A ládába TravelBug
nem helyezhető.
WAP:
Egy igazi autós cachingre invitállak benneteket, amellyel a kemenes-vidéket szeretnénk bemutatni Nektek. Persze jó időben egy remek biciklitúra is kerekedhet belőle.
Sitke:
N 47° 14,295' E 17° 0,801' 181 m [GCKEKE-1]Hány ilyen fából áll a fasor?
Mesteri:
N 47° 13,892' E 17° 5,334' 142 m [GCKEKE-2]A kápolnán lévő sírfeliratból a régebbi évszám.
Celldömölk:
N 47° 15,451' E 17° 9,218' 131 m [GCKEKE-3]A kút egyik oszlopán található évszám.
Köcsk:
N 47° 11,278' E 17° 5,158' 146 m [GCKEKE-4]A harangtorony felújításának évszáma.
Kissomlyó-hegy:
N 47° 9,084' E 17° 5,945' 219 m [GCKEKE-5] A magassági ponttól nem messze, egy sziklaüregbe keresd.
Jelszó: A számok összege / számjegyekkel leírva./
A geoláda nincs bejelentve a geocaching.com-on, Travel Bugot NE tegyél bele!
------------------------------------------------------------------------
WEB:
ÚTVONALPONTOK:
SITKE:
N 47 14.295
E 17 00.801
Körutunk első állomása a sitkei kápolnadomb. A megadott koordináta egy fasor első tagjára mutat. A jelszó első része: hány ilyen fából áll a fasor?
MESTERI:
N 47 13.892
E 17 05.334
A kápolnán lévő sírfeliratból a régebbi évszámot kell megjegyezni. Ha nyári melegben érkezel, érdemes meglátogatni a termálfürdőt N 47 13.063 E 17 05.609 Ha pedig egy szép fotót szeretnél a Ság-hegyről sétálj el a nyaralóövezet háta mögé N 47 13.316 E 017 05 613.
CELLDÖMÖLK:
N 47 15.451
E 17 09.218
Jelszó harmadik része a celldömölki Mária Szűz Anya Kútja egyik oszlopán található évszám.
Egy Torontóban élő Magyar család ekkor renováltatta a kutat. /Érdemes megnézni a kegytemplom mögötti felújított kápolnát is!/
KÖCSK:
N 47 11.278
E 17 05.158
Az utolsó előtti részt Köcskön találjuk meg, egy útkereszteződésben álló harangtornyon. Itt is a felújítást jelző évszámot kell leolvasni. A torony után balra kell fordulni, és a N 47 09.387 E 17 05.645 helyen leparkolhattok az autóval, ha van kedvetek egy jó kis gyalogláshoz. Ha a földút nagyon sáros lenne, a borgátai fürdő felé kell elkanyarodni, és ott már kavicsos murvás úton tudjátok megközelíteni a parkolót. De ha bementek Kissomlyóra, onnan a hegytetőre simán fel lehet menni autóval.
KISSOMLYÓ-HEGY:
N 47 09.084
E 17 05.945
Sétánk a Királykőhöz vezet. A rajta lévő tábla tanulsága szerint IV Béla király 1242 év tavaszán a tatárok elől menekülve itt tartott pihenőt. Jó időben látszik a Ság-hegy, a Magas Bakony vonulata, Somló, és a balatoni hegyek is.
A láda a magassági ponttól nem mesze, sziklaüregben van elrejtve.Kélrlek jól rejtsd vissza! Köszönöm :-) A jelszó utolsó része benne keresendő.
Érdemes még megnézni a túloldalon található krátert is. N 47 08.878 E 17 05.945
A hegyen rengeteg magánterület van szőlőlugasokkal kerítés nélkül. Kérlek benneteket, hogy ne ezeken keresztülvágva menjetek el a Királykőhöz. Kis körülnézéssel mindig meg lehet találni az utat vagy a gyalogösvényt, mely felvezet a hegytetőre.
JELSZÓGENERÁLÁS:
Az öt számot adjátok össze. Az így kapott szám a jelszó, számjegyekkel leírva.
