WAP:
A geoláda fizetős részen található!
Víz fölé hajló fában 3 cm átmérőjű hengert keress! Tollat vigyél magaddal, a fiola csak logfüzetet tartalmaz!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Rejtésről bővebben:
A geoláda szándékosan a fizetős részen belül került elhelyezésre, hiszen a fizetős részen kívüli területről semmi sem látszik abból a tengernyi csodából, amely miatt a geoláda megszületett.
Parkolási díjról és a belépőárakról ITT találsz bővebb információt. Tudni kell, hogy a belépő ára tartalmazza a Kozjak tavon hajóval történő átjutást, illetve a nemzeti park területén a kisvasút használatát is.

A megadott koordinátán egy víz fölé hajló jellegzetes fában találod a 3 cm átmérőjű 13 cm magas PET palackot, amely csupán egy logfüzetet tartalmaz. A láda egy kisebb forgalmú ösvény mentén került elhelyezésre. Kérünk mindenkit, hogy a fiolát óvatosan emeljétek ki és figyelmesen helyezzétek vissza a rejtekébe.
Nagy forgalom esetén inkább ne vegyétek elő a ládát, hanem a láda helyszínének közelében fotózzátok le a GPS-en mutatott koordinátákat és logoljatok "Jelszó nélküli"-t, garantáltan elfogadjuk a találatot!

Megközelítés:
Plitvicei Nemzeti Park bejáratai Magyarország felől könnyen megközelíthetőek a Horvát A1 autópályáról Karlovac (Károlyváros)-nál dél fele letérve az 1-es számú útra.
Ajánlott parkoló-1:  N 44° 54,325' E 15° 36,825' 560 m [GCplit+p1]
Ajánlott parkoló-2:  N 44° 52,999' E 15° 37,417' 620 m [GCplit+p2]
Bejárat-1:  N 44° 54,303' E 15° 36,678' 550 m [GCplit+Kapu1]
Bejárat-2:  N 44° 52,941' E 15° 37,354' 610 m [GCplit+Kapu2]

Plitvicei tavakról:
A Plitvicei tavak (horvátul: Plitvicka jezera) Karlovactól 75 km-re található tórendszer, amely Horvátország legnépszerűbb nemzeti parkja. Európai viszonylatban is a legvarázslatosabb természeti látványosságok egyike. A 30.000 hektár (300 km2) alapterületű parkot egyedi szépségénél fogva 1979-től az UNESCO a Világörökségek sorában jegyzi. A tórendszert 16, egymáshoz festői vízesésekkel kapcsolódó tó alkotja, melyeket sűrű erdők öveznek. A látogatókat számos erdei és partmenti sétaút várja, melyek helyenként alig a vízszint fölé emelkedő fahidakba torkollanak, így egészen közelről élvezhetjük a szinte mozdulatlan víztükör és kristálytiszta víz páratlan látványát. A gyalogösvényeken kívül kisvonattal és kishajóval és körbejárható a tórendszer, melyek egész éven át üzemelnek.

A tórendszert tápláló Bijela Rijeka (Fehér folyó) és a Crna Rijeka (Fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből vannak. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekből jól következik, hogy a Plitvicei tavak - a víz erejének köszönhetően - még ma is alakulóban van.
A Plitvicei tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát.
A Nagy vízesés Horvátország legmagasabb vízesése, magassága 78 méter. Nemcsak méretében de kialakulásában is eltér a többi vízeséstől: amíg a többi vízesést a tavak szintkülönbsége formálja addig a Nagy vízesés a meredek mészkő sziklafalból kizúduló vízzuhatag által keletkezett: az innen 3 kilométerre délre a Prijeka kosa lábánál ered és itt csatlakozik a Plitvicei tavakhoz. A Nagy vízesés esőzésekkor és a tavaszi hóolvadáskor nyújtja a legszebb látványt. Nyáron a nagy szárazságban alig csöpörög.

Forrás:
Csuhás eredeti ládaoldala itt olvasható.
Nemzeti Park honlapja
Plitvice
Blog sok képpel

Ládatörténet:
2004.02.29: Csuhás elrejtette az eredeti geoládát
2009.11.14: A rejtés virtuálissá alakult
2010.08.05: A ládát adoptáltuk
2010.09.16: Új ládát új jelszóval új helyre kihelyeztük, új WEB-es oldalt elkészítettük
=======================================