A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 51391-2/2006. Ikt. számú határozata szerint a Háros-sziget Ártéri-erdő Természetvédelmi Terület turisztikai célú látogatására engedély nem adható. Ezért a felügyelőség a geoláda eltávolításáról rendelkezett.

2006.08.17
A láda eltűnt, de pótoltam, csak most egy kicsit kisebb. Kb akkora, mint egy félliteres konzerves üveg.

A helyszín Dél-Buda, egy természetvédelmi terület. Egy olyan természetvédelmi terület, ami el van zárva a természetbarátok elől, ugyanis a bejáratánál egy katonai bázis van. Remélhetőleg már nem sokáig. Értesüléseim szerint a laktanyát felszámolják és a területet már meg is vette valaki. Csak nehogy egy újabb lakópark épüljön fel.

A cache megközelítése egy kicsit extrém, de remélem ez nem riaszt el senkit, sőt... érdemes sietni is, mert az első tíz megtalálót MEGLEPETÉS várja. Persze csak akkor, ha mindenki becsületes. Természetesen a láda utána is rendesen üzemel majd. Azért, hogy senkit ne érjen csalódás a megközelítéskor, melegen ajánlom a térkép tanulmányozását. Így minden eszköz előre biztosítható. A szemfülesek a környéken is beszerezhetik.
NOTE: A láda nem a tiltott területen van, de legyetek óvatosak, nehogy a laktanyába tévedjetek.

Előre köszönöm annak, aki segít pontosítani a koo-t, mert én csak egy öregecske Magellán GPS 310-el nyomulok.

Íme a helyszín ismertetése:
A kilencvenes évek elején lelkes természetvédők, és neves szakemberek javaslatára indult meg a terület tudományos feldolgozása, aminek eredményeként 1993-ban természeti oltalom alá került. Ezen a területen 1928 óta állomásozik a Magyar Honvédség, ennek is köszönhető viszonylagos háborítatlansága.

Botanikai érték:
Az ötvenes évek végén még birkákat legeltettek itt, és fát is termeltek róla, azonban 1963 óta természetes módon fejlődik.
A Duna áradásaival gyakran elöntött terület az alacsony és magas ártér szukcessziójának teljes sorozatát mutatja. Megtalálható itt ártéri gyom,- és iszapnövényzet, bokorfüzes, magassásos, fűz-nyár ligetredő, fehér nyáras és tölgy-szil-kőris ligeterdő. A kúszónövények széles skálája található meg itt, mint a védett ligeti szőlő (Vitis sylvestris), a komló (Humulus lupulus), a nagy szulák (Calystegia sepium) és az amerikai eredetű parti szőlő (Vitis riparia) és hibridjei. Az aljnövényzetben találkozhatunk a védett nyári tőzikével (Leucojum aestivum) és a tavaszi csillagvirággal (Scilla bifolia agg.). Gyakori a hóvirág (Galanthus nivalis), a mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) és a gyöngyvirág (Convallaria majalis).

Zoológiai érték:
Állatvilágának különlegessége botanikai, cönológiai sajátosságaiban rejlik. A "szoknyás" fák függőavarja olyan ízeltlábúaknak ad otthont, amelyek a hazai faunában eddig ismeretlenek voltak. A kétéltűek számtalan faja mellett megtalálhatók itt az élőhelyre jellemző hüllők - a mocsári teknős (Emys orbicularis), a vízi sikló (Natrix natrix) stb. - is. Azonban a gerincesek közül a sziget madárvilága a legfigyelemreméltóbb. A terület viszonylagos háborítatlanságának köszönhetően több mint száz védett madárfajt figyeltek meg. Költ itt az őszapó (Aegithalos caudatus), a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), a nyaktekercs (Jynx torquilla), a függőcinke (Remiz pendulinus), a macskabagoly (Strix aluco) és a kabasólyom (Falco subbuteo). Ezek mellett, több fokozottan védett (!) fajnak is zavartalan fészkelő és vonuló helyet biztosít, mint a fekete gólya (Ciconia nigra), nagy kócsag (Egretta alba).

Geológiai érték:
Kialakulása a Duna alsó szakasz jellegéből adódó hordaléklerakásához kötődik. A kavicszátonyt később a növényzet és az emberi tevékenység kötötte meg.

Tájképi érték:
A főváros legtermészetesebb módon megmaradt ártéri erdeje. A kúszónövények búja lombja szoknyaként öleli a 15-20 méter magas fákat, ezzel is trópusi jelleget kölcsönözve e tájnak.