Az első pont fent a vas-szörnyön, ahogy felérünk a jobb oldali kerék túlsó felén, mellmagasságban az egyik küllőn található! Itt találod a láda koordinátait.
A láda a barlang közelében, egy fa kiszáradt papucsában, talajszinten rejtezik.
A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
Megközelítés
Kétpontos multi Tatabányán, a Turul-hegyen.
Tatabányán az 1-es útról fel a hegyre a Panoráma úton itt:
N 47° 34,328' E 18° 25,407' [GCtbtu+pan-ut].
Ut vegen parkolo:
N 47° 35,297' E 18° 24,544' [GCtbtu+parkolo].
[Az első pont a vas-szörny
N 47° 35,808' E 18° 24,519' 400 m [GCtbtu-1], a vas kerek egyik küllőjén mellmagasságban keresgélj! Itt találod a láda koordinátait.]
Tériszonyosok a cél-koordinátát egy közeli kéttörzsű fa aljában, egy kővel álcázott fehér dobozkában is fellelhetik:
N 47° 35,866' E 18° 24,520' 371 m [GCtbtu+kezd-teriszony].
A doboz a barlang (
N 47° 35,419' E 18° 24,419' 287 m [GCtbtu+barlang]) közelében, egy fa kiszáradt papucsában rejtezik.
A Szelim-barlang
A Szelim-barlang (vagy más néven Szelim-lyuk, Bánhidai nagy barlang, Eperjes-barlang, Szemi-luki, Szemi-lyuka, Bánhidai Szelim-barlang, Bánhidai Szelimluk barlang, Bánhidai-zsomboly, Szent Vit barlangja) a Tatabánya feletti Kő-hegyen található. A szomszédos Turul-emlékműtől egy néhány éve épült tanösvényen át juthatunk a barlanghoz. A képződmény 45 m hosszú és 14 m magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a mészkősziklából. A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. Kataszteri száma: 4630-8.
A barlanghoz több legenda is fűződik:
Az egyik legenda szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket környező falvak lakossága. Amikor egy János nevű kisfiú megszomjazott majd hangosan sírni kezdett, édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták őket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják.
A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, Szelim szultán azonban megtalálta a rejtekhelyet, és rájuk gyújtotta azt.
Létezik egy harmadik - kevésbé ismert - legenda is, mely szerint az egyik vértesi - talán a vitányi - várból a várnagy neje és gyermeke menedéket és vizet keresett a barlangban, de a bent rejtőzködők elutasították.
A kétségbeesett nő a hegy alatti Labanc pataknál portyázó tatárokra akadt, és bosszúból elárulta a bujdosók rejtekhelyét - de hiába, a tatárok őt is felkoncolták, majd a barlanghoz mentek. Mivel azonban a keskeny Farkaslyukon nem juthattak be, a hegy tetején nagy lyukat ástak - a megbolygatott boltozat emiatt lezuhant, maga alá temetve a menekülőket és két helyen kidöntve a barlang oldalfalait.
A Turul szobor
Még mielőtt igazából rákerült volna a térképre, már híres jelképet kapott a város. Aki valaha átszáguldott Tatabányán az M1-esen, az alighanem kiszúrta már az autópálya feletti sziklán épp felszállni készülő óriás bronzmadarat. A dolog úgy esett, hogy 1896-ban, az ország minden spórolt pénzét felemésztő nagyszabású millenniumi ünnepségek mámorában úgy határozott a büszke magyar vezetés, hogy nyolc hatalmas emlékművet kell állítani a dicső nemzeti múltnak. Brassó, Dévény, Munkács és Zimony azért kapott szobrokat, hogy a négy égtáj felé hirdesse - szinte a határokon túlról is láthatóan - a nemzet nagyságát, jelképesen védve azt az ellenségektől. Nyitra, Pannonhalma, (Ó-)Pusztaszer és Bánhida pedig azzal érdemelt ki egy-egy emlékművet, hogy mind nevezetes helyszínei a honfoglalás és államalapítás kori történelemnek.
A határon túlra került emlékműveket még a húszas években lerombolták, de egyet, a munkácsi váron trónoló turult, 2008-ban újjáépítettek (azaz inkább "-tünk" mert a munkácsi vár felújítását nagyrészt a magyar állam szponzorálja). Az itteni, bánhidai turul - társaival ellentétben - nem készült el időben, mert Donáth Gyula szobrászmesternek félbe kellett hagynia a munkát. Elfogyott ugyanis a pénz, de az illetékesek feltalálták magukat, és 1907-re, egy fontos ezeréves évfordulóra időzítve adták át a szobrot. Merthogy a legenda szerint 907-ben épp itt nyertek csatát a magyar hadak Szvatopluk szláv fejedelem seregének ellenében.
