre szép hely. Köszi.
Fogtam!
A Csibiti-tótól jöttünk erre. Vajon ki jár a piros háromszöggel jelzett úton a jelzésfestőkön kívül? Nekünk úgy tűnt, hogy pionírok lettük. Felfelé tolni kellett a kerékpárt, lefelé meg olyan dszindzsa volt, hogy többnyire szintén toltuk. Amikor felértünk a kék keresztre, megváltásnak éreztük. Szegény édesanyám biztosan csuklott az emlegetéstől. Aztán a vadászház tiszta idill! Rendezett, gondozott, szellemes feliratú, kétlakatú kapus. A kopjafa közelében több mélyedés is volt tele avarral meg pet palackokkal. A ládát harmadik társunk találta meg nagy szerencsével. A Postás-háznál megint csak gondozott környezetet találtunk, vendégszerető fogadtatásban volt részünk. Tovább a piros háromszögön ereszkedtünk le nagy-nagy óvatossággal. Megkíséreltünk átkelni a tanár úrnak ajánlott ládához, de mindhármunk első kereke defektes lett ugyanabban az akác susnyásban. Így hosszó viszontagságok, kitérők, visszafordulások után Orosztonyba toltuk a gépeket.
Köszönöm az újrarejtést ;)
Ugyanis már a hét közepén elhatároztuk a kerékpártúránk célpontját (Thury kopjafa és Rockenbauer kopjafa), és erre tegnap kitetted az új ládikát.
Idei első kirándulásunk. Szép napunk volt.
Déldunántúli ládázás/1A.
A láda koordinátáinak az ezredpercei még hiányoznak, de ez csak +- 6-9 m hiba. Ládát azonban hosszú túrás után se találtam, csak egy lyukas fazék alatt egy láda-tető darabot. Így megelégedtem a virtuális tartalék jelszóval. Utána a Postás-háznál megnéztem a balatoni kilátást, majd tovább az új ládához.
A reggeli első vonattal Zalakomárba, onnan busszal Zalakarosra. A száguldó magyar vonatokkal így is csak 11-re lehet ideérni.
A városi multi után végre az erdőben, az Öröm-hegy felé. 1994-ben, egy forró, száraz nyáron biciklivel jártam erre (Ábrahámhegy - Örömhegy - Kistolmács - Nova: tájfutó verseny és első magyar tájtriatlon - Ábrahámhegy). Akkor olyan meleg volt, hogy egyetlen kis hálózsákkal, sátor nélkül lehetett éjszakázni. Most viszont a nehézmunkagépek által teljes szélességében (néha 20-30 méter szélességben) járhatatlanná tett, mélyen feltúrt, tönkretett utak rontották el az Öröm-hegy örömét. Ilyenkor megint felmerül bennem, hogy tényleg az útról néha letérő gyalogos okozza-e a legnagyobb természetkárosítást.
A Postás kulcsosháznál ebédeltem, majd a Csiribi-szurdok, a Nagybakónaki-szurdok és a TV-torony következett. Gyalog le Újudvarra, és busszal be Kanizsára, ahol a szálláshelyem elfoglalása után még az éjszakai program várt rám.
Újabb kétnapos dunántúli gyaloglás (tömegközlekedéssel és autóstoppal kiegészítve), most sátor nélkül (kiskanizsai szállással), így kisebb hátizsákkal. A két nap alatt a Dél-Zalai dombságban, Nagykanizsa körül, Belső-Somogyban és a legvégén - ajándékként - a Balaton mellett összesen 104 km-t gyalogoltam, és 17 ládát (a multiláda pontokkal együtt 37 pontot) kerestem meg.
A Thury kopjafától indultam a zöldön, de sehogyan sem sikerült felfedeznem a piros háromszöget a jobbra induló utak között. Végül megérzés alapján elindultam egy jól kijárt erdei úton, ami aztán később alig járttá, majd egyszerűen egy időszakos patak szurdokvölgyévé vált.
(Mint visszafeleúton kiderült, alig 20 méterrel vétettem el a jelzett utat, az összeboruló bokrok takarták el a felfestést.) A fenti tévedés nem csak sportszerű nehezítést adott, hanem rengeteg élményt is, csodálatos volt az érintetlen erdőben törni a láda felé!
A tracklog alapján kiderült, 150-200 méternyire, a pirossal párhuzamosan haladtam, és az utolsó 100-on igazítva végül K, ÉK felöl érkeztem a tetőre. A ládát sajnos én sem találtam meg, csak a fazekat, így maradt az alternatív felirat. Próbáltam a helyszínről felhívni a rejtőt, hogy egyeztessek, de éppen nem volt telefonközelben.
