A Nyikom Hegyisport- és Természetvédő Klub első geoládája.
A hely:
Ez a láda Magyarország legjobb természeti adottságú sárkányrepülős és siklóernyős starthelyén lett elhelyezve. A gyönyörű panoráma mellett megismerkedhetünk a sárkányrepülő pilóták és siklóernyősök népes táborával. Láthatjuk, hogyan készülnek a startra, és miként emelkednek a levegőbe. Ha szeretnénk megnézni a startokat érdemes indulás előtt megtudni milyen irányú szél várható. Ez azért fontos, mert a pilóták a Nyikomon DNY- Ny- ÉNY- É -ÉK irányból fújó szél esetén tudnak repülni. Ne tévesszen meg senkit a térképektől eltérő magasság, hiszen a csúcs még 100 méterrel feljebb található. Nemrég történt, hogy egy kalandtúrára induló csoporttal megpihentünk az északi rámpán és letettem a tájolómat az egyik kőre, ami abban a pillanatban átfordult az ellenkező irányba. A mágneses sziklák híre hamar szárnyra kapott. Az eset óta volt aki ingával érkezett, és olyanok is akadnak, akik órákat ücsörögnek a sziklákon.
Érezzétek otthon magatokat, hisz a rét a Nyikom-Team tulajdona, ahová mindenkit szeretettel várunk.
Megközelítés:
Az induló pont: Pásztóról Galyatető felé haladva a hasznosi postánál jobbra kanyarodjunk le. Az autót hagyjuk a templomtól kb. 200 méterre jobb oldalon látható kettéágazó földút előtt. A repülősök a leszállóban látható széljelzőig autóval jönnek fel, de csak gyakorlott vezetőnek ajánlom, aki tudja mikor hol a kerék és milyen magas az autó. Az y út jobb ága vezet egészen a Nyikom tetőig. Az út hossza kb. 3 km 300 m szintkülönbséggel. Ha valaki Mátrakeresztes felől szeretné elérni a helyet, kösse fel rendesen a nadrágját. A turistaútról a Nyikom réten kell letérni jobbra a kitaposott autós úton. Az irányt a starthely felé, szalagok mutatják. Ez az egyetlen bozótmentes út, ami K-D felől a ládához vezet.
Rejtés:
Ha sokan vannak a starthelyen érdemes egy pontról betájolni az irányt, és szétnézni merről közelíthető meg a rejtekhely úgy, hogy az ne legyen túl feltűnő mindenki számára. Vigyázzatok, mert a rejtekhely közelében sok a kökény, és nagyon szórós. Annyira, hogy én sem mentem bele.
Egyesületünk kalandtúra programjai megtekinthető a következő honlapon.
http://nyikom.hu
A kereséshez szép időt, és jó egészséget kíván: Sándor István klubvezető
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
+
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Kocsival egy ésszerű távolságig, majd kemény menet a csúcsig. A kilátás innen is csodás, szinte repülős élmény. A láda elég hanyagul volt elrejtve, a log füzettel is volt egy kis bújócska, de végül minden egyenesbe került.
Lelki szemeim előtt a hely tele volt siklóernyősökkel és sárkányrepülőkkel... Pár versenyen jártam itt, de jó régen, van az húsz éve is. Nagyon szép emlékeim vannak... Az egyik verseny során versenyzőket is szállítottam a leszállóból a startig egy IFA teherautóval..
A szél most is ráfújt a lejtőre, szinte éreztem ahogy emelkedik a siklóernyő a kezemben...
Köszönöm a rejtést!
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
Forrás felől nagyon megszenvedve emelkedtem, nem esett jól. Nagyon elszoktam az ilyen próbatételektől. A kilátás azonban pazar. Esőre állt, de nem esett, emiatt a Cserhát más színekben tündökölt. A láda szép nagy, sajnos a közelében felgyűltek a használt zsebkendők. A felhők tovább gyülekeztek, nagyon jó idő volt és nagyon szerettem itt lenni
Nagyon köszönöm a rejtő munkáját, ez egy ötcsillagos élmény volt. Fantasztikus a kilátás, nagyon szeretem ezt a "fél Magyarország a lábaim előtt" látványt.
Megtaláltuk! 🙂
Mátrakeresztesről-Hasznos felé unokákkal. Kellemes szép őszi időben jó kis kirándulás volt. 4.5 láda találattal.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.12.2]
TFTC!
Mátrai túra izgalmas, látnivalókban, szintekben gazdag útvonalon az utolsó előtti forrásládához.
A hely pazar. A rejtekfa környékét kitisztították, semmi susnya.
[Geoládák v3.5.4]
Itt pihentünk, ebédeltünk, gyönyörűen sütött a nap. Aztán egy 10 fős terepmotoros banda verte fel a csendet...
Köszönjük a rejtést!
Ildi és Laci [Geoládák v3.3.0]
Ezt a kilátást egész nap el lehetne nézni. Siklóernyősök most nem voltak. Jelenleg még se a kökények, se a csalán nem nehezítik a megtalálást, de a csalánok már készülnek valamire....
Köszönjük a rejtést!
Termékeny ládatúra Károlytáró kiindulóponttal dzolival, Gáborral és Andrással. Nem tervezett kitérő volt, de megérte, lenyűgöző a kilátás. Erős szél volt, sehol egy lélek.
A nap fő célja az utolsó hiányzó mátrai forrásos láda (GCMF01) begyűjtése volt, hogy utána indulhassak a bónusz ládáért. Ehhez persze a környező rejtéseket sem hagyhattam figyelmen kívül.
Muzslapusztai parkolással valamivel reggel 7 előtt indultam. GC7KOP-1, GC7KOP-2, GCMagn, GC7KOP-3, GCGRTV, GCNyik, GCMF01, GC3KOP sorrendben kerestem fel a még hiányzó pontokat, majd a piros jelzéseken értem vissza fél 1 tájékán. Remek kör volt, 18 fokos hőmérsékleti kezdéssel és 34 fokos zárással.
Egyedül voltam, meg a csodálatos panoráma. Elfogyasztottam a tízóraimat, aztán mentem tovább.
A bringatúrámon az egyik legjobb panoráma. Nyár közepe, szép idő, koradélutáni kiránduló időpont, mégis egyedül élvezhettem a helyszín szépségeit.
Köszönöm, hogy megmutattad.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.5.4]
Csodálatos kilátás. emiGrant szülinapi túráján találtuk meg. A közös fotó elkészítése után kerestük meg a ládát.
Fantasztikus a starthely. a fiam (Gyros) siklóernyős, többször startolt már innen. Most legalább személyesen is meggyőződhettem a lenyűgöző látványról, a csodaszép panorámáról, amit eddig csak az általa készített felvételeken láthattam. Egy siklóernyős párral beszélgetve kiderült, hogy nagyon jól ismerik Petit, hiszen azonos siklóernyős klub tagjai. Köszönet a rejtésért és az élményért.
Mai, 70-ik szülinapi ládatúrám hatodik találata. Mi a Háromkopasz felől jöttünk, így már nem volt benne nagy mászás. A kilátás mennyei, sokat fotóztam és itt csináltunk egy panorámás csoportképet is. Köszi a rejtést!
Esős idő után érkeztünk a Mátrába Norbival és Artúrral a border collie-val, sárral, kánikulával, miegyébbel. :)
A ládával kapcsolatban vegyesek az érzéseim:
-Egyrészt csodálatos panorámában lehet részünk a láda felkeresése által, igazán pazar. Köszönöm a rejtőnek, hogy megmutatta, tényleg nagy élmény volt.
-Másrészt viszont felbosszant, amikor egy ekkora helyen, ahol bőven lenne lehetőség máshová is rejteni a ládát; a kökényes kellős közepébe sikerült abszolválni, amikor a zöld háromszöggel jelzett út túl oldalán a kökényest megkerülve szívás nélkül begyűjthető lenne. Valószínűleg egy másik évszakban visszatérek ide, már csak a panoráma miatt is, mert kánikulában, eső után, rövidnadrágban nem volt affinitásom bemenni a tüskésbe...
Érdekes volt látni, ahogy Pásztón elkezd szakadni az eső, és jön felénk.
A bozótba rejtés viszont nem volt finom. :-)
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.4]
Az utolsó pontunk mára... Majdnem itt kellett feladni a sikeres találatokat...
De a rejtő segítségével ez is meglett... Már csak 4-5 kilómétert kellett mennünk az autóig, szerencsére már csak lefelé. Hóban menni lefelé viszont nagyon élvezetes és gyors, úgyhogy pont sötétedésre vissza is értünk a kiinduló pontra...
Köszi a rejtést!
Az I. GeoVándor Túrasorozat mátrai túrája során ezt a ládát is megtaláltuk közösen a népes kessercsapattal. Szerencsére a várakozások ellenére gyorsan meglett és kifogástalan állapotban találtuk.
A ládakeresés során mugliktól nem kellett tartani. Jót mulattunk azon, hogy az előttünk itt járó Pilis50-nek nem sikerült megtalálnia, mert valószínűleg kb. 170 cm-rel arrébb kereste. Örültünk, hogy a ládával nincs baj.