A turulmadarat túlságosan is nemzeti jelképnek ítélő Rákosi-rendszer előbb le akarta bontani a szobrot, majd végül lusta volt felmászni oda, és békén hagyta, hátha elrozsdál csendesen. Mivel évtizedeken át nem jutott neki semmilyen eszmei becs vagy fizikai védelem, a rendszerváltás idejére már kezdett darabokra hullani a madár. Mert fémtolvajok már akkor is voltak. 1992-ben aztán oly alapossággal újították fel az emlékművet, hogy a mai, kifogástalan állapotú szobor inkább már csak hű másolata az eredetinek.
N 47° 35,292' E 18° 24,440' 298 m [GCtbtu+turul]
Ranzinger-kilátó
1978 februárjában huszonhat tatabányai szénbányász élete veszett oda egy súlytólég-robbanásban. Az ő emlékükre 1980-ban egy sima márványtábla helyett nagyon bölcsen inkább kilátót emeltek a 366 méter magas Csúcsos-hegyen, méghozzá egy a tragédia miatt a forgalomból kivont aknatorony felállításával. A harminc méteres építmény eredetileg a kas fel- és leengedésére szolgált. (A kas egy ketrec-szerű szerkezet, amiben a bányászokat fel- és leengedik a föld alatti járatokba.)
A kilátót 2008-ban felújították. (Ekkor nevezték el
Ranzinger Vincéről, aki egy feltaláló vénával megáldott bányamérnök-bányaigazgató volt, és az előző századfordulótól haláláig, 1933-ig munkálkodott a magyar bányászat felemelésén.) Az újnak látszó aknatorony most bárki számára nyitva áll, és 156 félelmetes lépcsőfok vezet fel a tetejére. Fent a remek kilátás mellett a bányászokat felhúzó kötelet tartó óriáskerekeket is megcsodálhatjuk.
A legfelső emelet rácsain át észak felé a Tatai-árokban Tatán túl ellátni egészen Komáromig, mellette a Gerecse változatos púpjai látszanak, Tatabánya panelrengetege mögött pedig a Vértes kéklik.
Egyéb infók
EURÓPA EGYIK LEGNAGYOBB MADÁRSZOBRA, A TATABÁNYAI TURUL
Szelim-lyuk
Szelim-barlang
Emiatt hírhedt a Szelim-barlang
Ranzinger Vince (Bányász) kilátó
A tatabányai turul és parkerdő
Ládatöténet
2017.06.05.
A láda frissítése megtörtént. Keressétek szeretettel.
skiccpausz
2017.02.10.
A ládát megkaptam Ákostól, nemsokára rendbe teszem, új láda, új oldal:)
skiccpausz
2016.07.07.
A ládát örökbefogadtam.
hátizsÁkos
2001.12.28.
A hosszú ideje boldogan élő ládát a napokban sajnos szétlopták. Az újjáélesztést összekötöttem régi tervemmel, miszerint a hegy túlsó végén álló objektumot is illenék bevonni a játékba, így dagadt multivá a Turul Barlangja. A kezdőpont a hegy szoborral átellenes végén indul, az igazi láda koordinátáit itt találod. Ezen a ponton a magasság-adat sokat segíthet a koordinátákat tartalmazó vaskerék meglelésében. Tériszonyosoknak ajánlom a "vészmegoldást": egy közeli kéttörzsű fa alsó odvában (ld. a wap-szekciót!)
Az igazi láda (a jelszóval) az eredeti rejtektől és a barlangtól (koordinátái a wap-ban!) nem messze, biztonsági okokból egy kicsit sűrűbb részen, egy fa földközeli odvában pihen. Benne (2004.08.15-i állapot!) az Y2K travel bug, aki Szlovéniából, a "Prvi geocache Slovenji" ládából érkezett!
A rejtésnél aktívan közreműködött Andi, Manci, Nano és magPetra lányom, aki 1.5 évesen végre részt vett élete első ládarejtésében.
A Turul-hegyen a multi pontjain és a Turul-szobron kívül még egy további érdekességet találtok: egy éjszaka kivilágított erdei tanösvényen látható jónéhány kőzet a környező hegyekből.