A lehetséges rejtek közelében egy geokesser vagy egy vaddisznó konda teljes talajátforgatást hajtott végre mintegy 10 cm mélységben, így könnyen előfordulhat, hogy betemetődött a csésze, de éppúgy lehetséges, hogy a viszonylag ritka megtalálások miatt pusztító hatásnak ki nem tett természet szépen körbenőtte, elfedte azt, és csak én voltam a béna.
Visszafelé már a piroson döngettem, laza sétagalopp, azt hiszem láttam azt a fát, amire RIPTORék is belelkesedtek, egyetértek velük: szép hely érdemes eljönni. Ja, hogy másik három multit kell előbb teljesíteni? Az igazán jó dolgokat sosem adják ingyen...
(Viki, Geri, Krisz') TZ
UI. Köszönet waneqrnak az első koordináta kiegészítőkért, azok ugyanis éppen nem voltak nálam. (A DZK1 első pontját még 2004 júniusában gyűjtöttem be, a többit 2005 augusztusában.)
Zalai ládázás 2. nap, 2. láda. A dél-zalai kék ládasorozat négy tagból áll. Ez a negyedik, amely az első három megtalálása nélkül nem található meg. Na ja, várom, hogy Reggelék erre rácáfoljanak :)
A múltkor már felkerestük az első hármat, de akkor nem fért már bele a programba a negyedik. Most észak felől támadva közelítettünk. Nem volt kemény sem a terep sem az utak. Szépen elsétáltunk a ládáért, nem volt sem hosszú, sem megerőltető. Csodás volt a tavaszias idő így februárban. Nyugalom volt és csend. Jó volt! Kösz a rejtést!
Zsu + Mikulás
P.S. Ja, még valamit: megtaláltuk a régi láda darabjait a lyukas régi fazék alatt, az újat viszont nem. Az oszlopról olvastuk le a jeszót.
A négy túra közül a kedvencem. A Thury György kopjafánál parkoltunk le, eddig meglehetősen jó murvás úton lehet közlekedni autóval. A piros háromszög az egyik legszebb turistaút, amit eddig láttunk. Óriási öreg fák övezik, mindenhol csend és nyugalom. Azt gondoltuk, hogy itt legalább egy hónapja nem járt senki, mint utóbb kiderült nagyot tévedtünk! Mikor már azt hittük, hogy teljesen hátrahagytunk magunk mögött minden civilizációt, és embert, jó hangosan ránk köszöntek. Kiderült, hogy felértünk a postás kulcsos házig, és találkoztunk a házigazdákkal. Rögtön meg is kínáltak minket üdítővel, és megmutatták a vendégházat is. 500ft egy éjszakára, reggelivel 550ft. Sokat beszélgettünk, majd mi elindultunk tovább a láda keresésére, ők meg le a faluba. Mint mondták, lehetőség szerint télen-nyáron minden nap feljönnek, méghozzá a piros háromszögön! A ládához vezető út szélén találtunk régi összedőlt vályogházakat. Bemenni nem mertünk, hátha beszakadunk valami régi pincébe. A valamikori kertekben maradt gyümölcsfák bőséges és finom termést hoztak /mindenféle permetezés és metszés nélkül/ ezt Gabi ki is használta, jól belakmározott almából és szilvából. A kopjafánál kis keresgélés után meglett az új láda, nagyon jó állapotban van nem ázott be. Szerintünk a kopjafának találhattak volna szebb helyet is a környéken. A lefele vezető úton még találkoztunk a postás kulcsos ház gazdáival, és jól elbeszélgettünk a gombás hús készítés rejtelmeiről :-). Érdemes még megemlíteni, hogy a láda közel három éves fennállása óta mi voltunk a 16 megtalálók. Pedig csak ajánlani tudom mindenkinek, hisz ez az igazi GEOCACHING. Végezetül pedig megköszönjük a rejtőnek, hogy elkalauzolt minket erre a gyönyörű környékre.
RIPTOR , Gabi
Először a TV-toronytól indultunk el a sáros szántóföldeken, ott 4.2 km-t mutatott a GPS (légvonalban). Aztán úgy a felénél teljesen elfogyott az út, és a maradék 2 km iránymenetet inkább nem vállaltuk be. Vissza az autóhoz, megnézzük Orosztony felől. Itt sokkal közelebb jutottunk, és a tudat sem zavart, hogy utána vissza kell mászni a TV-toronyhoz :)
A kék jelzésen mentünk fel, az ébredező erdőben, érdekes romok között. A láda szabadon hevert az erdőben, valami éhes állat a télen megette egy kicsit. A rejtő megígérte, hogy gondoskodik a karbantartásról, de ha véletlen valaki előbb menne arra, vigyen egy javítókészletet, sajnos nálunk nem volt. A hely egyébként nagyon tetszett, méltó befejezése a Dél-zalai kék ládasorozatnak, köszönjük!
Dél-zalai tekergés párás napon cmf-fel, mai 8/7.