Több csereláda is volt nálunk, de - szerencsére - nem volt rá szükség. A láda megvan, épp és egészséges. Épp csak nem ott volt, ahol Pilis50 kereste. Szétnézve a helyen azonnal megtalálható. Ez volt az első helyszíni logbírói ellenőrzésem. ;)
A starthelyen voltak ketten, picit megzavartuk a csendes falatozásukat. Vicces, hogy a csapatunk több tagja észre se vette, hogy volt ott plusz két fő, csak amikor elköszöntem tőlük tűnt fel a dolog. :)
Utolsó pillantást vetettünk a szemben lévő várra és a reptérre, mielőtt oda is átmentünk.
Megtaláltam! Az I. GeoVándor Túrasorozat alkalmával. A számos felkeresett rejtés között ez is meglett. Téli tájon, rengeteg szép kilátást nyújtó csúcson haladtunk mindenki legnagyobb megelégedésére. Kösz a rejtést.
Ma egy 15km-es, de szintben bővelkedő láda gyógyító-ellenőrző túrán GCMUZS, GC7KOP, GCVKB, GC3KOP, GCNYIK, GCMAGN rejtéseket kerestem fel. A hatból 4 helyen dobozt kellett cserélni vagy pótolni.
Itt is törött volt a láda, mint azt több éve már sokan megállapították.
Változatlanul a Ny-Mátra legszebb kilátóhelye.
Micsoda kilátás!!!
Mátrakeresztes felől a fehér "M" jelzésen (Mátra 40 TT) közelítettem meg a GCMF01 érintésével. Alig találtam a ládát, körbejártam a sűrű bozótost, majd az egyik fán egy zöld madáretetőt fedeztem fel. Túrabottal megpiszkáltam és egy falevél esett a földre. Odanéztem és a láda mosolygott rám :)
Nagyon tetszett a kilátó!
A dobozt kitörölgettük. A logbook olvashatatlan volt, azt és a szerintünk felesleges kacatokat kihajítottuk belőle. Tettünk bele új logbookot külön kis tasakban.
A doboz be ázik!!! Víztelenítettem,de sajna a papírok már kezdenek tönkremenni.
Még jó, hogy a jelszó a tető belsejére lett felírva!
A környéken csodás a kilátása, nem semmi lehet innen elrugaszkodni!
Köszi a rejtést!
Mátrai forrástúra egy "rövidke" börzsönyi kör másnapján.
GCVKB felől először az új kilátót néztük meg. Egy szóval: pöpec! Kívül vízes ballon, felhasogatott fa, belül kályha, kis szekrény alapvető dolgokkal, asztalok, székek, kinyitható kanapé, tisztaság és szuper kilátás körbe.
Innen Háromkopasz, majd ez a csésze.
Szuper hely, szép kilátás, de nem lennék ejtőernyős. :)
A ládát itt is beázva találtuk, mentettük, ami menthető, de sajnos új logbook már nem volt nálunk. A doboz tetejére felírtam a jelszót.
Köszi
PS: A túra során elhagytam egy Fitbit One-t, sanszosan valamelyik ládánál csúszott ki a zsebemből. Hálás lennél a megtalálónak :)
Megtaláltam!
A láda teljesen elázott! Karbantartás nagyon aktuális !
A kilátás viszont pazar! A szuper időben láttam a Tátra egész vonulatát.
Köszönet a rejtésért.
Megtaláltam. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg] GCMUZS - GC7KOP/1 - GCMAGN - GC7OKP/2 - GC7KOP/3 - GC3KOP - GCNYIK útvonalon keresgéltük a feleségemmel a mai napon a ládákat. A kilátás szép volt, a logbook teljesen szétázva, karbantartás szükséges.
Fantasztikus a kilatas most innen fentrol. 500m magassagig mindent köd borit de felette csodas napsutes fogadott. A tavolban tisztan latszik a Magas-Tátra is. Sajnos a logbook teljesen el van azva. Koszonjuk a rejtest: Niki, Toti [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Felhős borult idő lett mire ideértünk, így nem volt sok kilátás! A ládához rossz felől mentem be így összeszúrt a növény. Kifelé már a 3 méter széles úton mentem. :)
Mátrai családi kirándulás túrázós napján kerestük meg. GyöngyVirágot a hátamon vittem. Mátrakeresztes felől jöttünk.
A kilátás fantasztikus, és itt valóban kedvet kap az ember a sárkányrepüléshez. A ládát hamar megtaláltam, miután a megfelelő irányból közelítettem. Köszönjük a rejtést!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg] A Mátra30 teljesítménytúra során ejtettem útba a ládát. Sikerült a szúrós oldal felől megközelíteni, és ezzel maradandó élményeket szerezni. :)
A logbook ronggyá volt ázva, de szerencsére annyira sérülés mentesen fel lehetett nyitni, hogy a jelszót megnézzem. Fura, mert a doboz mindenhol ép, a tető jól zár. Talán izzadtak az ajándékok? :-))
A mai nap csúcspont volt ez a hely kilátás szempontjából! Ha nem fújt volna annyira a szél, maradok még egy kicsit, de így gyors fénykép és futás tovább.
Mivel csak a délelőttöm volt szabad, nem tudtam indulni a Pásztó TT-n. Azért meglátogattam a környéket és levadásztam a ládáit. Indulás Múzslapusztáról, útvonal: GCMUZS-7KOP/1-MAGN-7KOP/2-7KOP/3-NYIK-3KOP-VKB, majd vissza a piroson Múzsla-nyeregig és le a piros háromszögön.
Kb. 25 éve repültem itt. Most a nosztalgia hozott ide elsősorban a Debreceni Egészségügyi SE három napos ágasvári túráján, gyönyörű őszi időben. Nagyon szép kilátás: A Gödöllői-dombság, Budai-hg., Pilis, Börzsöny, Cserhát és Polyána jól és az Alacsony-Tátra is halványan látszott. A hátszél miatt repülés sajnos nem volt. A rejtés miatti nyafogást nem értem. Köszönet a rejtésért.
A Startpont mesés kilátást biztosít. Látni kell!
A rejtéshez: utálom a susnyát, pláne, ha vadrózsás. De vegyük észre, hogy ha nincs tovább út, azt jelenti, hogy megérkeztél :-) Utólag már én is tudom.
Sikloernyos start elott gyorsan megkerestem. Tobben panaszkodtak a lada elhelyezesere, de szerintem egyatalan nem veszelyes.
Delutan is repultunk, igy megmasztam megegyszer :)
Izgalmas helyszín, belegondoltunk milyen lehet nekifutni a rámpának. Hűű! Értem én h frekventált hely, el kell dugni a pontot, de biztos lett volna még alternatíva a kökényes susnyás mellett...
Hiányzott már a mozgás, a mai nap így egy szép, 30 km-es körtúrát tettünk a Mátra nyugati bércein. Szurokpüspökiből indultunk a P jelzésen, a ládát a Nyikom-nyeregből induló szekérúton cserkésztük be.
Jó starthely, kitűnő panorámával. Épp magyaráztam barátnőmnek, hogy ez nem olyan, mint pl. Bp. Óbuda starthely, hogy aszfaltos úton kényelmesen, kocsival felmegyünk, hanem ide bizony fel kell mászni, hátunkon az ernyővel, mert nincs út, és...és ekkor megláttuk a terepjárót a réten. Püff, ennyit erről. :))
A rejtés korrekt, elsőre jól megszívattam magam a szúrós csalitossal, végül kiderült, tök feleslegesen. :) Köszönöm, egy élmény volt!
Mátrai regeneráló üdülésem alatt több ládát is megkerestem a környéken és ez is közte volt.
A közeli GC3KOP áda után ide már szinte gyerekjáték volt átjönni.:)
Sajnáltam, hogy griffs barátom nem lehetett velem, régi repülősként biztosan sok jó történettel tudta volna feldobni a fáradtságomat.
Láda megtalálása és logolás után jött a panorámában való gyönyörködés, jutalomcsoki és a visszaút megtervezése. Nem gondolkodtam túl a dolgot, irány a majdnem egyenes. Az út közelébe hatalmas helyen kivágva a fák - biztos ilyen a modern kori erdőgazdálkodás - az út teljesen szétb.szva a munkagépek által. A bakancsról a sárt a közeli patakban szépen leoldottam és elindultam a reptér felé.
Köszönöm a lehetőséget!
Csizmások túratársaim társaságában ismét! Előzetesen nem tűnt vészesnek a táv, de a szintkülönbség igencsak csalóka. A hasznosi víztározótól indultunk és bizony voltak igen szuszogtatós szakaszok. Másnap egy rég érzett érzésem volt, ez pedig az izomláz... Köszönjük a rejtést!
Ma kemény túra ígérkezett a felkeresendő ládák kapcsán, fel is készültünk kellőképpen, így nem ért bennünket meglepetés. A GC7KOP 1. pontja után felkapaszkodtunk a Piros jelzésre, a szép gerinctúra után, tovább a jelzetlen úton eljutottunk a Háromkopaszra, onnan könnyen elértük a Nyikom starthelyet. Csodás volt a panoráma! Köszönjük a rejtést.
