A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Az 1977. január 1-jén alapított Bükki Nemzeti Park alapvető feladata a hazai viszonylatban egyedülállóan gazdag élővilág, a különleges földtani és felszínalaktani képződmények, valamint a sajátos kultúrtörténeti értékek megóvása. Igazgatóságunk a 41840,7 hektár kiterjedésű nemzeti park mellett ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb szintű országos védelem alatt álló területek (tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek) és értékek természetvédelmi kezelési feladatait is. A működési területen egyaránt megtaláljuk az alföldi erdős-sztyepp növényzetét, a Tisza-menti árterek ligeterdőit, vizes élőhelyeit, a dombvidékek hagyományos tájhasználatokkal formált mozaikjait, a középhegységek változatos erdőtársulásait, magas-hegységek hangulatát idéző hegyi rétjeit, sziklagyepeit. Az Észak-magyarországi Régió természeti és kulturális értékeinek jelentős része védett természeti területeinkhez kapcsolódik: a Hollókői Tájvédelmi Körzet a Világörökség helyszíne, a Nógrád megyei Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület 1995 óta Európa Diplomával kitüntetett bemutatóhely. A természetvédelmi kezelés, a gyakorlati természetvédelem és a természeti értékek őrzése, védelme mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformálásra, a környezeti nevelésre, oktatásra és az ismeretterjesztésre.

Adatok a Bükki Nemzeti Parkról

Az alapítás éve: 1977 (18/1976. OTvH számú határozata alapján). Területe jelenleg: 41840,7 ha, fokozottan védett területek összesen: 5677,4 ha, erdőrezervátum magterületek: 560,6 ha, erdőrezervátum területek: 2248,5 ha.

A terület 94,27%-a erdő, 3,35%-a gyep (rét és legelő), 1,95%-a művelés alól kivont terület, 0,42%-a szántó, a fennmaradó alig 0,01%-át pedig szőlők és gyümölcsösök teszik ki. A védett terület nagyobb része (65%) Borsod-Abaúj-Zemplén, kisebb része (35%) pedig Heves-megyéhez tartozik. A nemzeti park területén belül csupán három apró, állandó lakosságú település található: Répáshuta, Ómassa és Felsőhámor (Lillafüred). Ezeknek nemcsak teljes külterülete (határa) védett, hanem a beépített belterülete is. A három településen lakók száma összesen nem haladja meg az 5000 főt, míg a BNP-t övező többi településen összesen ennek a számnak az ötvenszerese, mintegy 250000 ember él.

A nemzeti park védett területének 97,7%-a állami tulajdonban van. Kezelője szinte kizárólag két erdőgazdaság: az Egererdő Zrt. (a Bükk Ny-i felén) és az Északerdő Zrt. (a Bükk K-i felén). A BNP Igazgatóság vagyonkezelésében csupán a védett területeknek alig 2,5%-a van (2002 december).

Védett és fokozottan védett növényfajok száma: több mint 200. Hazánkban csak a Bükkből ismert növényfajok: erdélyi lednek, éplevelű macskagyökér, északi sárkányfű, havasi ikravirág, Hazslinszky-berkenye, magas istác, magyar nyúlfarkfű, mirigyes fodorka, sárgaibolya, szirti pereszlény, tátrai hölgymál, Vrabélyi-estike, Wiemann-pimpó.

Védett és fokozottan védett állatok száma: több mint 400. Endemikus állatfajok: Gebhardt vakfutrinka, bükki hegyiaraszoló, bükki szerecsenboglárka.

Fokozottan védett barlangok száma: 52

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladatköre

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. Állami feladatként meghatározott alaptevékenysége körében, működési területén ellátja a következő feladatokat:

• természetvédelmi kezelés, fenntartás, üzemeltetés (pl. élőhely-rehabilitáció a működési területen lévő védett természeti területeken)
• a természet állapotának felmérése, feltárása, változásainak nyomon követése (kutatás, monitoring)
• természetvédelmi célú nyilvántartások vezetése, adatgyűjtés, felmérés (barlang, forrás, biotika stb.)
• őrzés, védelem (az igazgatóságok szervezetén belül működő természetvédelmi őrszolgálat révén)
• szemléletformálás, bemutatás (ismeretterjesztés, természetismereti oktatás, környezeti nevelés, a turizmus és idegenforgalom irányítása, szervezése).