És egy kis tudomány:
KEMES- VIDÉK: A Kemenes-vidék (Kemeneshát és Kemenesalja) Vas megye délkeleti részén, a Rába és a Marcal között húzódik, délnyugaton kissé összemosódik a Vasi-Hegyháttal. A mélyben két szerkezeti egység érintkezik: a dunántúli-középhegységi, amely lényegében a Bakony mélybe zökkent folytatása, és a Rába-menti. A Kemenes-vidék - különösen a Ság hegy - számos újkőkori, késő bronzkori, kora vaskori kultúra lelőhelye. Bizonyított a kelták V. századi uralma, egyértelmű a rómaiak letelepedése is. A folyók átkelőinél őrállomásokat építettek, itt vezetett Arrabona (Győr) felé az út. A Ság hegy környékén római villák voltak (Bakodpuszta, Kemeneskápolna, Mesteri, Szergény), körülöttük bizonyára szőlőművelés folyt. Viszonylag korán megtelepedtek itt honfoglaló őseink, Szent István Karakó központtal hozott létre ispánságot, amelynek eleinte feltehetően vármegyei funkciói is voltak. A Kemenes-vidék egyházi központja a XIII. századtól a dömölki apátság volt, amelyben bencés szerzetesek tevékenykedtek. A reformáció korszaka idején a térség lakóinak túlnyomó része áttért az evangélikus hitre. A jól kialakított egyházi hálózat következtében számos középkori eredetű templom maradt fenn ezen a vidéken. 1748-ban épült fel az akkori Dömölkön (a XIX. századtól Kiscell) a Szűz Mária római katolikus plébániatemplom, mely Mária-kegyhely. A Kemenes-vidék hamarosan országosan jelentős búcsújáróhellyé vált, zarándokok százezrei látogattak ide. Természetesen a helyi nemesség is jelentős szerepet játszott a vidék történetében, a Köcskiek és az Ostffyak mindig is részt vettek a középkor bel- és külföldi harcaiban. Bár a kemenesaljai falvak rendesen adóztak a hódoltság idején a töröknek, az mégis többször végigpusztította a vidéket. A XVIII-XIX. Században, a nemesség jelentős építkezésekbe kezdett, kastélyokat, kúriákat építettek (Sitke, Jánosháza, Duka, Kemenesmihályfa, Egyházashetye, Intaháza).
SITKE:
Már a római korban lakott település volt. Csodálatos hegykoszorú fogja össze a községet, amelyből kiemelkedik a közel 250éves római katolikustemplom hatalmas Dorfmeister oltárképével.
A Kápolna országos hírű rendezvények színhelye, melyből talán a legismertebb a minden évben megrendezett Rock-koncert, ahol neves hazai művészek lépnek fel.
A Hősök és Áldozatok Emlékparkja, a Törökemlékmű, a Kastélyszálló, mind megannyi lehetőséget kínál a turistáknak, a pihenni vágyóknak.
A község kultúrházában 35 éves országos hírű citerazenekar, valamint díszítőművészeti szakkör működik.
A Kastélyfogadón kívül a Borostyánkert vendéglátóhely is nagyszerű ellátást biztosít az átmenő forgalomnak.
MESTERI:
1293-ban említik először Mester néven, de a későbbiekben többször fordult elő Hernádmesteri vagy Erantfalva néven, ami névadó tulajdonosára a 13. században élt Hernanth magisterre (mesterre) utal. A volt felsőmesteri részen, egy kis dombon áll a Szent Mihály arkangyalról elnevezett kicsi, de nagyon szép római katolikus templom, amelyet egy vaskori halomsírra építettek román stílusban a 13. század második negyedében. Az 1817-ben még a nyugati oldalon álló fa ranglábat 1855 körül helyezték át a déli részre, ahol ma is áll (a kisebbik harangot 1945 után egy orosz fogságból szerencsésen visszatért fogoly ajándékozta). 1964-ben az alsómesteri rész határában olajkutatás közben termálvizet találtak. A hévízre alapozva 1968-tól fürdőt építettek ki, 1971-ben parcellázták a környéket és üdülőterületet alakítottak ki. Az1983 m mélységig hatoló fúrás triász korú dolomitot ért el, olaj és földgáz szempontjából meddőnek bizonyult. Szénhidrogén helyett 47 °C-os termálvíz tört fel, ezért a kutat hévíz kúttá alakították át és a miocén rétegekből termelték a hévizet. 1982-ben szükségessé vált a kút felújítása, ekkor 1200 m mélységben lezárták a kutat és a felette lévő felső pannon rétegekből kezdték meg a hévíz termelést.
CELLDÖMÖLK:
Az 1979-ben várossá nyilvánított, 1904 óta Celldömölk nevet viselő mai város több településből tevődik össze. Pórdömölk, Nemesdömölk, Kiscell, Alsóság és Izsákfa mindegyikének jól elkülöníthető, önálló múltja van.
Pórdömölkön alapította a XII. század közepe táján II. Béla az 1252-ben Demunk néven szereplő apátságot, amely akkor jelentős környékbeli birtokokkal rendelkezett. Mivel a XVI. században a lakosság nagyobbik része az evangélikus hitre tért át, az apátságot a pannonhalmi (szentmártoni) apátsághoz rendelték. Mire a Kiscell néven létrehozott új kultikus központ kialakult, az apátság már beszüntette működését.