Kiadós havas túra keretében jöttem scele társaságában a starthelyre. A kilátás fergeteges volt, a nap is kisütött. A szél majd letépte a fejünket. A ládát megtaláltuk, de a tartalmának jó része, és a teteje is hiányzott. A legfájóbb pont a logbook hiánya, mert így a jelszót nem tudtuk megnézni.
Sajnos a ládát valami (valaki) széttúrta, tönkretette. A logkönyv is és a láda fedele eltűnt. A maradványokat feltettük a madáretetőbe.
Kérjük a megtalálást a leírás alapján elfogadni.
Remek kilátás fogadott ée néhány siklóernyős, akik szivesen invitáltak ,hogy levisznek tandemernyővel de ezt most kihagytuk.
Nagyon ötletes a rejtekhely!
Elég nehezen viseltem a sok-sok kilométer és iszonyúan vízmosott, köves, csúszós út viszontagságait. Ráadásul a Magas-Tátrában kapott túrabot sem jött be! Fent viszont gyönyörű volt a kilátás, két elszánt siklóernyős körözött a fejünk felett! Apa sokat mesélt nekünk a sárkányrepülésről, sokszor startolt el innen is, de akkor még jobb állapotban voltak a rámpák, meg az út is! Nosztalgiadélután, sikeres megtalálás, köszönet, hogy itt lehettem!
Ha most indulsz, vigyél egy új ládát!
Nagggggyon messze volt a starthely Hasznos utolsó házától...szedegettem a lábam, mire felgyalogoltam! Utólag visszanéztem a kocsitól, hova is másztam fel a kőrengeteg tetején, és kihúztam magam, ügyes voltam! Két siklóernyős repkedett felettünk!
Aki szereti a szedret, induljon, isteni édes!
Láda még mindig törött, és bogárkák lakhelye!
A GC3KOP-ról jöttem fel toronyiránt, többször jártam már erre, de a ládát még sosem kerestem meg. Viszont terepmotorossal találkoztam, sajnos nem ez az első alkalom, itt mindig találkozom velük. Tetszett a rejtés, viszont a láda el van törve, én balf... az autóban hagytam a pót ládámat, aki erre jön hozzon magával egyet.
Köszönöm a rejtést!
Küzdelmes láda, ezért külön köszönet. Változatos talajviszonyok mellett lehetett megközelíteni, volt földút, hatalmas vízmosás, füves rét, sáros erdei út, köves hegyi kaptató, kifutópálya deszka.
Induláskor vettem észre, hogy van az autóban néhány doboz RedBull, ami a szlogen szerint szárnyakat ad. Gondoltam ezt most kipróbáljuk és felvittem magammal az egyiket. Sajnos a szlogen csak marketingbullshit, mert nem adott szárnyakat.
A láda törött, feltehetőleg egy állat léphetett rá. Emiatt sajnos teljesen szétázott, a logbookból konkrétan egy meztelencsiga kacsintott rám. A füzetet bezacskóztam, és az egész ládával együtt feltettem a fára, hogy esélye legyen kiszáradni. Ládakarbantartás mindenképp indokolt!
Reggel kelt a komornyikom
Mondja: felhős, komor Nyikom
Nem érdemes föltelepülni
Majd föntről a földre repülni
(Füllentett, ez kiderült
Az ég kéken kiderült)
Szuper túra kettesben. Zsuzsi Csemőn táncol, Beni tanul, a szülők "sportolnak". A kör: Vidróczki nyomában- Nyikom starthely- Jancsi és Juliska. Kb. 17 km. és hazafelé Berceli séta, Nógrádsáp. Mátrakeresztesen parkoltunk.
A Vízesés működött, terep itt egész kellemes volt, az idő kiváló. A Lyukas követ sem hagytuk ki....
Utána tovább a piros kereszt, piros, zöld kereszten igen változatos útviszonyok között, mint szűz hó, latyakos hó, süppedős sár, köves-saras, leveles-saras turista úton, majd egy alkalmas részen toronyiránt a starthelyig. A ládából kiszedtem a penészes papirokat és egy szintén penészes rongybabát. Rendbe teszem és egy másik ládába visszateszem. Így nagyon gusztustalan.Visszafelé a zöld kereszten a hidegkúti turistaházig mentünk, és a sárgán (ahol kikerülhetetlen sártenger fogadott) vissza Mátrakeresztesre..
Blue Mali barátommal közösen találat. Mátrakeresztes felöl jöttünk, így a nyikom nyeregtől a rejtő álltal ajánlott utat használtuk, bár az elején elég bizonytalanok voltunk, mert az út rossz irányba indult és szallagokat sem láttunk, de mégiscsak az volt a megfelelő út. A starthelytől érdekes kép tárult elénk a szikrázó napsütésben, mert alattunk láttuk a hatalmas ködöt és jobbra balra nézve a kilógó hegycsúcsokat a ködből.
Mátrai túránk mai 2. állomása Dr.Lada barátommal.
Ereszkedtünk egy jót a Nyikom-nyeregből, de előtte egy jó kis emelkedő volt.
Nagyon jó volt, ahogy 600méter fölé értünk ragyogó napsütés, és jó meleg idő volt, még pulóver sem kellett.
Biztos szép kilátás lehet a ládától, de ezt most a köd nem tette lehetővé, de így is egy érdekes, és nem mindennapi látvány volt, igazán érdemes volt felkeresni a Mátrát ezen a szombati napon.
Még más a ködös városban volt, addig mi láttuk egész nap a napot, s nagyon jót, egyben keményet túráztunk.
Rekkenő hőségben izzadtuk fel magunkat, útközben sokszor átkozva az időjárásnak nem éppen megfelelő választásunkat. Fent a kilátás kompenzálta szenvedéseinket. Még ernyőzőkkel is találkoztunk, akik a több tíz kilós pakkjukat naponta nem egyszer cipelik fel. A rendkívül szimpatikus és közvetlen sportolóktól gyorstalpalót kaptunk az ernyőzés néhány praktikájáról. Miután nekifutottak, megkerestük a ládát. A jelszón vidámkodtunk egy keveset. P
Egy fantasztikus éjszakai túra alkalmával, Kali4x4 segítségével (mindig Ő segít nekem) lett meg. Jártam már itt máskor is, a kilátás mindig lenyűgöző. Köszönjük ezt az élményt.
Mátrai ládázásaink régen kiszemelt célpontja.
A megfelelő időt vártuk a Nyikom megmászásához, hiszen nyáron a tűző nap, ősszel és tavasszal a sáros, csúszós út külön kihívás.
Gyönyörű napsütésben -6 - 8 fokban ideális családi program, a befagyott tavacskán jó kis csuszkálás...
A rejtés ötletes, remek. A panoráma csoda.
Köszönjük a rejtést!
Munkával egybekötött, rövidke, Mátra-vidéki ládázgatásom eredménye.
A hasznosi posta mellé állítottam a szekeremet. Innen 9 km séta, 400 m szint. Lehet, hogy van jobb megközelítés is, de nekem éppen így tetszett. Jó lett volna egy koordinátásított parkolópont, és egy picit informatívabb web. Sebaj, felérve az egyedülálló kilátás kárpótolt mindenért! Ez egy szuper hely, mindenképpen ládára érdemes. A rejtés szokványos. Jópofa lenne, mondjuk az adott ponton feljebb tenni, úgy 2 m-el. (aki már látta, tudja mire, és hová gondolom...)
A séta kaptatósabb részénél elgondolkodtam, miféle iszonyat jármű képes ide feljönni? Felérve, láttam egy nem túl nagy terepvasat parkolni a tetőn. Mindjárt meg is kérdeztem a tulajt: Ez feljött ide önerejéből? Válasz: naná! Sőt, volt benne 500 kg építőanyag + két felnőtt... Igencsak elcsodálkoztam, mire képes ez a kis mokány autó, profi irányítás mellett... Rövid ismerkedés után kiderült, hogy éppen a rejtővel futottam össze! (Nyikom Team) Ők javában betonozgatták az új tábla oszlopát. Közben, még a mágneses sziklákra is felhívták a figyelmemet! Van itt pár érdekes szikla. Ha melléteszed az iránytűt, érdekes dolgokat láthatsz!
A véletlenek furcsa egybeesése révén, végre volt alkalmam személyesen megköszönni a rejtőnek a rejtését!
Innen idő hiányában már hazafelé vettem az irányt. (bár még lettek volna sétaötleteim)
Kivettem egy plüss vízilovat lánykámnak, betettem néhány matricát.
A 5 State DFC 2 Geocoin beköltözött!
Köszi még egyszer, jó volt eljönni ide! További jó szelet, és kellemes repülést!
Fedémesre menet megálltunk a Nyikom leszállójában, mintegy 45 perc alatt felgyalogoltunk, majd több mint egy óra várakozás után lerepültünk, ami a gyenge, rossz irányú szél és erőtlen termikek miatt csak pár perccel tartott tovább, mint egy lecsúszás .
A Mágneses szikláktól szemrevételeztem a terepet, de mivel az autóm Muzslapusztán várakozott, úgy döntöttem inkább a javasolt megközelítés mellett maradok.