Ellátja továbbá:

• a vagyonkezelésében lévő természeti területekkel kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat (állattenyésztés, extenzív növénytermesztés túzokkíméleti területeken, természetvédelmi célú erdő- és vadgazdálkodás, üdültetés stb.)
• a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat. Szakértőként közreműködik - a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresése esetén - a természetvédelmi hatósági, szakhatósági, valamint a tájvédelmi szakhatósági eljárásokban.

Kutatási tevékenység

A védett természeti területeken folyó kutatási tevékenységek az aktív természetvédelmi tevékenységhez, a nemzetközi normáknak megfelelő védelmi kategóriák (pl. az IUCN zóna beosztás) kialakításához, valamint a Natura 2000-es jelölőfajok és élőhelyek vizsgálatához szükséges alapadatok beszerzésére irányulnak. A legfontosabb kutatási feladatok a következők:

• növénytani kutatások - a védett területek flóra- és vegetációtérképezése, a védett növényfajok felmérése
• állattani kutatások - madártani megfigyelések, denevér-, ürgefelmérések, veszélyeztetett lepkefajok és populációik monitorozása, felmérése
• országos rétegtani alapszelvények és egyéb geológiai feltárások, földtani és felszín alaktani értékek kutatása
• a bükki (karszt)vízkutatás
• a bükki forrásmészkő-kiválások kutatása
• a források ún. közhiteles nyilvántartásának létrehozása céljából folyó kutatások
• a barlangok ún. közhiteles nyilvántartásának létrehozása céljából folyó kutatások
• a kunhalmok és földvárak természetvédelmi, tájvédelmi értékeinek kutatása
• az egyedi tájértékek kutatása, listájuk összeállítása.

Természetvédelmi tevékenység, gyakorlati természetvédelem

• Természetvédelmi fenntartás
  • Élőhelyfenntartás (pl. erdőkezelés, gyepkezelés, vizes élőhelyek kezelése)
• Természetvédelmi rehabilitációs munkák
  • Élőhely-rekonstrukciós munkák (pl. rét- és fáslegelő-rekonstrukciók, vizes élőhelyek rekonstrukciója)
• Fajvédelmi programok
  • Állattani értékek védelme (pl. ragadozómadár-védelem, kétéltűek védelme, lepkevédelem, denevérek védelme)
  • Növénytani értékek védelme (pl. orchideák - pl. Boldogasszony papucsa v édelme, valamint ősi, tájjelegű gyümölcsfajták védelme)
• Földtani és táji értékek védelme
  • Földtani feltárások karbantartása (pl. geológiai alapszelvények, földtani bemutatóhelyek)
  • Barlangvédelem,kataszterezés
  • Karsztvízkészlet védelme ("ökológiai vízszükséglet")
  • Forrás- és vízfolyás-rekonstrukciók, forráskataszterezés
  • Forrásmészkő-kiválások megóvása, rekonstrukciója
  • Kunhalmok és földvárak felmérése, nyilvántartása, védelme

Fajvédelmi programjaink

Növényfajok terén a Boldogasszony papucsa, a sokcimpájú holdruta és a tátorján aktív védelme, élőhelykezelése, gerinctelen állatok vonatkozásában pedig egyes veszélyeztetett lepkefajok - pl. hangyaboglárkák, szerecsenboglárkák, nagy tűzlepke, magyar fésűsbagoly, nagy szikibagoly - élőhelykezelése, monitorozása terén értünk el komoly eredményeket. Az utóbbi évtizedben fellendült denevérvédelmi munka egyik legfontosabb színtere Észak-Magyarország, melynek során a barlanglakó fajok védelmében számos barlangot és mesterséges üreget "denevérbarát" módon lezártunk. Az erdei fajok élőhelykezelése, élőhelyfejlesztése, odúsítása és az épületlakó fajok védelmét szolgáló intézkedéseink során is komoly tapasztalatokat gyűjtöttünk. Elsőként foglalkoztunk az ürge telepítésével, nálunk gyűlt össze az az ismeret, amely megalapozta a ragadozó nagyemlősök (farkas, hiúz) védelem-orientált kutatását. Igazgatóságunk koordinálja a terepi adatainkra épülő csíkosegér kutatási és élőhelyvédelmi programot. Legjelentősebb eredményeinket egyes veszélyeztetett madárfajokat érintő fajmegőrzési programjaink során értük el. A négyszeresére növekedett kerecsensólyom és a közel tízszeresére duzzadt parlagi sas állomány munkánk egyértelmű fokmérője. Több nappali ragadozómadár - pl. a békászósas, a szirti sas, a hamvas rétihéja, a kék- és a vörösvércse, a kígyászölyv -, néhány bagolyfaj - pl. az uhu, az uráli bagoly és a füleskuvik - a gólyafajaink, a szalakóta és még jó néhány madárfaj aktív védelme tekintetében átlag feletti tapasztalatokat szereztünk.

