A multi első ládája: GCSKLV-1 Malkocs bej dzsámija (virtuális)  N 45° 51,090' E 18° 18,004' 110 m [GCSKLV-1]
Második láda: GCSKLV-2 Római katolikus templom (virtuális)  N 45° 51,034' E 18° 17,787' 117 m [GCSKLV-2]
Harmadik láda: GCSKLV-3 Cserkész kopjafa (virtuális)  N 45° 51,122' E 18° 17,714' 115 m [GCSKLV-3]

Wap:
1.: A dzsámi bejárata melletti tábla aljában látható évszám a jelszó első része.
2.: A templom bejárata mellett balra látható egy barna márványtábla, az azon szereplő évforduló (3 számjegy).
3.: A Vár kapujától jobbra letekintve pillanthatjuk meg a kopjafát. Jelszó harmadik része a kopjafa faragójának monogramja.

Az első rejtés yst és Eri nevéhez fűződik még 2004-ből. Egy évvel később aztán én is bekapcsolódtam a játékba, és fájt volna a szívem, ha nem tudom megmutatni Siklós többi nevezetességét is. Így 2005. áprilisában kiegészült multivá a pont.

Malkocs bej dzsámija
Az oszmán hódoltság alatt épült a rózsaligettel övezett dzsámi. Építtetője, Malkocs klisszai szandzsákbej volt. Az építkezés idejét a kutatók az 1543-1565 közötti időre datálják. A feljegyzések szerint az épületnek egykor minaréja volt, íves kupola fedte. Belső terében az akusztika javítására agyagkorsókat, edényeket falaztak be párosával csoportosítva. A terek kiképzése rendkívül változatos, szembetűnő a téralakítás, a falfülkék formai gazdagsága. Az építkezés formai megoldásai a balkáni török épületekkel mutatnak rokon vonásokat, hasonlóan a többi Magyarországon feltárt dzsámihoz. A dzsámi rekonstrukciós programja a magyar műemlékvédelemben példaértékű. A helyreállítási munkák elismeréseként 1992-ben a műemléket a nemzetközi Europa Nostra-díjjal tüntették ki.
Belső elrendezése megfelel a muzulmán előírásoknak, így vallási szertartások, kulturális programok, hangversenyek megrendezésére és múzeumi bemutatásra egyaránt alkalmas.
Nyitvatartás: 9:00-17:00 (hétfő szűnnap)
A dzsámiról egy lenyűgöző körpanoráma Szabó Zoltán jóvoltából.

Római katolikus templom
Érdemes megtekinteni a templomot belülről is a freskók miatt. Az épület zárva van, egy üveges ajtón keresztül lehet benézni. Hétkönap délelőtt van félfogadás a közeli plébánián, ott tudnak segíteni, ha közelebbről akarjuk megtekinteni a freskókat, vagy mise előtt-után (vasárnap 8:30, 18:00-télen, 19:00-nyáron)
A várhegy délkeleti csücskében, a Perényi-bástya védelmében áll a középkori eredetű, gótikus stílusú plébániatemplom a hozzá délre csatlakozó egykori kolostorral.
A templom és a hozzá csatlakozó kolostor 1950-ig a ferences rend tulajdonában volt. A kutatók már 1970 körül sejtették, hogy a kolostor a XIV-XV. századi forrásokban emlegetett karinges ágostonosok monostora lehetett. Az ásatások során, 1895-ben kerültek napvilágra a templomban azok a középkori eredetű faliképek, melyek összességében az akkori Magyarország talán legjelentősebb, ma ismert gótikus falképei.
A boltozat központjában az Élet Könyvét magasra tartó Krisztus volt látható, tőle nyugatra Mária, karján a gyermek Jézussal, míg a diadalív közelében Szent Anna harmadmagával. Szent Anna az ágostonosok védőszentje.
A szentélyzáródás három boltsüvegén a szakállas Dávid király, az ifjú Salamon király, kétoldalt Zakariás és Dániel, illetve Jeromos látható. A szomszédos boltsüvegeken János, Lukács, Márk, Máté alakjai kaptak helyet attribútumaikkal. A nyugati boltsüvegeken a négy egyházatya képe van, írástekercseik segítenek a meghatározásban: a bíboros Jeromos, a milánói Ambrus, Nagy Szent Gergely pápa, Szent Ágoston, Ágoston mellett egy kígyós Garai-címer vonalai érzékelhetőek. A pasztoforium fölötti Krisztus-kép sárgával festett nimbuszánál aranyozás nyomai láthatók. A középső keleti ablak Szent Katalin és Szent Borbála alakján, a fejek színes virágkoszorúján megmaradt a feketére oxidálódott ezüstözés. A déli fal keleti szakaszában impozáns cseréptetővel, fiálékkal, meredek oromzatokkal angyalokkal övezett Mária koronázása-kép van. A falképek készíttetőire a címerek utalnak. Összesen három Garai-címer, valamint egy Sárkányrendi címer található a képeken. A magyar művészettörténetnek ez a kivételes szépségű gótikus falképciklusa 1410-1420 körül készülhetett. Itt találták a valószínűleg 1386-ból származó, vörösmárványból készült síremléket, Garai Miklós nádorét, ami ma a pécsi reneszánsz kőtárban található. (www.vendegvaro.hu)

