Elsőként Géza fejedelem választja Esztergomot lakóhelyéül kb. 960-as évektől kezdve. Itt a Várhegyen, a római castrum területén kiépített palotájában születik 969-975 táján fia, Vajk, a későbbi I. (Szent) István király. Ugyancsak Géza építi az első templomot is a Várhegyen, Szent István vértanú tiszteletére.
István király később a régi fejedelmi lakhely helyett a hegy déli sziklájára új palotát, a hegy közepére pedig nagy székesegyházat épít Szent Adalbert tiszteletére a magyar egyház feje, az esztergomi érsek számára.
Később a török ostrom alatt mindent lerombolnak, vele együtt a gyönyörű román stílusú Szent Adalbert katedrálist is. (A romok töredékeiből állítólag még ma is lehet találni a Várhegy Duna felőli oldalában.)
A Bazilika megújulása
1761-ben az érsekség visszakapja a várat, ahol két év múlva megkezdik a hatalmas új, egyházi központ kiépítésének munkáit. A Várhegy közepét, a Szent Adalbert és Szent István templomok és várfalak jelentős maradványaival együtt elhordják, hogy helyet nyerjenek az új székesegyház számára, a monumentális Bazilikának, amelyet négy prímás építtetett 1822-1869 között.
A templom méretei lenyűgözőek: magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m, az impozáns timpanon oszlopai 22 méteresek, a kupola belső magassága 71,5 m, átmérője 33,5 m. A déli oldalbejáraton bejutva, a szentélyben Grigoletti: Mária mennybemenetelét ábrázoló képe tűnik elénk, ami a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: 13 x 6,5 m.
A Bazilikában érdemes megtekinteni a Főszékesegyházi Kincstárat, és a templom alatti kriptát, ahol középkori főpapok síremlékei is vannak. Ide kerülnek végső nyughelyükre az esztergomi érsekek is. (1991. május 4-én Mindszenty József hercegprímás földi maradványai is.) A kincstár nyitvatartása: nyitvatartás.
Aki a környék panorámájában szeretne gyönyörködni, felmehet a kupolába is, ahonnan páratlan körkilátás nyílik a Börzsönyre, a Visegrádi-hegységre, a Pilisre, a Gerecsére és a távoli, ködbe vesző Felvidéki-hegyekre...
Az északi rondellán áll 2001. augusztus 15-től Melocco Miklós szobrászművész István király megkoronázását ábrázoló millenniumi emlékműve. A rondelláról szép kilátás nyílik a Garam folyó torkolatára és a Duna menti hegyekre.
Legek és érdekességek
118 méteres hosszúságával, 18 méter vastag alap falaival, 100 méteres magasságával, 5660 négyzetméter alapterületével az ország legnagyobb temploma, sőt, építésekor, valószínűleg, Európában is csak a római Szent Péter Bazilika, valamint a londoni Szent Pál katedrális előzi meg.
Kincstárban található a legtöbb olyan tárgy, melyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.
A Bazilika legnagyobb harangja 5827 kilogramm, ami egy átlag afrikai nőstény elefánt súlyának felel meg.
A Bazilika építésénél számos technikai újdonságot alkalmaztak, például Magyarországon itt használtak legelőször üreges téglát.
A Bazilika szobrai közül a legelsők 1831-ben kerültek a helyükre (Szent István vértanú szobra, illetve Károly Ambrus síremléke), a legutolsó 1915-ben (a Kassai Vértanúk szobra).
Ha összeszámolnánk a Bazilika belső tereit díszítő szobrokat, domborműveket, akkor angyalokból találnánk a legtöbbet .
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Először egy .com-os ládát talaltunk meg a parkhoz közelebb, de aztán tovább mentünk a susnyásban és meglett. Fentről ereszkedtünk lefelé, így elég kalandos volt a helyszín, a hegyoldalban, a kanyargós és néhol elég veszélyes ösvényen, a dzsumbuj közepén. Gyerekkel kicsit necces volt a megközelítés, de meglett. Köszönjük az élményt! [Geoládák v4.5.0]
N 47° 48,023' E 18° 44,311' 123 m [GCSaBa+parkoló]
N 47° 48,002' E 18° 44,276' 123 m [GCSaBa+Information]
N 47° 47,754' E 18° 44,061' 123 m [GCSaBa+Bridge]