Az Igazgatóság működési területe a következő területekre terjed ki:

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 2007. február 1.-től (347/2006. (XII.23) Korm. Rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről):

• Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe - kivéve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
• Heves megye - kivéve a Hortobágyi Nemzeti Park Tiszán átnyúló részét, a hajdani Tiszafüredi madárrezervátum országos jelentőségű természetvédelmi területét és a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet 1629 hektáros szeletét
• Nógrád megye - kivéve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi védett területét, a volt Börzsönyi Tájvédelmi Körzet Nógrád megyébe eső részét
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén: a Kesznyéteni TK területe Tiszadob községhatárban
• Jász-Nagykun-Szolnok megye területén: a Hevesi füves puszták TK területe Jászivány községhatárban.

Szervezeti felépítés

Az igazgatóság belső irányítási rendszerét és kapcsolati viszonyait, működési rendjét szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. Az igazgatóság szerveit az igazgató, az általános, a hatósági és a gazdasági igazgatóhelyettes, a különböző osztályok (hatósági, élővilágvédelmi, erdészeti, földtani és tájvédelmi, közönségszolgálati, vagyonkezelési és pénzügyi osztály az osztályvezetőkkel és referensekkel, szakreferensekkel) valamint a természetvédelmi őrszolgálat (természetvédelmi őrszolgálat-vezetővel, tájegységvezetőkkel, területi felügyelőkkel, őrkerület-vezetőkkel, területőrökkel) alkotják.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata

Magyarország tíz nemzeti parkjában dolgozó több mint 200 állami természetvédelmi őrből jelenleg közel 30 dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, amely nyolc tájegységre lett felosztva: a Nyugat-Bükki, a Kelet-Bükki, a Dél-Borsodi, a Dél-Hevesi, a Mátrai, a Tarnavidéki, a Nógrádi és az Ipoly-völgye Tájegységekre. Az állami természetvédelmi őrök hatásköre kiterjed a teljes közigazgatási területre, amely magába foglalja a nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket és a természetvédelmi területeket. A feladat és hatáskör kiterjed a nem védett természeti területekre, valamint minden más közterületre, ahol természeti érték megóvása szükséges. Az állami természetvédelmi őr a nemzeti park igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának tagja, intézkedésre jogosult, egyenruhával és megfelelő szolgálati eszközökkel felszerelt hatósági személy. Alapvető feladata a természeti értékek és területek hatósági őrzése. A Természetvédelmi Őrszolgálat országos szakmai irányítását és felügyeletét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium látja el. Egy állami természetvédelmi őr átlagosan 30687 ha működési területet és 4314 ha országos jelentőségű védett területet felügyel. A hatósági munkából következően szoros kapcsolatokat alakítottunk ki a működési területén tevékenykedő társhatóságokkal, nevezetesen a területileg illetékes rendőrkapitányságokkal, határőr igazgatóságokkal és a vám és pénzügyőrség szerveivel. Az őrszolgálat tagjai az őrkerületükben a természetvédelmet népszerűsítő aktív tevékenységet is folytatnak. Előadásokat tartanak oktatási intézményekben az óvodáktól a felsőoktatásig. A természeti értékek megismertetésére túrákat vezetnek az érdeklődőknek az igazgatóság által kezelt védett területeken. Madárgyűrűző táborokat szerveznek, különböző fajmegőrzési programokban vesznek részt (túzok, szalakóta, kékvércse, kerecsensólyom, alpesi gőte). Folyamatosan véleményezik, és ellenőrzik a védett területeken megvalósuló gazdálkodói tevékenységet. Szabálysértési hatósági jogkörükben végezik a park területén folyó engedélyhez kötött tevékenységek ellenőrzését, valamint eljárnak az alábbi szabálysértések esetében (terepmotorozás védett természeti területen, védett növények gyűjtése és állatok zavarása, élőhelyek károsítása, fokozottan védett területen való engedély nélküli közlekedés). Jogszabályba ütköző tevékenységek észlelésekor a természetvédelmi őrök helyszíni bírsággal, szabálysértési feljelentéssel, a legsúlyosabb esetben bűncselekményt elkövetők feljelentésével szankcionálják. A legsúlyosabb problémát a védett területeken folytatott terep-motorozás jelenti. Azon túlmenően, hogy kárt okoznak a védett élőhelyekben és fajokban, zavarják az idelátogatók nyugalmát és kikapcsolódását, veszélyeztetik a turistautakon közlekedők testi épségét. A védett területeken a terepmotoros tevékenység jelentős növekedését tapasztalják a szolgálatot ellátó természetvédelmi őrök. Védekezni ellenük csak a vonatkozó, tevékenységüket szabályozó törvények jelentős szigorításával lehetséges.