Hasznoson az aszfalt végén gyalogosra váltottam és elindultam felfelé. Mint kiderült, a mostani terepviszonyok mellett, még úgy cirka 1,5-2 kilométert autózhattam volna, de nem bántam, mert szépen sütött a nap és pazar a kilátás! A tetőn nem sokat időztem, mert hideg szél fújt és jócskán megizzadtam, mire felértem.
Sajnáltam, hogy a sárkányrepülők ma más felé jártak, így csak két favágóval találkoztam!
Bő egy kilométerre tudtam megközelíteni személyautóval a Starthelyet, onnan elég nagy sár és hirtelen szintemelkedés fogadott. A lihegésért kárpótolt a csodálatos panoráma a kihalt felszállóhelyen, köszönöm. Innen mentem tovább én is a Mágneses sziklák felé.
Ez lett a 700. ládám, örülök, hogy nem egy drive-in virtuális:)
Az "Ismerd meg magyarország siklóernyős starthelyeit" túra egyik állomása, Mátraszentkereszről a Piros jelzésen felmentünk a Nyikom rétig s onnét erdőn mezőn át légvonalban értünk ide. Itt vesztettünk némi magasságot, nem tűnt fel, hogy a láda nem a csúcson van :(
Sehol semmi felhasználó, de érthető a dolog, mínuszok voltak és erős D-DNY-i szél. Örömteljes egy olyan starthelyen lenni, ahol ilyen rendezettek a viszonyok, remélem nemsokára repülök innét. :)
Visszafele szintén offroad volt, átvágtunk a hegyen.
Ha valaki arra jár esetleg vihetne magvakat a madáretetőbe, mi üresen találtuk.
Ok [wapon beküldött szöveg]
Mikor az ajánlott parkolóhoz értünk, kicsit hezitáltunk, hogy elinduljunk-e, több okból is.
Először is az volt a gond, hogy éppen vadászok járták a területet és puffogtak a puskáikkal, másrészt meg sem tudom mondani hány quad rohangált föl-alá folyamatosan, jó nagy barázdákat vágva az amúgy is cuppogós sárba. Végül a gyönyörű időnek nem tudtunk ellenálni és nekiindultunk.
A döntés nem volt rossz, hiszen emlékezetes, szép túrát tettünk. A starthelyen éppen senki nem volt rajtunk kívül, ennek ellenére (vagy éppen ezért) :) mi nagyon jól éreztük magunkat. A szokásos fotózkodás és egy kis kajálás után, még felénk repült egy motoros repülő is, aki szárnybillegtetéssel viszonozta az integetésünket. :)
Innen tovább indultunk a GCMAGN felé...
Megvan! Mivel kisfiam elaludt és már hazafelé voltunk mátrai kirándulásunkból így feljöttünk autóval! DE VALÓBAN csak az közelítsen így aki biztos az autója tudásában ! Ezt a ládát nem szabad kihagyni! Köszönet a rejtőnek! Biztosan visszajövünk még mivel a starthely most kihalt volt. Sajnos nem volt repülésre alkalmas az idő. [wapon beküldött szöveg]
Kitűnő panormáma a tökéletes repülős időben. Szeretem az ilyen helyeket!
A járművekből ítélve lett volna egyszerűbb útvonal is, bár az talán nem lett volna ennyire élvezetes.
A Nyikom-nyereg felől, a sárga szalagokat és a jól kijárt utat követtük, amíg lehetett. Amikor mindkettő megszünt, már az oldalgerincen voltunk, melyen leereszkedve a starthelyhez értünk. Itt mintegy két tucatnyi ernyős (a készültség különböző fokain) várta, hogy a termiteket meglovagolva többezer méteres magasságokba emelkedhessen. Szerencsére nem kellett sokat várnunk, hogy a paplanernyősök táncát megfigyelhessük. Addig a fantasztikus kilátásban gyönyörködtünk. Egészen a Börzsöny csúcsaiig elláttunk. Mityónak most nem a láda volt a legfontosabb.
A mai napi hegycsúcsok közül itt láthattuk a borús idő ellenére a legszebb kilátást, felfele egy kicsit meredek volt az út, de aránylag gyorsan felértünk.
A Mátra szabadidős fesztivál előkészületeit és a starthelyen a siklóernyősök gyakorlatait is láthattuk testközelből. Az északról érkező sötét felhőkből szerencsére csak egy kis szemerkélés lett, így szárazon térhettünk be ebédre kedvenc mátrakeresztesi fogadónkba. Köszönjük a rejtést!
Szilárd, Jenő
Magányos koranyári túrát tettem Szurdokpüspöki - Koncsúr - Nyikom - Pásztó útvonalon. Nincs 20 km, és a szintemelkedés is ezren belül maradt, mégis sikerült picit elfáradni. :) Természetesen megérte, mert nagyon szép helyeken sétáltam, nagyon jó időben. Nem mindenütt találtam el merre kéne menni, így volt egy-kétszáz méter bozótjárás, de a Mágneses szikla még vezet. (Abszolút győztes a pándi...)
Ha nem kellett volna hazarohanni az edzés miatt, biztos még 1-2 ládát csipegettem volna.
Csodálkoztam azon, hogy hol vannak a sárkányrepülők ilyen csodálatos időben. A Hármashatár hegyen ilyen nem fordulhatna elő, de nem bántam, hogy nem volt nyüzsgés. Csodáltuk a panorámát, élveztük a nyugalmat és készültünk rémálmunk helyszínére a Mágneses sziklákhoz.
Remek kilátás! Olyan ücsörgésre, nézelődésre marasztaló hely. Mátrakeresztes felől a piros sáv jelzésen mentünk föl a Nyikom rétre, s onnan légvonalban. A hegyoldal szúrós bokrai között botorkálva, de végülis jól közlekedhető "útvonalon". Mondom ezt annak fényében, hogy utána a Mágneses sziklákhoz mentünk!
Megtaláltuk! A környezet, és a kilátás csodálatos! A rejtés nem az! A láda csak néhány szúrós bokor leharcolása után közelíthető meg, ennek ellenére mindenkinek csak ajánlani tudom.
Amikor ott jártunk kb. 20 siklóernyős + 1 sárkányos küzdött a nekik nem éppen kedvező széliránnyal. Az hogy ilyet testközelből láthattunk, tovább növelte számomra a láda értékét. Ezt is azon helyek közé tudom sorolni, ahová még visszatérek!
matrakeresztes felöl, rejtő tanácsát megfogadva, gatyát felkötve sem volt könnyű menet, de meglett. a sárga szalag a lekanyarodásnál nekünk nem lett meg, csak kesőbb a cél közelében, akkor meg mar minek. a hely érdekes én nem ugrálnék innen. köszönet a rejtésért.
Mátrakeresztesről indultam és először a mágneses sziklákat kerestem meg. Ide a Nyikom-rétről ereszkedtem le. Tavaszias meleg időben csodálatos kilátásban gyönyörködhettem.
Motorozni voltunk és véletlenül kerültünk oda mert a muzslára indultunk,ez volt az első ládánk amit megtaláltunk.teljesen uj ez a dolog a számunkra,de nagyon érdekes és tetszik. ja és szerencsénk volt látni ernyőseket is.
Hasznoson az utolsó "újgazdag villánál" parkoltunk, de aki teheti, az menjen innen még tovább autóval, mert hosszú az út a hegyig.
A kilátás nagyon szép fentről, de elrugaszkodni nem mernék. Sajnos épp nem repkedtek.
GPS nélkül érkeztünk.
A leírtak alapján megkerestük a szélzsákokat és ott raktuk le az autót.
Még onnan is hosszú az ide vezető út. Egy darabig követtük az utat, aztán maradt a torony iránt. Húzós volt, de megérte. Csodálatos odafent. Felfelé menet még láttuk a siklóernyősöket ahogy a széllel játszottak, de mire felértünk, már a nap is nyugovóra tért... a hegy csúcsán a csendet nagy szélvihar törte meg... és már csak mi gyönyörködtünk a kilátásban. Kicsit megpihentünk... megtaláltuk a ládát... és elindultunk visszafelé, az autóhoz. Köszönjük.
Megvan. Szerintem lehetett volna a környéken egy jobb helyet is talátalni, az egyébként ismét szétszórtan heverő ládának. Érdemes lenne a tavaszi karbantartás során kicsit odébb telepíteni és a beltartalmat is megújítani. Most kapott a láda egy új zacsit. Úgy vettem észre, hogy vidám, de nem kesser, terepjáróval "kirándulók" is jegyeztek a bloggba
A Mátra 30TT-n voltunk, túl a táv kétharmadán és két ládamegtaláláson visszafelé a célba tartva. Az utolsó ellenörzőponttól (Hideg-kút) szándékoztunk volna feljutni, de már majdnem lemondtunk a ládáról mivel elég nagynak tűn a szintkülönbség és utat sem láttunk. Aztán egyszer csak megjött a megoldás egy egyenletesen a cél felé tartó és emelkedő széles szekérút személyében, amin a 600méter távot és 200 méter szintet végül is 15 perc alatt megtettük. A kilátás igen pazar a helyről, de sokáig nem évezhettük a csendet és nyugalmat mert menni kellett tovább. Ja, és rettentő mennyiségű szúnyog volt a környéken :(
Készültem a leírásból és a logokból, így nem volt meglepetés, hogy utat (ösvényt) kellett találni a ládához, viszonylag jól sikerült, néhol azért csattogott a metsző olló.
