A koordinátán megadott, fa tövében meglelhető.

A Bazilikát és a Várhegyet mindenki garantáltan megtalálja, ha Esztergomba ér.

Megközelítés

Autóval érkezőknek
Az itt lévő parkoló nem fizetős.  N 47° 48,023' E 18° 44,311' 123 m [GCSaBa+parkoló]Itt a lépcsőn fel lehet menni:
 N 47° 48,002' E 18° 44,276' 123 m [GCSaBa+Information]

Hajóval érkezőknek Itt érdemes átmenni: N 47° 47,754' E 18° 44,061' 123 m [GCSaBa+Bridge]A macskalépcsőn is fel lehet menni: N 47° 47,888' E 18° 44,085' 123 m [GCSaBa+Information]

Tömegközlekedéssel érkezőknek Itt kell leszállni: N 47° 48,018' E 18° 44,492' 123 m [GCSaBa+Information]

Ahogy felértünk, a 2. és 3. fotó segítségével el lehet jutni a 4. fotóig innentől érdemes egyenesen menni. Az 5. fotónál vagyis ezen a ponton lehet lekanyarodni: N 47° 48,013' E 18° 44,127' 123 m [GCSaBa+Information] A 6. fotó megmutatja a láda rejtekét közelről amennyiben szükséges.

Esztergom, egy kis történelem

Elsőként Géza fejedelem választja Esztergomot lakóhelyéül kb. 960-as évektől kezdve. Itt a Várhegyen, a római castrum területén kiépített palotájában születik 969-975 táján fia, Vajk, a későbbi I. (Szent) István király. Ugyancsak Géza építi az első templomot is a Várhegyen, Szent István vértanú tiszteletére.

István király később a régi fejedelmi lakhely helyett a hegy déli sziklájára új palotát, a hegy közepére pedig nagy székesegyházat épít Szent Adalbert tiszteletére a magyar egyház feje, az esztergomi érsek számára.

Később a török ostrom alatt mindent lerombolnak, vele együtt a gyönyörű román stílusú Szent Adalbert katedrálist is. (A romok töredékeiből állítólag még ma is lehet találni a Várhegy Duna felőli oldalában.)

A Bazilika megújulása

1761-ben az érsekség visszakapja a várat, ahol két év múlva megkezdik a hatalmas új, egyházi központ kiépítésének munkáit. A Várhegy közepét, a Szent Adalbert és Szent István templomok és várfalak jelentős maradványaival együtt elhordják, hogy helyet nyerjenek az új székesegyház számára, a monumentális Bazilikának, amelyet négy prímás építtetett 1822-1869 között.

A templom méretei lenyűgözőek: magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m, az impozáns timpanon oszlopai 22 méteresek, a kupola belső magassága 71,5 m, átmérője 33,5 m. A déli oldalbejáraton bejutva, a szentélyben Grigoletti: Mária mennybemenetelét ábrázoló képe tűnik elénk, ami a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: 13 x 6,5 m.

A Bazilikában érdemes megtekinteni a Főszékesegyházi Kincstárat, és a templom alatti kriptát, ahol középkori főpapok síremlékei is vannak. Ide kerülnek végső nyughelyükre az esztergomi érsekek is. (1991. május 4-én Mindszenty József hercegprímás földi maradványai is.) A kincstár nyitvatartása: nyitvatartás.

Aki a környék panorámájában szeretne gyönyörködni, felmehet a kupolába is, ahonnan páratlan körkilátás nyílik a Börzsönyre, a Visegrádi-hegységre, a Pilisre, a Gerecsére és a távoli, ködbe vesző Felvidéki-hegyekre...

Az északi rondellán áll 2001. augusztus 15-től Melocco Miklós szobrászművész István király megkoronázását ábrázoló millenniumi emlékműve. A rondelláról szép kilátás nyílik a Garam folyó torkolatára és a Duna menti hegyekre.

Legek és érdekességek

118 méteres hosszúságával, 18 méter vastag alap falaival, 100 méteres magasságával, 5660 négyzetméter alapterületével az ország legnagyobb temploma, sőt, építésekor, valószínűleg, Európában is csak a római Szent Péter Bazilika, valamint a londoni Szent Pál katedrális előzi meg.

Kincstárban található a legtöbb olyan tárgy, melyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.

A Bazilika legnagyobb harangja 5827 kilogramm, ami egy átlag afrikai nőstény elefánt súlyának felel meg.

A Bazilika építésénél számos technikai újdonságot alkalmaztak, például Magyarországon itt használtak legelőször üreges téglát.

A Bazilika szobrai közül a legelsők 1831-ben kerültek a helyükre (Szent István vértanú szobra, illetve Károly Ambrus síremléke), a legutolsó 1915-ben (a Kassai Vértanúk szobra).

Ha összeszámolnánk a Bazilika belső tereit díszítő szobrokat, domborműveket, akkor angyalokból találnánk a legtöbbet .

Forrás
https://www.esztergom.hu/turizmus/tortenelem/hir/19-esztergom-ahol-a-tortenelem-jar

A közelben érdemes felkeresni a: GCEGOM ládát is.

Kellemes kincsvadászatot és jó megtalálást kívánok!
mokuskerekvok

Ládatörténet
2021.03.16. Adoptálta: matemester
2026.04.21. Wadkender pótolta az elveszett ládát