Megye/ország: Veszprém
Elhelyezés időpontja: 2004.02.23 17:00
Utolsó lényeges változás: 2012.03.22 18:44
Utolsó változás: 2021.04.04 11:41
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: BiharyG + Zsuzsi
Ládagazda: Neonking Nehézség / Terep: 1.5 / 3.0
Megtalálások száma: 2021 + 6 sikertelen + 12 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2008-08 volt 35 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 1.9 megtalálás hetente
WAP: láda a kilátó alatt kb. 20m-re
- Fa körül - 2020.12.05
Segítség: 2 z zntnfna (kód a lap alján)
A kb. 80 méter magas löszfal Fűzfőtől Balatonvilágosig szegélyezi a tavat; nem messze, Akarattyán található GCAKLF is. Kenese fölött emelkedik a nyugati partok legmagasabb pontja, a Partfő. Kilátó: N 47° 2,178' E 18° 5,656' 172 m [GCLOSZ+kilátó].
Közkívánatra az eddigi virtuális pontot hagyományos ládává alakítottuk, ezzel a nehézségi foka is emelkedett kicsit. A dobozt (nem nagy, kb. 10x10x10cm) a kilátó alatti kisháztól lefelé kb. 20m-re találod. A bokrok tüskések, óvatosan...
Utunkat kezdhetjük a Református sírkertnél N 47° 2,255' E 18° 6,002' 134 m [GCLOSZ+parkoló].Itt nyugszik Soós Lajos, akiről elnevezték a Partfőt. A bejárat mellett német katonai temető véget nem érő egyforma keresztjei sorakoznak, szemben velük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére állított, faragott emlékoszlop és a II. világháború hősi halottainak emlékműve áll. A temető végében egy elágazás található, ahol Soós Lajos síremléke látható, és ahonnét elérhetjük a Tátorján-sétányt Elágazás: N 47° 2,083' E 18° 5,943' 137 m [GCLOSZ+elágazás]. Kövesd a sárga T jelzést! A másik úton, a lépcsőn keresztül pedig lejuthatunk a Partfő aljára.
A Partfőről más néven Sós-hegyről gyönyörű kilátás nyílik a tóra. A Partfő érdekessége még az országútról jól látható kilenc nyílás a löszfalban, melyet itt Tatárliknak vagy Törökliknak neveznek.
A lakosság körében élő hagyomány úgy szól, hogy a tatár és a török támadások idején ide, a megközelíthetetlen helyre menekült a nép. Ezek a barlangok, melyek öt szinten helyezkednek el, és valóban nehezen közelíthetőek meg (az első vagy húsz méterrel van a part meredélye alatt), valóban lakottak voltak a XIX. század közepéig, de akkor az itt élőket kitelepítették, mivel életveszélyeseknek ítélték ezeket a "lakásokat". Ma e "likak" turistalátványosságok.
A Dunántúlon egyedül itt tenyészik a 3 hektáros természetvédelmi területen található, ritka védett növénynek számító tátorján (ezért lett ez a láda csak virtuális). A tátorján magasra növő, évelő növény, tatárgyökérnek is nevezik. Május végén nyílik, virága hófehér. A hagyomány szerint ínséges időkben gyökerét pörkölve, kenyér gyanánt fogyasztották.
Pár hónapja gyakorta sétálok a kilátó környékén, ugyanis lett egy nyaralónk a közelben. Mégis eddig nem másztam le a ládáért, mert mindig voltak muglik a környéken. És milyen jó, hogy eddig halogattam, ugyanis megtaláltam Bertie Beart, az első utazó ügynökömet, akit pár nap múlva tovább is viszek Szolnokra. :)
Emellett leltem egy SagiK féle coint, amit szintén bezsebeltem emléknek.
A logfüzet valóban cserére szorul, legközelebb igyekszem ide is hozni egyet.
Nagyon köszönöm a rejtést! :) [Geoládák v4.5.0]
Köszönjük az úticélt!
Nagyon szép a kilátás. A láda igényel egy új logfüzetet, és egy lomtalanítást.
Az első pár méter után végeztem egy kis bozótírtást. Az első pár métert meghagytam, hogy mugliknak ne legyen olyan vonzó.
Levi és Luca [Geoládák v4.5.0]
A nap második találata. A kocsit a Bajcsy-Zsilinszky utcában hagytuk, és a Soós-hegy utcán sétáltunk fel a kilátóhoz. Én felmásztam, Eri, a tériszonyos inkább lent maradt, Laci meg elment még az emlékműhöz.
A ládáért is én verekedtem le magam, a rejtés rendben, bár a logbook betelt, és toll nincs a dobozban! Visszafele gyűjtöttem néhány tengeri-csigaházat.