A kilátás jó a hegy peremén. A táj nagyon párába burkolódzott, a távcsövet nem volt érdemes előszedni ma.
A rejtés viszont gyengécske, vannak itt sziklák is lehetne sokkal jobb rejteket találni a ládának.
Üdv Mr Zerge.
Fentről, a sárga szalagok mentén, majd végig le a szép gerincen.
Az első reggeli busszal Gyöngyösre, onnan a Gyöngyöstarjáni elágazáshoz (07:15). Innen 8 óra alatt 36 km kellemes séta, néha szemerkélő esőben, szélben: Gyöngyöstarján - Kopasz-hegy (GC) - (Tót-hegyese) - (Hidegkúti turistaház) - Nyikom nyereg - Nyikom starthegy (GC) - Mágneses sziklák (GC) - Muzsla - Koncsúr (GC) - Nagy-hársas (GC) - Jobbágyi. Onnan vonattal haza. Rengeteg állatot láttam (embert egyet se): főleg szarvasokat, de őzet, muflont, vaddisznót, fácánt, egy szép nagy ragadozó madarat is.
Igazi tavaszi délelőtt volt. A leszállóhelyen építettünk egy off-road szinkronpályát. Délután egy baráti családdal felmentünk a Starthelyre.
Kicsit már szemerkélt az eső, de kedvünket ez nem szegte! Először a rejtéssel ellentétes oldalon keresgéltünk. Csúsztunk, másztunk, de nem adtuk fel! A gyerekek javaslatára átmentünk a másik oldalra, ahol a madáretetős fát meglátva Bálint fiam könnyedén rálelt a dobozra.
Köszönet a Rejtőnek! Kali4x4, Evelin, Bálint, Emőke, Jutka és Gabesz.
Hasznos irányából jöttünk, a sárga háznál a jobboldali utat választva, még egy jó darabon fel tudtunk menni kocsival is. A környéken elég nagy volt a forgalom: krosszmotorok, quad, a leszállóhely környékén valamilyen kordonfélét ácsoltak fából...
A strathelynél viszont csak mi voltunk, így kényelmesen lehetett keresgélni. Szép tavaszi időben, hosszú téli álmából ébresztettük a ládát. A levegő tiszta, a kilátás szuper volt.
Zoli, Gábor
A hasznosi várrom után ez a cache következett. Az ajánlott útvonal leírása eléggé félreérthető több helyen is... Az utolsó házaknál az út kétfelé ágazik: a jobbra, felfelé emelkedő egy újgazdag villa mellett visz el, ráadásul igencsak kátyús, mély keréknyomokkal tűzdelt. A balra lekanyarodó az igazi, itt ajánlott megközelíteni a Nyikom-leszállópályát, jelenleg ugyanis szinte személyautóval is járható, jó állapotban van.
A szélzsáknál aztán ott állt egy piros, régi Skoda, azt hittük, még Kuliszékhoz tartozik (akik közben már valahol a Mágneses szikláknál túrták a földet), így odaálltunk mellé. :) Innen két út indul, a balra menő földút igen sáros, és NEM JÓ irányba visz, NE induljatok azon!! A szélzsáktól JOBBRA ajánlatos elindulni, még akkor is, ha eleinte úgy tűnik, hogy az út elvisz a hegyről, idővel jó irányba fog fordulni... És ez valóban felvisz a ládáig. Kisebb utak, ösvények ugyan leágaznak belőle, de nem kell foglalkozni vele.
Magasabb terepjárókkal (Nivával és különböző katonai járművekkel) jól járható egyébként az út, ottjártunkkor több fanyűvő ember is volt mindenfelé, és némelyikük nem túl barátságosan nézett ránk. Fent a tetőn is volt egy csoport, de szerencsére a ládától és a starthelytől keletebbre, bent az erdőben nyűtték a fát (feltehetően engedélyek birtokában, teljesen szabályosan :-/), úgyhogy igyekeztünk nem szem elé kerülni.
Az út egyébként elég meredek, jó kis kaptató, ráadásul a köveken nem mindig egyszerű lépdelni. Persze a Mátra turistaatlasz erről az útról sem tud semmit; illetve egyáltalán nem ismeri a két területet sem...
A ládát picit keresni kellett, bár a műszer 0 méterre vitt, de az előttünk ott járt ládászok ügyesen visszarejtették, a ládaoldal meg nemigen segített semmit. (Előbb azt hittem, a madáretetőben lesz, és ez a meglepetés - de mégsem. :D) Közben bejöttek Kuliszék PMR-en, de nem volt túl sikeres a kommunikáció (biztos eltérítette a rádióhullámokat a sok mágneses szikla :D), így azt sem tudtuk meg, hogy övék-e a lenti Skoda. Említették, hogy indulnak lefelé, úgyhogy mi is szaporáztuk kicsit a lépteinket, hátha láthatunk végre élőben is moderátort; de odalent már nem volt senki. Utólag már értjük a dolgot. :D
Ami biztos: gyalogos sárkányrepülők nem szeretnénk lenni, mert ezt a hegyet egyszer-egyszer még csak-csak meg lehet mászni, de hogy rendszeresen ide járjunk, az nem menne. :D
A kilátás persze remek volt, bár az idő már eléggé párásodott. Köszönjük a rejtést!
--------------
A mátrai medve-sorozatgyilkos újra lecsap!
(kiküldött tudósítónk jelenti)
Ádáz geokesserek kisebb csoportja a Nyikom megmászása utáni szellemi fáradtság leküzdése okán újabb vérengzést rendezett a Mátrában, melynek áldozatai ezúttal is a szerencsétlen mézesmedvék és sajtmedvék egy-egy példánya volt (teljesen der medve).
Ezúttal azonban félelmetesebb segítőtársuk is akadt: geoTiger, akinek mancsai mágnesesek, és mindenképpen szeretett volna eljutni szülőbolygójára, a Mágneses Sziklák völgyébe. Mivel ez nem sikerült (pedig a Nyikomnál már közel volt!), frusztrációját a két ifjú medvén élte ki.
Szörnyűséges képeinket csak erősebb idegzetű olvasóinknak merjük ajánlani!
(A történet elejét az Ágasvári Vidróczki-csárdánál olvashatják.)
O.K! [wapon beküldött szöveg]
ÖregTom és Kulisz társaságában!
Ők már leírák Odüsszeiánkat, azt nem részletezem.
Fent a csúcson hárman, három irányból közelítettük meg a ládát és végén összetalálkoztunk. Azután ÖregTom elindult az én csapásomon, és egyszer csak felkiáltott: -Megvan!
Mint kiderűlt, ott jöttem el a ládától egy méterre!
Logolás után nézelődtünk egy kicsit a felszállóhelyről:
Megpróbáltunk légi úton visszajutni a kocsihoz, de akárhogy csapkodtunk, nem jött össze elegendő felhajtóerő :o) .
Így kénytelenek voltunk gyalog (most már a helyes úton) lemenni a hegyről.
Ezúton is köszönöm szépen ÖregTomnak, hogy elhozott ide is!
2/4 a Nyugat-Mátra-Kulisz-Csigabiga-jómagam trió mai túráján.
Igen szép időben, nagyon szép kilátás, megterhelő túra. Öreg vagyok már ehhez. Nos a végig jobban kitaposott ösvény nem túl nyerő, a kocsit a széljelzőnél hagytuk, onnan a bal ágon indultunk, de a jobb lett volna a jobb. Arra jöttünk le, így jöttünk rá. Az etető, beetető.
A hasznosi víztározó szebb arcát mutatja innen. A reptető csábított, de csak a szárnyainkat próbálgattuk.
Krisz&ÖregTom
Sheldon TB egy melegebb éghajlat keresésére indult.
Sikerült egy olyan megközelítést produkálnunk, amit még eddig senkinek sem. Szívből ajánlom azoknak, akik azt mondják, hogy "egy túra legyen kalandos":-)
A Hasznosi posta felől közelítettünk az off-road Ibizával, egészen a leszállóhelyen lévő széljelzőig. Utólag már könnyű okosnak lenni, de szerintem megtévesztő kissé a leírásban található útvonal-leírás, miszerint y-ban balra, illetve útelágazásban a jobban kitaposott. No mindegy, mi ennek megfelelően és némi kitaposottság-vizsgálat után a széljezőnél balra indultunk el. Ez az út kapásból levisz egy völgybe, majd folyamatosan felfelé, néhol igen meredek szakaszokkal. Ja, és egy idő után mind a hármunk GPS-e feladta a küzdelmet a sűrű erdőben, így átmentünk analóg turistába. Amikor jobb kéz felé észrevettem két közeli hegycsúcsot, melyeket egy kis nyereg választ el, gyanús lett, hogy félig megkerültük a Nyikom-tetőt. Úgy is volt, így hát felkaptattunk a nyeregbe jó meredeken, így teljesítve a ládához képest mintegy plusz 100 méter szintet:o)
Innen már akadt műholdjel is, és még többszáz méter távolság is, meg egy kis le-föl a starthelyig.