A mai város északi részén levő, Pórdömölkkel egybeépült Nemesdömölk kezdetben a dömölki apátság tulajdona volt, de a XV. század végén már köz- és kisnemesi birtok. Komoly vallástörténeti szerepet töltött be 1681 után, amikor a Vas megyében élő evangélikusok egyik olyan (artikuláris) helye lett, ahol szabadon gyakorolhatták vallásukat. Templomukat azonban hosszú küzdelem után, csak 1744-ben szentelhették fel. Számos nagy műveltségű lelkésze közül két akadémiai tagot, Kis Jánost (1770-1846), Berzsenyi Dániel felfedezőjét, és Edvi Illés Pált (1793-1871), Vas vármegye egykori táblabíráját érdemes kiemelni.
A mostani belváros magját képező Kiscell alapítása Koptik Odó apát nevéhez fűződik, aki a máriacelli kegyszobor másolatát hozta az akkori Dömölkre. Egy halottnak hitt kútásó meggyógyulását a Mária-szobornak tulajdonították, és megindult a zarándoklat. A település déli részén lévő Alsóság nevét hivatalosan a XIX. század második felétől viselte előtte, Ság néven emlegették.
Itt élt az MTA első vidéki tagja, Kresznerics Ferenc (1766-1832), akinek fő műve egy magyar-latin nyelvű, gyökérrendszerű szótár. A település lábánál fekszik a 279 méter magas Ság-hegy. Itt a szőlőművelést már a rómaiak kezdték, a magyarság megtelepedése után is folytatódott a kisparcellás művelés. A XVII. században hegyközség is működött itt, melynek szabályai 1732-ből fenn maradtak.
Érdekes tudománytörténeti adalék, hogy 1891-ben Eötvös Loránd gravitációs hatásvizsgálatokat végzett itt a torziós ingával.
KÖCSK:
Az Árpád-korban még egy település (Kuscku 1237), a 15. században szétvált Nagyköcskre és Kis vagy Nemesköcskre. 1937-ben egyesítették, azóta a mai nevét viseli az alig 300 lelket számláló község. Kisköcskön, mint névváltozata mutatja, főleg kisnemesek birtokai voltak. Nagyköcsknek a Köcskyeken kívül a Nádasdyak és Káldyak voltak birtokosai. A 18. századra mindkét faluban a volt Köcsky birtokokat a Batthyányak szerezték meg és az intai uradalom részévé tették. 1598-ban már hódoltak a töröknek, mégis a községet érte a környéket sújtó legnagyobb támadás. 1646-ban Szent Bertalan napja körül a két falura, láthatólag elrettentő szándékkal, váratlanul lecsaptak a kanizsai törökök. Az egyesítés után 1937 és 1950 között körjegyzői székhely volt. Nagyköcsk keleti felén, a mai temető környékén, állt 1300-ban Szent Györgyről elnevezett templom, amely a török támadáskor jelentős károkat szenvedett. 1698-ban csak a falai és bolthajtásos szentélye állt, annyit akkor még meg tudtak állapítani, hogy tornya is lehetett. A kisköcski részen egy útelágazásban tűzoltó-szerházas harangtorony állt, amelyet a hagyomány szerint régen törvényházként használtak.
KISSOMLYÓ-HEGY:
Az ötmillió éves, 220 m magas Kissomlyó-hegy a somlói borvidéknek 1997 óta bejegyzett tagja. Nagyobb méretű testvérei a Somló- és a Ság-hegy. Termőhelyi és klimatikus adottságai egyes szakírók szerint is a Badacsonyéhoz hasonlíthatók. Meghatározó talaja vulkanikus eredetű, kis eltérésekkel az egész hegyen lassan elporladó vulkáni láva - déli lejtőin a bazaltkőzetet homokréteg fedi, tetején tufakőzettel elegyítve. Termőrétege változatos, a tetőn nem túl mély, de a szőlő ott is megél rajta. A talajviszonyok minden szempontból a jellegzetes somlói borvidék legjobb adottságait hozzák: a hegy finom zamatú, tüzes, élénk savú bort ad. Bármilyen meglepő, a klíma bizonyos szempontból még jobb, mondhatnánk, szerencsésebb is, mint nagyobb méretű bazalt-testvéreié - a Kissomlyót páratlan zöldövezet, jelentős, viszonylag ép erdőrendszer koszorúzza. Ez a természetes ökológiai sáv biztos védelmet nyújt az éppen itt húzódó alpi-sztyeppei klímahatár szélsőséges megnyilvánulásai ellen. (A táj éppen ezért, noha dunántúli alföldön fekszik, az izzó mediterrán Itáliát idézi.)
Jó túrázást kívánunk
RIPTOR , Gabi