Már erősen alkonyodott, mire Orosztony felől ide értünk. A kopjafától még jó út vezetett, hát tovább hajtottunk. Nem is így akartuk, de végül 800 méternyire jutottunk a ládától. Hamar, könnyen meglett.
Ez a túra így számunkra csak amolyan közepes dolog lett, de a csupa ötössel a dél-dunántúli Kéknek és Rockenbauer Pálnak tisztelgő multisorozat ötletét és kivitelezését akartam elismerni. Köszönet és gratuláció!
A láda koordinátáit még tavaly, a kistolmácsi verseny másnapján gyűjtöttük be. Erre a záró darabra akkor már nem maradt időnk, de most végre ide is eljutottunk. Először a jelzésen akartunk jönni a Nagybakónaki szurdok felöl, de aztán meggondoltuk magunkat. Végül a rövidebb úton, a Thury kopjafától közelítettem a jelzésen. Az esőzések miatt hatalmas volt a sár. A teljesen kihaltnak tűnő erdőben aránylag hamar elértem a célt, és a láda keresgélésével sem kellett sokat bajlódnom. A ládában találtam egy PS2-es egeret, ami pont jól jött volna a kocsiban lévő kölcsön laptophoz, mert a touchpad-dal nem nagyon vagyok kibékülve. Hogy megfelelően ellentételezzem a nagyobb értékű ajándékot, majd minden nálam lévő csereajándékot a ládába tettem. (Végül az egér csatlakozója nem passzolt, így azt majd egy másik ládában hagyom.) Visszafelé úton aztán kiderült, hogy mégsem olyan kihalt ez a vidék. A kulcsos ház udvaráról két úr kiabált rám, hogy ugyan igyak már meg velük valamit, ha már úgyis erre jártam. Mint elmondták felfelé menetben is láttak már, csak akkor nem értek utol :-), én meg nem hallottam őket. Nagyon kedvesek voltak. Jól elbeszélgettünk. A kocsihoz visszaérve a nap is kisütött. Kellemes túra volt.
A Ny felol jovo piros haromszog adaz. [wapon beküldött szöveg]
Az elmúlt 3 napban biciklitúrán voltunk Dél-Zalában, ekkor gyűjtöttük össze a számokat, és most hazafelé menet utolsó (előtti) ládaként ezt is meg akartuk még találni. Már nagyon elment a nap a többi ládával, igyekeztünk haza, ezért itt is úgy döntöttünk, hogy csak lánybisi dönget fel a ládáért, mert úgy gyorsabb, mint kisbisivel a háton a szúnyogokat hajkurászva.
Kocsival egészen közel tudtunk menni a ládához, 1200-m-re, a Tury kopjafánál nem felfelé, hanem Ny felé indulva, a hegyet megkerülő úton addig mentünk amíg tudtunk. Pont azon a helyen volt áthatolhatatlan dagonya, ahol elvileg a piros háromszög elindul a hegyre fel. Elvileg, mert gyarkorlatilag ez az út éppen a járhatóság és a járhatatlanság határán van. Egyrészt nagyon nehéz megtalálni, hogy hol indul be, mert mindenütt 2 méteres a csalán - rövidnadrág, szandál, nyamm. Aztán 20 perc dzsindzsázás után kiderült, hogy mégiscsak az az akáccal, szederrel és csalánnal benőtt ösvényke az, ami a jelzés, és megy a hegyre. A fiatal akácok nagyon csikarós lények, feljebb már csak az van, de az bőven elég. Csurom vér volt a lábam mire kiértem egy normál útra úgy 500 méter után. A térkép jelöl egy "tájház"-at meg kulcsosházat, na a tájház udvara teljesen benőve, a tájház össze akar dőlni. Ott találkoztam először jelzéssel, de lefelé semelyik irányban nincs jelzés, és tényleg ez a legjárhatóbb út, amin feljöttem.
A kulcsosháztól már sima az út (a kulcsosház egy aprócska parasztház, tényleg kulcsos, mert be van zárva) a ládáig, onnan már csak szúnyog volt, de nem kevés. A láda megtalálása kicsit nehéz volt, mert teljesen másfelé mutogatott a műszer, ahol ráadásul szintén volt mélyedés, szóval azt hittem elvitték. Gyors telefon a rejtőnek, aztán rábeszéltem magam, hogy keressem még nagyobb körben, és utána meg is lett.
Lefelé megint csatlakoztam az önkéntes véradókhoz, a Ny felől piros háromszögön való megközelítést ezért senkinek nem ajánlom, aki nem szeret bozótozni. Én szeretek :)
Ennek a ládasorozatnak az első 3 tagját még kütyü nélkül kerestem meg és itt is jártam akkor, azzal szándékkal, hogy másodikként még felférek a dobogóra. Sajnos a láda akkor nem lett meg.
