--- KERESHETŐ! ---
RÖVIDEN
A geoláda (10x15x5 cm-es konyhai doboz) a templomromtól nem messze található egy jellegzetes tereptárgyban.
SEGÍTSÉG (visszafelé olvasd): .anzópynalliv-af úkala-V
Ebbe a geoládába TravelBug egyelőre sajnos nem tud beleköltözni, mivel még nincs bejelentve a com-on.
[rejtés] [jelszó] [láda] [megközelítés] [info] [játék]
LÁDATÖRTÉNET
2023.07.27.: Mivel az emléktáblát tönkre tették, így a 2 állomásos multi hagyományos ládává alakult át.
2018.02.15.: A láda ismét kereshető, Tapiapi kessertársunk hathatós segítéségnek köszönhetően.
2018.01.25.: A láda rejtekét adó fát (és a környékbelieket is) tarlóra kiírtották. Új rejtek keresése folyamatban. Addig beteg a láda.
RÉSZLETES LEÍRÁS
Fancsika 1170 előtt épült román stílusú, kőalapozású templomának romja. A falut 1574-ben pusztította el a török. Határa 1576-1671 között Debrecen zálogbirtoka. 1854-től a polgárság tulajdona. Az ásatás után a történelmi emlékhelyet a Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság alakította ki.
Fancsika az Erdőspuszta szerves része. Erdőspuszta Debrecentől keleti irányban, a várostól kb. 10 km-re található, mely természeti adottságai révén tökéletes pihenő és kikapcsolódási lehetőséget biztosít az odalátogatóknak. A Fancsikai Víztározók a pecások, vízisportok kedvelőinek paradicsoma.
Ha van rá időtök, érdemes ellátogatnotok a közelben található
N 47° 29,222' E 21° 43,094' 120 m [GCFANC+Bánki Tájház és Arborétum]-ba, nagyon megéri! Az arborétum és a tájház egész évben nyitva van.
FANCSIKA TÖRTÉNETE
A falu neve személynévi eredetű, már a XII. század végére megtelepedett. Csak a középkori Bihar vármegyében négy Fancsika nevű falu volt. Első okleveles említésekor 1273-ban a Heves vármegyében levő poroszlai monostor földje. A váradi püspök ekkor engedte át a falu tizedjövedelmét a káptalannak. A poroszlai monostor a Sártványvecse nemzetség Bajoni ágáé volt. Az 1332-1337 közötti pápai tizedjegyzékekben - a falusi plebánusok és az apátok jövedelmének egy tizedét a pápai szék részére szedték ekkor be - nem szerepel. Ennek ellenére népes, egyházas hely, mert Szalóksámson 1347. évi határjárásánál Fancsikát mint szomszédos falut írják. Határának kiterjedését megadja az, hogy 1352-ben és 1363-ban is Bánk és Pac között fekvőnek mondják.
A XIV-XV. századokban is az ősi birtokos Bajoniak a földesurai. Az az 1456. és 1464. évi adat, mely szerint a Hontpázmány nemből származó Sztári (Esztári) Albert egy Fancsika nevű falu részbirtokát és Lacóháza és Szent János pusztabirtokok részeit Bajoni Istvánra örökíti, nem vonható teljes bizonyossággal a mi kutatott Fancsika falunkhoz. A Hontpázmány nemzetségbeli családok XIV. századi birtoklása ugyanis itt nem bizonyított.
A XV. század utolsó harmadában a Szepesì család tagjai is részbirtokot szereztek Fancsikán. Amikor 1461-ben Szepesì László alkormányzó hét fia megosztozott az ősí birtokokon, Fancsika falut még nem találjuk ezek között. A Szepesi rokonság között 1495-ben per folyt a fancsikaì részek birtokjoga miatt.
1552-ben 14 jobbágytelkét és 5 zsellér lakosát írták össze. Ez évben papját is említik. Ekkor a falu földesura Bajoni Ferenc, de egy-két jobbágyportája a Halmossy és Olgyai családnak is volt. A Szepesieket nem találjuk a birtokosok között. Az 1550-es években Fancsikán még több mint kétszáz lélek élt, de 1576-ban már mint pusztabirtokot írták. A török feltehetően 1574-ben pusztította el.
Debrecen már 1576-ban zálogba vett Lukács ispántól egy kaszálót, és a Szepesi családból leányágon leszármazott Szilágyságiné Pribék Évától egy rétet és a Középerdő egy részét. E két utóbbit 1577-ben örökáron meg is vette. A Szepesiek a XVI. században mégis csak megtarthattak bizonyos részeket Fancsikán. Ezt az bizonyítja, hogy 1607-ben Szepesi Kata dédunokája, Becski László örökségét vették a debreceniek zálogba. Majd visszabocsátás után 1659-ben Becski Györgytől és Melith Györgyné Becski Zsuzsannától újra zálogolták. Az Olgyai család részbirtokát 1610-ben és 1634-ben örökágon vásárolta meg a város. A Bajoniaknak a család kihalása után losonczi Bánffy Gábor kezére jutott fancsikai részeit 1671-ben vették zálogba a debreceniek, majd a család magvaszakadtával a királyi kincstártól zálogolták.
A Szepesi részek örököseivel szemben a város a XVIII. század végén a zálogkiváltó pereket megnyerte. A zálogjog részben már el is évült s bizonyos részek már 1818 előtt örökvétellel Debrecené lettek. 1854 után a fancsikai Erdőspuszta a polgárság tulajdonába került. Az elpusztult falu templomhelye diószegi útfélen, az ún. Templomhegyen van. Alapjainak egy része még most is a földben rejtőzik.
[forrás: Módy György - A debreceni erdőspuszták története 1945-ig]
REJTÉS
A geoláda a templomromtól nem messze található egy jellegzetes tereptárgyban.
SEGÍTSÉG (visszafelé olvasd): .anzópynalliv-af úkala-V
A közelben egy tanya van, ahonnan kutyák ugatása hallatszik, de nem veszélyesek, mivel tapasztalataink szerint nem tudnak kijönni!
JELSZÓ
A geoláda logbookjában olvasható a jelszó.
A LÁDA
A geoláda egy 10x15x5 cm-es konyhai doboz.
MEGKÖZELÍTÉS
Helyi járat: a
DKV 30 vagy 30i autóbusz járatával a Vekeri-elágazás megállóig kell utazni, innen már táblák mutatják az utat (kb. 100 m). A buszra a Nagyállomásnál is fel lehet szállni.
Autóval és kerékpárral: egész jól megközelíthető mind a láda, mind a templomrom. Debrecenből a Létavértes felé vezető műúton kell haladni a Panoráma úti elágazásig
N 47° 29,106' E 21° 42,700' 120 m [GCFANC+kereszteződés], majd a táblát követve a cél közelében lehet parkolni itt
N 47° 29,112' E 21° 42,618' 120 m [GCFANC+parkoló].
JÁTÉK!
Készíts egy fotót pontosan olyan beállítással, képkivágással, mint ahogyan azt a korabeli fotón (az 1. fotó a bal oldalon) látható. Figyeld meg a fák és a tanya elhelyezkedését a háttérben! Jó fotózást!
INFO
Erdőspusztai kerékpártúra
Sikeres ládakeresést, valamint kellemes sétát és időtöltést kívánnak a rejtők:
K:Pisti *Andyval
------------------------------------------------------------------
Látogatók száma 2018. január 26. óta:
