A piros tetejű ládika a csúcs közelében, egy kis mészkőszikla alatt, sok-sok fehér kő mögött található. Ha jó csapáson indultok érte, akkor könnyen meglelhető!
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítés
Kiindulásnak az apátság parkolóját ajánlom, közvetlenül az 1. állomás mellett. N 48° 2,933' E 20° 21,902' [GCBELK+Parkoló]
Vízvételi lehetőség itt van utoljára, érdemes egy jóízűt hörpinteni és megtölteni kulacsainkat a Mária-forrás jéghideg vizével. N 48° 2,943' E 20° 21,865' [GCBELK+Mária-forrás]
Innen a kék ferde csík tanösvény jelzés visz végig, de el lehet indulni az országos kék-túra útvonalán is, majd a N 48° 2,707' E 20° 21,769' 400 m [GCBELK+Alternatív útelágazás]pontnál balra és kissé felfelé vezető úton aszfaltmentesen tehetjük meg az első bő kilométert, ezután ez is a tanösvény útjába torkollik. Kiépített pihenő az 5. állomásnál.
Kerékpárral az utolsó 500 m elég húzós, viszont nemcsak innen közelíthető meg. Sokkal inkább javasoljuk az alábbiak valamelyikét:
1. Szilvásvárad-Olasz-kapu (végig aszfalt - ), majd a jelzésen jobbra a N 48° 2,740' E 20° 23,177' 781 m [GCBELK+Biciklis útelágazás] elágazási pontig, innen jobbra 200 m a Bél-kő a S háromszög jelzésen. Összesen 22 km, 350 m-ről 888 m-ig emelkedik felfelé, majd kis hullámzás a fennsíkon a ládáig.
2. Eger-Felnémet-Berva-völgy, majd a jelzés az 1. pontban említett elágazásig, onnan ua. Összesen 25 km, egyenletesen emelkedik 170 m-ről 821 m-ig.
Szép Kilátás! Távcső ajánlott azoknak, akik látni szeretnék a mátrai túrázók bakancsára épp felkapaszkodó kullancsot!
A Bél-kő
Páratlan élményt nyújt felmászni a Bél-kő tetejére! Gyönyörű körpanoráma a Bükkre, a Tarna-mentére és a Mátrára, a felhagyott bánya nem mindennapi látványával fűszerezve.
Tudjuk, hogy van már egy cache a Bél-kő lábánál, légvonalban 1,4 km-re. De! A valós távolság úton csaknem 6 km, a szintkülönbség 500 m. További apropó, hogy a napokban nyitották meg a Bél-kői tanösvényt, amely a ciszterci apátságtól a Bél-kő csúcsáig vezet 7 állomáson keresztül - jó másfél órás sétával. (ld. 1.kép)
A bél-kői bányát azután nyitották meg, hogy Lovag Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos 1908-ban cementgyártó üzem építésébe kezdett Bélapátfalván. Fő alapanyagként a Bél-kő hegy mészköve szolgált, másrészt a környéken előforduló agyag, agyagpala előfordulások. A cementgyár első egységei 1910-re készültek el.
A Bél-kő hegyen a bányanyitás 1909-ben kezdődött az észak-nyugati hegyoldal lejtőjének közepén az 550 m tengerszint feletti magasságban. A viszonylag kis területű bányaudvarról egy 2,5x2,5x75 m-es altárót hajtottak ki, és a táró végénél felfelé műveléssel egy függőaknát létesítettek. A mészkő fejtése kezdetben az aknába történt, majd több mint 50 évig egészen 1964-ig a hegy homlokát művelték lépcsősen, ez látható ma is. KÉP
A "hegy ráncolja homlokát" mondta látogatásakor Szabó Magda írónő. A teraszos lépcsős művelés később veszélyessé vált, ezért 1964-ben a hegy tetején, 730 m-es szinten nyitottak bányát. Innentől kezdve a Bél-kő hegyet felülről művelték. A bánya művelése - a mészkő vagyon fogyása - főleg akkor vált intenzívvé, amikor a 180 000 tonna évi termelésű régi cementgyár helyett 1979-ben új cementgyár kezdett termelni, mintegy ötszörös kapacitással.
Az égetett mész gyártása 1998-ben, míg a cementgyártás 2000 évben fejeződött be. A bánya bezárására a tájrendezés után 2003-ban került sor. A négy helyrajzi számon lévő bányatelek egy része az un. dél-nyugati orom már 1984-től a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozott. A művelés alatt állt két bánya telek, valamint a harmadik telek 2003-ban kerültek a Bükki Nemzeti Park tulajdonába és 2008 elején miniszteri rendelettel védetté lettek nyilvánítva. A három telek mintegy 100 hektár területű.
1910-től a bezárásig a több mint 90 év alatt 19 475 000 tonna mészkövet termeltek ki, ami azt jelenti, hogy az eredeti hegyből mintegy 7 millió m3 hiányzik. Ennek közel háromnegyedét az utolsó 23 évben bányászták.
Az apátsági templom fölötti parkolótól (385 m szint) kiindulva a Bél-kő 816,5 m-es kilátópontjáig természeti tanösvényt alakított ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A tanösvény 5 km hosszú és 7 állomása van ismertető táblákkal.
Figyelem! A terület a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Kérjük szépen mindenkitől a Nemzeti Park szabályainak betartását! (2004. januárjában a BNP igazgatója hivatalosan is jóváhagyta a geoláda elrejtését!)
Kellemes időtöltést és jó ládakeresést kívánnak az elrejtők: Eszti és kepenu Gábor, illetve a későbbi ládagondozók: zayd, és skiccpausz
Csillagos ötös láda... Nekem csak ez a találat lett ma, de az naggggyon megérte. Eri Lacija mondogatta már egy ideje, hogy jó lenne megmászni a Bél-kő tetejét. Hááát, én 2003 nyarán voltam fent táboros gyerekekkel, annak már 21 éve. Mondjuk, akkor azt mondtam, nem tudok lejönni a hegyről, annyira fájt a térdem. Így kicsit aggódva vágtam neki a túrának, de a némi derékfájást leszámítva egy csodanap lett ez! Még a medveveszélyt jelző tábla sem vette el a kedvünket a túrától. Rengetegen voltak a hegyen, egy kicsit várni kellett, mire tiszta volt a terep a kereséshez. A rejtek teljesen rendben van, a szemetesek mellett már jól látható kesserösvény vezet lefele. A bányaudvarban a 11. B "garázdálkodott", és mindenfélét kiírkáltak a kövekből.
Lefele jövet Lacival bementünk a tanösvény 3. táblájánál induló úton, a szép kilátás és a sziklafalak reményében. Nekem ez a rész még jobban tetszett, mint a fenti... Aztaaaa! És ezt a részt föntről nem is látni, mert a bányaudvar széle teljesen takarja. A hegyet úgy vágták el, mint a kés a vajat... Itt egykor vasúti vonal futott, és közvetlen közelről lehet a sziklákat megcsodálni. A zárt bányakaput persze már összefirkálták, szerencsére ez nem látszik lentről... Aki teheti, menjen, és gyűrje le azt a 6-700 métert pluszban!
GCTAVM volt a cél, de ehhez érdemes volt más megmaradt bükki ládákat is csatolni, így azután Bélapátfalva felől indulva GCKSZT, GCORK és GCBELK is bekerült a programba. Lett is vagy 25km/1000m túra ... A rejtekhely eléggé egyértelmű, a látvány látványos ... :)