Röviden

Gesztenyefa odvában 1,9 m magasan.



Megközelítés

A Mohácsi Történelmi Emlékhely a Sátorhelyre vezető, gesztenyefasorral szegélyezett úton közelíthető meg.

A mohácsi csata (1526)

Szulejmán serege (60.000 fős) megindult Magyarország felé. Tomori Pál a Drávánál akarta megállítani, a mocsarak természetes védelmi vonalat jelentettek volna, de a királyi tanács úgy döntött, hogy Mohácsnál kell felvenni a harcot a törökkel. A király harcba szólította a nemeseket, de a bárók és a köznemesség igen lassan gyülekezett. A király Tolnán akarta bevárni a gyülekező csapatokat, innen indult volna tovább Mohács felé.
A Mohács melletti síkon Tomori fővezérletével a 20-25.000 fős magyar sereg megpróbálta megállítani a törököt (nem várták be a horvát, cseh segédcsapatokat és Szapolyai Szegednél állomásozó csapatait sem).
1526. aug. 29-én néhány óra alatt a magyarok teljes vereséget szenvedtek.
A szultán nem akart aznap csatát vívni, de a magyarok, akik reggel óta hadrendben álltak a melegben, délután támadást indítottak. A támadás jól indult, de a 2. harcrend a török ágyúk tüzébe került, a lovasság menekült, magára hagyva a gyalogságot. A magyar seregből 15.000 ember esett el, köztük 7 főpap, 28 főúr. A király a megáradt Csele-patakba fulladt.
Szulejmán bevonult a védtelenül hagyott Budára, kirabolták, felégették, majd kivonultak az országból.
Az ország kiszolgáltatottan állt a török hódítással szemben.

Az Emlékhely

Az Emlékhelyet a feltárt tömegsírok helyén 1976. augusztus 29-én nyitották meg. Az öt tömegsírt fából mintázott, faragott és festett alakok és kopjafák jelzik, a csatában elesett harcosokra emlékeztetve.
Az Emlékhelyre Pölöskei József ötvösművész készítette kapun juthatunk át. Az ívelt záródású, monumentális alkotás - mint minden e helyütt - az elesett hősöket szimbolizálja. Bronz elemeit 28 ezer szegeccsel állították össze, ami megközelítően jelzi az elesettek számát. A kapun belül két kőtáblán Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása a két bronzból gyűrt falevél, rajtuk az évfordulóra, s a természetvédelmi területre figyelmeztető felirat olvasható. Bencsik István szobrászművész kőből térképet állított fel, amelyen a csata helyét és a körülötte lévő településeket jelölte meg. A kis udvart Illés Gyula szökőkútja díszíti. Vadász György építész átriumos épületében vannak a kiszolgáló helységek.
A falakon elhelyezett tablók a csata eseményeiről és a régészeti kutatásokról tájékoztatnak. Az udvarból a kertbe nyíló út először a korábban feltárt két tömegsírhoz vezet. A körkörösen kiépített utak és a keresztutak mutatják a további sírok helyét. A sírkertet Zalay Buda kertészmérnök tervezte. A kertben a sírokat szobrászművészek alkotta sírjelek mutatják meg. Ezek a csata szereplői: hadvezérek és egyszerű katonák, fegyverek és lovak, kopjafák és lélekharangok szobrai, mind a küzdelem szimbólumai.
A korábban csak feltételezett temetkezési hely bemutatását az 1960-ban folytatott régészeti kutatások eredményei tették lehetővé. Dr. Papp László, a pécsi múzeum régésze tervszerű ásatásokkal rábukkant az első két tömegsírra, amelyekben mintegy 220-250 csontváz feküdt. Az emlékhely építési munkái 1975 őszén kezdődtek meg, a mintegy 7,5 hektáros területen. Ekkor újabb három tömegsír került elő, amelynek feltárását az akkori múzeum régésze, Maráz Borbála végezte, s 1976-ban fejezte be.
Megannyi megrendítő látvány magyarnak, töröknek és más nemzet fiának egyaránt.

Forrás
A mohácsi csata
Mohácsi csata (Wikipédia)
Mohácsi Történelmi Emlékhely

Ládatörténet

2022.05.20. A ládát átvettem: Pomisa