Cserkész kopjafa
A siklósi vár kapujától jobbra letekintve pillanthatunk meg egy kopjafát, amit a siklósi Cserkészcsapat állított 2003-ban a Tenkes napok alkalmából. Ez egy országos cserkésztalálkozó volt 2003. szeptemberében.
A kopjafa szimbólumai felülről lefelé:
-Nap látható a legtetején, utána három vékonyabb rész
-a három évszázad, az évforduló miatt, alatta a
-Föld, majd
-a kereszt, ami a kereszténységet szimbolizálja, erre épül a Világ, ez alatt pedig a
-nyakrész.
A kopjafán 4 évszám olvasható:
1703 - A Rákóczi-szabadságharc kezdete
1923 - A jelenlegi siklósi Cserkészcsapat jogelődjének (Kapisztrán János Cscs.) megalakulása
1933 - A gödöllői Cserkészvilágtalálkozó (Jamboree)
2003 - Az állítás éve, Tenkes napok

A Siklósi Vár
Erődjének első falait még a 13. sz.-ban, 1251 körül rakták le. Az első írásos emlék 1297-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor a vár a SOKLYOSY-család tulajdonában van 1387-ig. A család kegyvesztett lett Zsigmond magyar király (1378-1389) udvaránál. A birtokot KAKAS LÁSZLÓ és JÁNOS mesterek, valamint PÁSZTÓI LÁSZLÓ és JÁNOS kapták meg. Röviddel ezután a hatalmas birtok még 1395 előtt a Garák kezébe került. A család egyik kiválósága GARA MIKLÓS, Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt tűnt fel, és 1375-től 10 éven át az ország nádora, Siklós pedig a nádor városa (civitas palatinalis) volt. Az ifjabb Gara Miklós három évtizeden át az ország nádora volt. Fia LÁSZLÓ apja örökébe lépve 1447-ben szintén nádor lett. Az utolsó Gara JÓB volt. A család idejében Siklós és a siklósi vár központi helyet foglalt el az országban. Országos és európai elhatározások színhelye volt. Gara Jób utód nélkül halt meg, így a birtok visszaszállt a királyra. Mátyás király fiának, JÁNOS hercegnek, KORVIN JÁNOS (1482-1504) adományozta a várat és a birtokokat. Siklóson soha nem járt. Fia Kristóf is meghalt 1505-ben. A vár ismét a koronára szállt. A várnak 1504-1515 között nem volt ura. Jagelló II. ULÁSZLÓ királytól néhány évre UJLAKY LŐRINC kapta meg a várat. 1508-ban már STILJANOVICS ISTVÁN szerb herceget és népét látjuk itt. A PERÉNYIEK-kora (1515-1543). Perényi IMRE nádorispán és államférfi II. Ulászló alatt tűnt fel. Siklós ismét a nádor városa. A királytól kapta ajándékul a várat és a birtokokat, sőt hercegi rangot is. Első felesége Báthori Magdolna halála után Kanizsay Dorottya lett a felesége. Hatalmas vagyon birtokosa lett. Az ország déli részének védelmét rá bízták. Halála után a legendás Kanizsay Dorottya irányította az uradalmat, és a két mostohagyermek nevelését. Ferenc, aki Nagyvárad püspöke volt és Péter ott voltak a mohácsi csatában. A vár úrnőjének halála után Perényi PÉTER örökölte a nagy vagyont. Magas méltóságokat töltött be. Koronaőr volt. Ebben az időben Siklóson voltak a koronázási jelvények. A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a török szabad elvonulást ígért a vár népének. A török nem állta a szavát. Galád módon orvul lekaszabolta a békésen elvonuló magyarokat. 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor. E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona. Az olasz származású tábornok CAPRARA AENEÁS Császári hadvezér, aki a felszabadító harcokban részt vett, jutalmul kapta meg a várat. 1701-ben meghalt. Örökösei 1728-ban eladták a birtokot Batthyány Ádám gróf özvegyének, STRATTMANN ELEONÓRA nagyasszonynak. Az özvegy 96.200 forintért vette meg a hatalmas birtokot. Két gyermeke volt, Lajos és Károly grófok. BATTHYÁNY LAJOS gróf volt Magyarország utolsó nemzeti nádora. Kancellársága alatt történt Mária Terézia koronázása a pozsonyi országgyűlésen, ahol elhangzott a "vitam et sangvinem" (életünket és vérünket) felkiáltás.
(www.siklosivar.hu)