A dobozt ÖregTom találta meg, feltételezem, hogy az eredeti álcázás azért ennél jobb volt. A logbookban elég drámai bejegyzéseket olvastam a megközelítést illetően, pedig ez sétagalopp mondjuk a mi útvonalunkhoz, vagy pláne a Mágneses-sziklákhoz képest:-))
Biztos, ami biztos, így tél előtt a logbookot egy zárható zacsiba raktam bele, tudjátok ez olyan, amit nem zsebkéssel kell felmetszeni....
Ezután mentünk kilátni, nagyon szuper látvány fogadott, tökéletesen megéri eljönni ide. Lefelé az ajánlott úton jöttünk, így sikerült egy körtúra keretébe foglalni a láda megkeresését.
A Magneses sziklaktol mindossze 1200 m-t mutatott a GPS a GCNyik-ig. Gondoltam ezt csak megoldom valahogy. Nem talaltam jo utat, es igy kellemes megoldast sem: maradt 3 volgyon es harom hegyen at a sisnyajaras :) Enyhen szolva kimerultem a sok hajolgatasban es negykezlab maszasban a bozotosban. A lada fele csortettem, amikor egy kialltast hallok: Mikulas? Ahogy aztan a ladahoz kozeledek, latom az ismeros arcokat: Anikot es MikiCachet! Megorultem nekik nagyon, verge tarsasag az unalmas dzsindzsajaras utan. A doboz jellegzetes helyen van, nem is lehet elveteni. A kilatas a "kifutotol" csodas a kilatas, bar ma azert enyen paras volt a levego. En biztos nem rugaszkodnek neki innen :)
Mikiekkel elindultunk a kovetkezo celpont fele: Koncsur
Mikulas
P.S. Itt hagytam egy TB-t, amit Brusszelbol, az ottani GCIMCP bol vettem ki :o VIGYAZZATOK RA
A mágneses sziklákhoz eljutva megfogadtam, hogy még egyszer ilyen dzsungelharcot nem... És tartottam magam ma még hozzá. A zöld + -on sikerült felfelé menni, és mikor a GPS nyila totál balra mutatott és még vagy 700m volt a távolság, találtam egy bejáratot a fák közé. Voltak bokrok, de nem sokan, így ki lehetett kerülni. Meredek az volt, de megmásztam és az út is meglett... Visszafelé kiderült, hogy a felvezető út csak egy picit van északabbra a zöld + -tól...
A szél pedig úgy látszik rossz irányból fújt, mert egy szem siklóernyőst láttam és mire felértem elszállhatott valamerre... Letelepedtem a középső csúszdára és nézelődtem...
Mivel kerékpárom a hétvégén benntartották a szervízben az elvonási tünetek csökkentése érdékében begyüjtöttem néhány Muzsla környéki ládát, itt a bringát úgysem tudnám használni.
Egy kicsit nosztalgiázni is jöttem mivel vagy 15 évvel ezelőtt többször megcsináltam a Mátrabérc teljesítménytúrát aminek utolsó szakasza erre vezetett.
Szóval a fenyegetések ellenére Mátrakeresztesről indultam. Már az elindulásnál problémáim akadtak: a legutóbbi szökőár alaposan kiszélesítette a Kövecses patakot, víz is volt benne rendesen, így száraz lábbal való átkelésről szó sem lehetett. Ezért a közúti hídon kerültem át a túlfélre majd a patak száraz mederrészében ugráltam el a túrista jelzés kezdetéhez.
Útközben az eső is eleredt, ennek megfelelúen a GPS is mindent mutatott csak nem a jó poziciót.
A leírásból hiányoltam a segédkoordinátákat így most néhányat közzéteszek. A Nyikom starthely felé a jelzésről a 47-54.248 , 19-46.341 pontban induló földútra kell jobbra elfordulni, majd néhány száz méter után egy kis füves tisztáson (47-54.270 , 19-46.276) balra kell fordulni egy másik földútra. Ezen a földúton is találhatók szalagok de a Nyikom felé a nagyon nehezen észrevehető kis ösvényen kell letérni jobbra. (47-54.270 , 19-46.245). Még ne örüljünk mert nem vagyunk sinen mivel a szalagozás elég nehezen követhető, ösvény alig látszik az erdőben. A 47-54.434 , 19-46.123 pontban balra fordulunk a lefelé ereszkedő gerincre. Én itt a 47-54.480 , 19-45.891 pontig tudtam követni a szalagozást, innen még kb 300 méter a láda. Következett az iránymenet, de lehet hogy kevesebb susnyajárással is megoldható a dolog ha jobbra leereszkedünk a völgybe, ott nincs aljnövényzet.
A starthely kihalt volt, a láda könnyen meglett, nem nagyon volt álcázva.
Elvittem a "Kedvenc helyeink" mobilládát is. Tovább a Mágneses sziklák felé.
Az ajánlott úton egyszerűen, bár némi kaptató árán lehet megközelíteni a starthelyet. Épp gyülekeztek a sárkányosok, velük együtt mentünk fel a hegyre. A kilátás páratlan, de sajnos a készülődés nagyon sokáig tartott, így az indulást már nem tudtuk megvárni, mert még a Mágneses sziklát is meg akartuk látogatni.
(Nem teljesen ide tartozik, de azért leírom, hogy a Mágneses sziklákhoz áthatolhatatlan, hernyós-tüskés bozóton vezet az út. Menet közben több tucat kisebb-nagyobb fát és cserjét "sikerült" letarolnunk. Nem is értem, hogy valaki jópofának gondolja, hogy ilyen helyre rejt??? A végén feladtuk és inkább a Koncsúr felé vettük az irányt, de mindeddig messze ez a legkellemetlenebb és legbossznatóbb geocachinges élményünk.)
Atos öreg Skodája jól bírta a terepet, egészen a leszállóhelynél levő szélzsákig mentünk vele. (Aki egy kicsit is félti az autóját, az inkább a templomnál parkoljon le!) A leírás szerinti bal ágon indultunk el, fent a ládától láttuk, hogy a sárkányosok a jobb oldali úton mennek fel terepjáróval. :) Mire megebédeltünk és belogoltunk megérkezett az első sárkányos csapat. Egy ideig még ott maradtunk nézegettük a repülőeszközöket, beszélgettünk a repülésről, aztán elköszöntünk és indultunk tovább a Mágneses sziklákhoz.
A jelszó is tetszett, nagyon ötletes, hasonlóan a korong alakú tájékoztatóhoz, ami persze igazán a kör alakú dobozban mutat jól (lásd a rejtők másik ládáját: GCKon, ott még az eredeti doboz van)
A láda leírását -- én balga -- nem olvastam el indulás előtt, csak a koordinátát töltöttem le a kölcsönzött GPS-be. Ágasvárról indulva, Mátrakeresztesen keresztül volt tervbe véve a megközelítés, amely az utolsó kb. 900 méterig tervszerű volt. Innentől jöttek a problémák: a turistatérkép nem jelölt utat a starthelyig (miért is jelölne) a GPS térképe (TopoGuide 1.3) pedig nem szolgált kellő mennyiségű és minőségű információval a jó útvonalválasztáshoz. Maradt az árkon-bokron átkelés a Nyikom csúcstól dél-délnyugatra lévő nyeregtől, majd végig a gerincen egészen a starthely hatalmas tisztásáig. A ládát 1 méteren belül pontosan jelezte a GPS, nem is volt nehéz megtalálni. (A zacskója sajnos szakadt--szétmállott, új zacskónk nem volt, aki legközelebb arra jár, vigyen, hogy ki lehessen cserélni.
A visszafelé út sem volt épp sétagalopp (a TopoGuide által jelzett utakat valahogy sehogysem találtuk, hiba kereszteztük őket többször is).
Salgótarjáni "szokásos" tanítás utáni levezetés! Mátrakeresztesről indultunk, a piros jelzésen. Kb 1 km-rel a cél előtt letértünk egy erdei útra, ahol ráakadtunk arra a már mások által is említett "kiszalagozott" útra. Ez szinte a pontig vezetett. Csodálatos kilátásban volt részünk! Teljes csend, nyugalom, gyorsan meglett a láda. Terveztük még, hogy megkeressük a Mágneses sziklákat is, de nem volt nálunk lámpa, és teljesen ismeretlen volt számunkra a környék, így visszaindultunk az autóhoz. De nem is bánjuk, mert olyan szép volt az erdő, hogy öröm lesz mégegyszer eljönni ide!
A nap fénypontja volt, hogy a kirándulás befejeztével leértünk a parkolóhoz, az autónk ott állt a patak túloldalán. A férjem szerencsésen átkelt a vízen, segítőkészen nyújtotta a kezét felém, s én sikeresen belerántottam a patakba! De ez nem rontott semmit a kiránduláson, csodálatos nap volt!