Nem hagyott nyugodni a dolog, ezért megkértem waneqr-t, hogy adja meg a koordinátákat ( amit annak idején, kütyütlenül nem jegyeztem fel ) és majdnem másfél év múltán megint nekigyűrkőztem. A táj még mindig szép, csak most kicsit sokkal több volt a szúnyog és műszer birtokában már azonnal meglett a láda, ami mellett egyébként az előző alkalommal többször is elmentem, csak a jó álcázás miatt nem találtam.
Ez a ládasorozat különben egy nagyon szép vidéket mutat be (mintaszerűen), sajnálom, hogy még csak ennyien abszolváltuk.
Szep kis seta utan... ...a kereszt melletti kis kegyhelyen lodarazsak tanyaznak, ott jobb ovatosan nezelodni, a kopjafa veszelytelen ;D
A lada eleg tuskes kedveben volt, de azert nem fogott ki rajtunk!
Miert pont itt van a kopjafa?
A szurdok ládánk felújítása és az újudvari TV-torony meglátogatása után nekiindultunk a DZK sorozat záróládájának. MaDFoX is velünk tartott, neki megelőlegeztük az általunk már hivatalosan ismert pontos ládakoordinátát.
Nem tudtam megkedvelni a szúnyogokat:-( Orosztony felől közelítettem a Thury-kopjafa mellett elhaladva. Az utat igen jól ismertem, több alkalomml vettem részt a Thury teljesítménytúrán. Öröm-hegyen nem volt öröm, a kulcsosház zárva, rengeteg bögöly és szúnyog:-(
Március 15-e most már duplán is ünnep a számomra, hiszen a jubileumi 100. ládám levadászása is e jeles napra esett. Reggel még a sűrű ködben, 0 fokban autóztunk. A helyszínre érve már a napsütés vette át a főszerepet és az egyre melegedő idő. Nekem nagy érzékem van a túrista útvonalak elhibázására. De ezúttal azt kell mondanom, hogy szerencsére. Ugyanis így végül a GPS vezérletével -most a hóban, sárban jól látható- vadcsapásokon haladva jutottunk a záróládához. Közben láttunk szarvasokat, rókát, és a téli álmából ébredező természetet. A ládát a fiam halászta elő, gyakorlatilag azonnal rálelt. Ünneplésként elfogyasztottunk egy-egy joghurtot és a tavaszi hóban elindultunk visszafelé. Ezúttal már a jelölt úton jöttünk, mondhatom több fokkal "gyengébb" környezetben.
Összegezve én is mindenkinek csak ajánlani tudom e négyrészes túrasorozatot. Különösen a főváros környéki társaimnak, mert itt nemcsak a kesser forgalom kisebb, hanem úgy általában túristát sem látni, és számomra óriási élmény volt a város(környék)i népsűrűségtől így elszakadni.
Az utolsó állomás többedszer nekigyürkőzve, napos-havas erdei sétán lett meg végre. Volt egy kis félrevezető a leírásban; leírás nélkül gyorsabban lett volna meg. Olyan döbbenetes erővel indult az olvadás, hogy az odaúton még havas táj visszaúton sárosra váltott.
Mindenesetre lezárult a Dél-Zala projekt, mely mindent összevetve kitűnő ládasor, szép tájakkal, jó rejtésekkel a hazai GC egyik végvára. Köszönjük a rejtőnek a szép kirándulásokat, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Egy kis töprengéssel és telefonos konzultációval a rejtővel,no meg Freddy leírásával a birtokomban behatároltam a ládikó helyét műszer nélkül is. A kopjafa mögötti területet 40 percig túrtam,de nem lett meg.
Majdnem megvan, koordináta már a kezünkben, 500m-re megközelítettük, csak nem biztos, hogy a legjobb irányból, közben sajnos ránksötétedett, út elfogyott, így kis híján, de nem tudtuk befejezni. Legközelebb...
666.[wapon beküldött szöveg]
A turistaházban aludtam. Reggelivel együtt 550Ft volt. Szállásfoglalás: 06303379203
Még este akartam megkeresni a ládát, de már kicsit fáradt voltam 55km túra után.
Nagy kaland volt Orosztonyból feljutni a házig. Nem tévedtem el, csak az út veszett el. Felszántották, és nem láttam túl sokat a sötétben, telefonáltam a turistaházba, és lejöttek megmutatni az utat. Lámpa nélkül mentünk, az öreg aki felkísért úgy ismer minden tócsát meg faágat, hogy csukott szemmel is felmenne anélkül, hogy belelépjen egy tócsába vagy megbotolna.
A hold még aludt, de a csillagok szépen világítottak. Aztán felértünk, de aludni még nem lehetett mert egyfolytában mesélt az öreg. Megtudtam a nagy sólyom, vagy minek a történetét is, ami a ház egyik szép dísze.