Régóta készültünk ide, összekötve a kellemest a hasznossal - sógorom ugyanis siklóernyőzik, így kézenfekvőnek tűnt, hogy akkor jövünk fel ide, amikor röpül. Rövid telefonegyeztetés után indulás, de a célterület felé menet újabb telefonhívás. Kiderül, hogy időközben elrepült Gyöngyös határába, úgyhogyha nem nagy kerülő, menjünk már érte. Ezzel el is ment az az idő, amit a mágneses sziklák felkeresésére szántunk.
A Nyikomra a felmenetel a már jól kitaposott úton a leszálló pályáig kocsival, aztán gyalog - a húsz kilós ernyővel a háton, ugyanis a csapat lelkesebbik fele kitalálta, hogy mostan márpedig repülés következik tandemernyővel. Így a terep nehézségi foka eggyel emelkedett, szerintem.
Felérkezve a tetőre, a pazar kilátás mellett feltűnt egy hamisítatlan ládavadász, teljes menetfelszereléssel + zacskós kiszerelésű dobozzal. A lebuktatott Gergoszedermarcussal rövid bemutatkozás, majd a kezében lévő dobozt visszarejtette, hogy a bozótosban keresgélő fiatalabb csapattagoknak is meglegyen a napi sikerélménye.
A csapat negyede ezután szárnyra kapott és kényelmesen lesiklott a völgybe, mi pedig irigykedve néztük, majd lebaktattunk a hegyről. Sanyo team
Indulás Mátrakeresztesről. Kitérő a mágneses sziklákhoz, mivel a Nyikom-nyeregnél irányt tévesztettünk, bár visszafelé menet tapasztaltam, hogy az erdő fái valóban fel vannak nylon szalagokkal díszítve az utat jelölendő. A Nyikom-forrásnál egyébként találtunk egy fatáblát, amely azt igérte, hogy már csak egy 1 km a starthely a kijelölt úton, de további jelzés sehol. A szikláktól visszakeveredve a Z+-re, aztán két részre váltunk. A család 80%-a inkább lefelé indult Pásztóra, én meg a Starhely érintésével vissza Mátrakeresztesre a kocsiért. Itt tehát egyedül jártam, bár ők láttak engem lentről, amikor a megtalált ládával kisétáltam a teljesen kihalt starthely egyik kifutójára loggolni. Azért én nem toronyirányt jöttem a mágneses szikláktól, hanem egy jó darabig inkább szintvonal mentén, bár így is a keskeny gerincre értem ki a starthely fölött, amelyen igen izgalmas ösvény vezetett, visszafelé, felfelé meg iszonyúan kaptatós. Végezvén a ládaadminisztrációval, éppen megérkezett egy ernyős csapat, az addig teljesen kihalt rétre. Egyik tagja Notar volt, aki leleplezett jelvényemről. Váltottunk pár szót, aztán gyorsan visszarejtettem a dobozt, hogy ők is meg tudják találni. Jó volt ide eljönni, ezen a csodálatos napon pedig kifejezetten maradandó élmény. Már csak ugrani kellett volna! Köszönöm.
Megtaláltuk.
Hasznos felől jöttünk, a megadottól kicsit eltértünk, de így is kellemes túra volt. Bár a neheze (Mágneses sziklák) még csak ezután jött.
A láda kicsit közel van a starthelyhez, nekünk "szerencsénk" volt, nem fújt megfelelő irányú szél, így nem volt ott senki pár turisán kívül.
Panka, Peti, Gábor
Mágnestől toronyiránt. A csúcsról a zöld+ jelig kl nyomaiban tapodtunk. A túristajelet keresztezve aztán elvesztettük a nyomokat és saját útvonalat rajzoltunk a még mindíg fél méteres hóba. A starthelyen metsző, hideg szél fújt, de ehhez gyönyörű panoráma és végre napsütés társult. A doboz egyből meglett, hiszen kl itt is friss nyomokat hagyott előttünk.
Pásztóra a hegyről induló széles földúton indultunk, majd toronyiránt a réteken. Bakancspróbáló túra volt: 50 cm hó, olvadó latyak, majd mély sár és vízfolyások az 500 méter alatti részeken.
Mágnestől torony iránt [wapon beküldött szöveg]
A mágneses szikláktól jöttem át árkon-bokron (szó szerint!!!). Az 1,2 km 1,5 óra. Jól megdolgoztam érte. Az utolsó 300 m-t a ma arra járók (új madáretetőt raktak a láda fölé!) nyomaiban tettem meg. A 30 cm hó már felüdülés volt a combig érőhöz képest. Kedves hely.
sikerült egy kicsivel tovább jönni az úton, így 700 m mászás elég lett.
Szép hely, kellemes rejtek, térdig érő hó. Külön öröm volt egymás csúszkálásában gyönyörködni, ugyanis a friss 15 cm hó alatt tükörjég volt. a gumiszőnyegen Pupuval bemutattunk egy szinkron esést.
Magam is kijártam a sárkányrepülő és a siklóernyős alapfokú tanfolyamot, de kiderült, hogy nem sárkánynak, hanem balfácánnak születtem, ezért már el sem jutottam eddig a starthelyig. Annál jobban teszett most a havas gyalogtúra. Külön örültem, hogy a jelszó aranyos kutyánk, családi kedvencünk neve! A láda alja törött volt, ezért újat hagytam ott helyette -- igaz, ez szögletes, nem érvényesül benne olyan jól az ügyesen megcsinált, kerek tájékoztató lap.
Klassz kis mászás volt ez is. Pupu szélvészként száguldott elöttünk, csak a ládánál sikerült beérnünk. A doboz alja törött volt, így elsősegélyben részesítettük a ládát. Illetve nem is, hanem kicseréltük. Igaz, a kerekre szabott üdvözlőszöveg így nem érvényesül olyan hangsúlyosan, de talán ez nem olyan nagy dráma.
Megtekintettük a starthelyet is, majd megindultunk lefelé.
Pupu és Fűkocka csodás szinkronesést mutattak be, mikor egyszerre léptek a behavazott, csúszós gumiszőnyegre. Én csak nevettem, mert a nyavajás térdem miatt nálam voltak Pupu síbotjai.
Cserháti kerékpáros hullámvasút 4. szakasz. A Cserhát két legkeletibb ládája, GCHOKO és GCTPKE után maradt még idő a mai napból, így megpróbálkoztam a Mátra számunkra első ládájával. Pásztó Hasznost a leírás szerinti helyen, a Postánál elhagyva az aszfaltút elfogytával elmerültem a sárban. Látszik a földúton, hogy terepjárókkal alaposan szétgyúrják a talajt. Ezért viszonylag korán, a falutól néhány 100 m-re, egy kisebb erdőben elrejtettem a bicót. Ezt később bántam, mert a szélzsákig lehetett volna használni ülve a kerékpárt, de most már mindegy.
Az elágazásoknál a leírás elveit szem előtt tartva mindig a jobban kopott utat választottam, és így valóban simán fel lehet sétálni a csúcsra. A látvány fentről igazi mátrai élmény: szemben a Cserhát, lent egy víztározó, kicsit messzebb felfelé meredező vulkáni kúpok. Míg felfelé menet azon gondolkodtam, hogy miért is van itt ez a láda, esetleg csak a paplanosok miatt, a csúcs egyértelműen meggyőzött, hogy megérdemel a hely egy ládát.
Teljesen sima ügy, úgyszólván a postától ki lehet szúrni a hegyoldalon a starthelyet és öregurasan felballagni a jól látható úton. Az idő a szélárnyékban kellemes volt, de a starthelyen már volt rá esély, hogy mi is szárnyrakapjunk.
Mátra 14/4.
Gratulálunk Csuhásnak a 800. ládához!! Láttuk a logbookban az előző napi logját! :)))
Egyébként ez a hely majdnem olyan jó, mint a Koncsúr. De nem onnan jöttünk ide, némi gondolkodás és érett megfontolás után :), hanem aludtunk rá egyet, és Pásztó felől a leírásban javasolt úton közelítettük meg a ládát. Így nem volt nehéz, még a nap is sütött, bár fenn már nagyon fújt a szél (szerencsére az ellenkező oldalról, mint amerről jöttünk). Miután jól körülnézegettünk, odébbálltunk Mátraszentimrére, és jól is tettük, mert jött a HÓ!! Ezen a télen az első! Lásd részletesebben a GCMSZT-nél.
Ez volt aztán a kaland! Amancsics igazán írhatta volna, hogy:
NE PRÓBÁLJÁTOK MÁTRAKERESZTES FELŐL!!!
Azt hittem, hogy "bolhacsípés" az a 2x3,5 km Mátrakeresztesről a Nyikomig, meg vissza, és legalább a Mátrabérc-túrának is bejárom egy szakaszát.
Délután fél öt körül indultam a jelzésen, tettem 1 kitérőt a Vidróczki-barlanghoz, majd tovább felfelé. A térképen láttam, hogy Nyikom-rét, meg Nyikom-csúcs, de csak nem azt a távolságot mutatta a műszer. Elértem a meg a jelzés kettéválásáig, de a GPS még 800 m-t mutatott egy olyan irányba, amely felé út nem volt csak bozót. Megpróbáltam járható utat keresni, így csináltam egy nagy kerülőt, ami ráadásul egy vaddisznóetetőhöz vitt. Itt kezdett fogyni a türelmem, és megpróbáltam egy rövidebb utat keresni, mint ahogy légvonalban adódott volna ;-)
Éppen összegörnyedve másztam a bozót alatt, amikor vaddisznó-röfögést hallottam a közelből. Nem tudtam eldönteni, hogy megtámadni akart vagy párosodni vagy ilyen sorrendben, de azért feljebb szaladt a pulzusom. Bevallom, paráztam. Szerencsére nem randiztunk direkte a vadkucuval. Folytatva a bozótharcot a Nyikom tetején kötötten ki, innen még 500 m táv és 100 m ereszkedés, de tüskés bozóton keresztül. Mintha itt-ott járt volna valaki nemsokkal előttem (Amancsics?).
Végül 6 óra után pár perccel megérkeztem a Nyikom starthelyre, a ládát könnyen megleltem. A laposan sütő nyárvégi Nap csodás színvilágot produkált, melyet a fotók nem tudnak igazán visszaadni.
Felhívtam az elrejtőt egy optimálisabb visszaútvonal reményében, aki a legjobb tudása szerint segített, de sokkal rosszabb helyzetbe kerültem, mintha visszamásztam volna a dzsindzsán. Gyakorlatilag bejártam a Nyikom-hegy másik oldalát is, megint fel a csúcsig, onnan már simább volt az út egy egykori off-road verseny nyomdokain. A Nyikom-rét előtt még egyszer megkergetett a vadkucu (valami egészen artikulálatlan hangot adott ki), így viszont kb. 3-400 m-t sikerült rövidítenem. Visszaértem a jelzésre, volt még előttem kb. 3 km, végig lejtő (kb. 720 m-ről 400-ra), csakhogy fél nyolc volt és rendesen elkezdett sötétedni. Volt nálam egy gagyi zseblámpa, de azért nem akartam erre bízni a dolgot, úgyhogy lekocogtam csaknem az egész távot. Nem kis megkönnyebbülésemre ezen a szakaszon már senkivel és semmivel nem találkoztam.
Szóval ki-ki döntse el, hogy érdemes-e ebből az irányból becserkészni a ládát (Nyugat-Mátrai Totál Brutál2 ;-). Aki úgy dönt, hogy IGEN, annak tudok küldeni néhány útpontot, meg vadmalac POI-t ;-)
A leírás szerint parkoltam és irány fel az úton. Nem értem ezt a problémázást az úttal, hiszen fel vezet a starthelyig, a láda könnyen elérhető. Visszafelé ducira ettem magam szederrel, még a tartalék ládámat is teliszedtem.
Mátrakeresztes felől a piroson egy darabig, majd a GPS után. Hamar meglett a láda. A panoráma nagyon szép, kár, hogy a bögölyök meg-megújuló támadásai miatt nem igazán tudtuk kiélvezni.
Megtaláltuk. Több mint fél éves csipkerózsika álmából ébresztettük, köszöni jól van, várja az újabb látogatókat. A kilátásért érdemes feljönni, sajnos sárkányokkal nem találkoztunk.
Nem szeretünk szemerkélő esőben ládázni. A természet kegyeibe fogadott bennünket, nem szemerkélt, szakadt rendesen. Pont akkor, amikor már a láda keresésével voltunk elfoglalva. Szégyenszemre felhívtam a rejtőt, aki készségesen segített. (Ne higgyetek Neki, egy fa tövénél a láda, bocs Pisti -:)
Kata, István
Mivel nálam volt a használati utasítás, megnéztem, hol az autóm kereke, majd elindultam fel a postától, a szélzsáknál találkoztam egy nivás párossal, aszonták, menjek tovább nyugodtan, a tetőre visz az út.
Mentem még vagy 500 métert, mikor elkezdett szemerkélni az eső. Mivel fekete volt az ég alja nyugat felől, inkább visszafordultam.
Alig értem vissza Pásztóra, mikor leszakadt az ég.
Tetszik a hely, ha arra járok, rápróbálok újra.
Már hetek óta tervezgettem ennek a ládának a felkeresését. Vártam az igazi telet, mert a Mátrát így lehet igazán élvezni:) Tegnap egy Freddy nevű ember sms üzenete után döntöttem, ma nekivágok.
Pásztó vasútállomásnál letámasztottam a járgányt és reggel 7 óra 10 perckor megkezdődött a buli. Irtózatosan hideg volt, de nem fáztam, mert erős tempóban gyalogoltam (mint általában) a zöld + jelzésen felfelé. A nagy hóban nem volt egyszerű a gyaloglás. A hegyek lábánál olyan nagy volt a tüskés bozót, hogy kénytelen voltam a Nyikom-nyereg felől, jó nagy kerülővel felmenni. Szerintem csuklottak az elrejtők:)) A sárga szalagozáson közelítettem. A starthelyen nem volt nagy tömeg, csak én. Na meg a jeges szél! A madárka befészkelte magát:)
A 10 mp-es pihenő után agyon fagyva, árkon bokron keresztül indultam a GCkon láda felé.
zsorzs
Megszenvedtem! [wapon beküldött szöveg]
A Koncsúrtól jöttem. Kegyetlen volt az út! A szél csak nem hagyott békén, a hó helyenként 50cm volt, és pont ott ahol felfelé kellett menni... Nem csoda, hogy az út 90 percig tartott... Az uccsó 1 km volt a legdurvább: a Z+ jelzésről akartam toronyiránt átvágni a ládához, csakhogy olyan sűrű és szúrós bozótba keveredtem, hogy szó szerint hasalva tudtam csak haladni! Nem csak Zsorzs miatt csuklott pár ember :-)
Egyszer el is estem, pont rá a térdemre. Ez volt a nap csúcspontja.
A láda gyorsan meglett, kicsit veszélyes a fészek... Ide akartam berakni a DVD-t, de mivel nem fért be, a GCVLIK-hoz került.
Az út lefelé Pásztóra már egyszerűbb volt, de az se problémamentes.
Könnyen megtaláltuk. Fönn a hegytetőn nagyon szép a panoráma, az oda vezető úton már kevésbé ( szántóföld, írtások, gazosok ).
A jobb oldali y elágazásu úton autóval mikor mi ott jártunk nem lehetett felmenni, mert parcellázás folyik és terepjáróval is jarhatatlannak tünt az út. Tovább kell menni a betonúton , ami egy szintén y elágazású földúthoz vezet, az energiatakarékos faházak mellett jobbra. Az elrejtő által említett 3 km, csak légvonalban érvényes.
Nagyon hideg volt, az autó hőmérője -11-et mutatott.
Reggeli első ládánk volt, Lacival.
A posta falán nagy tábla mutatja a Nyikom felé vezető utat, elautóztunk a széljelzős fotón látható UAZ melett, és a javasolt ponton hagytuk az autót. Innen kellemes gyalogséta következett, virágzó CITO ültetvényen vezet át az út, majd mező a leszállóhelyig, onnan pedig némi kaptató. A cache hamar meglett, bár némi fake álca nehezitette a dolgunkat.
A doboz nem rakétasiló, - az átmérője 180 mm. Benne a szöveg vízhatlan fóliára, kerek formára nyomva.
Fenntről csodás a panoráma, nyáron, nyüzsgő élet lehet itt. Most azonban szél, dér, és egy jól rejtett láda fogadott. (Bocsánat, hogy a csali láda-álcát nem építettük visza, pedig nagyon megörültem neki ! )
jelzésről a 47-54.248 , 19-46.341 pontban induló földútra kell jobbra elfordulni, majd néhány száz méter után egy kis füves tisztáson (47-54.270 , 19-46.276) balra kell fordulni egy másik földútra. Ezen a földúton is találhatók szalagok de a Nyikom felé a nagyon nehezen észrevehető kis ösvényen kell letérni jobbra. (47-54.270 , 19-46.245). Még ne örüljünk mert nem vagyunk sinen mivel a szalagozás elég nehezen követhető, ösvény alig látszik az erdőben. A 47-54.434 , 19-46.123 pontban balra fordulunk a lefelé ereszkedő gerincre. Én itt a 47-54.480 , 19-45.891 pontig tudtam követni a szalagozást, innen még kb 300 méter a láda. Következett az iránymenet, de lehet hogy kevesebb susnyajárással is megoldható a dolog ha jobbra leereszkedünk a völgybe, ott nincs aljnövényzet.
jelzésen, tettem 1 kitérőt a Vidróczki-barlanghoz, majd tovább felfelé. A térképen láttam, hogy Nyikom-rét, meg Nyikom-csúcs, de csak nem azt a távolságot mutatta a műszer. Elértem a 
meg a 
jelzés kettéválásáig, de a GPS még 800 m-t mutatott egy olyan irányba, amely felé út nem volt csak bozót. Megpróbáltam járható utat keresni, így csináltam egy nagy kerülőt, ami ráadásul egy vaddisznóetetőhöz vitt. Itt kezdett fogyni a türelmem, és megpróbáltam egy rövidebb utat keresni, mint ahogy légvonalban adódott volna ;-)