Az állami természetvédelmi őr a természet védelme érdekében jogosult és köteles többek között:

• a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére
• a természetvédelmi érdekeket sértő, a természeti és védett területeket veszélyeztető vagy károsító cselekmény esetén személy és jármű átvizsgálására
• vadászok és horgászok teljes körű ellenőrzésére
• természeti érték és veszélyeztetéséhez használt esz-köz visszatartására
• természetkárosítás bűncselekménye elkövetésének tettenérése vagy az intézkedésnek való ellenszegülés esetén személyt elfogni, visszatartani vagy előállítani
• jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés esetén annak megszüntetésére kényszerítő eszközt (testi kényszer, bilincs, rendőrségi vegyi sokkoló, szolgálati kutya, önvédelmi céllal szolgálati maroklőfegyver) alkalmazni
• szabálysértési, államigazgatási és büntetőeljárást kezdeményezni, valamint helyszíni bírságot kiszabni.

Házirend túrázóknak

A védett természeti területeken való tartózkodás és viselkedés szabályairól

Kedves Látogatóink!

• Kirándulásaik során tartsák tiszteletben az előírásokat, korlátozásokat. Csak a kijelölt túraútvonalakról gyönyörködjenek a táj szépségében!
• Járják be kerékpárral védett természeti területeinket, de mindig maradjanak a kijelölt kerékpárutakon!
• Négylábú kedvenceik és az élővilág biztonságának megőrzése érdekében kérjük, pórázon vezessék őket!
• Védett területen ne gyűjtsenek ásványokat, kőzeteket, növényeket és állatokat!
• Kérjük, segítsenek a természet tisztaságának megőrzésében, és a kirándulásuk során keletkezett hulladékot vigyék haza, vagy a kihelyezett tárolókba helyezzék el.
• Tüzet csak a kijelölt tűzrakó helyeken gyújtsanak, de előtte tájékozódjanak az esetleges tűzgyújtási tilalomról!

Közlekedés

Gyalog a kijelölt, már meglévő turistautakat használja! A védett természeti területekre tervezett kirándulásait gondosan tervezze meg! Használjon térképet! Az időjárásnak, a terepviszonyoknak, felkészültségének megfelelően válassza meg a túra hosszát. A védett természeti területeknek vannak fokozottan védett részei is, amire rendszerint tábla figyelmezteti az arra járókat. Ezek a területek kiemelkedő jelentőségű és gyakran veszélyeztetett természeti értékeket őriznek. Megőrzésük érdekében a jelzett turistautakról a fokozottan védett területeken letérni tilos! Ahol nincs turistaút, a fokozottan védett területre belépni csak a természetvédelmi hatóság írásos engedélyével, szakvezetővel lehet!

A védett természeti területeken is előfordulnak kiemelkedően értékes, fokozottan védett fajok. Ezek élőhelyének környezetében a természetvédelmi kezelő esetenként elrendelhet időszakos látogatói korlátozást.

A kerékpáron közlekedők számára egyre több helyen található jelzett erdei kerékpárút-hálózat, épített kerékpárút. A természetjáró kerékpárosokat az alábbi előírások betartására kérjük:

• Adjon elsőbbséget a gyalogosoknak, mert a természetben nem mindig számítanak a járművekre, ezért a kerékpárosnak kell vigyáznia!
• Erdőben csak a jelzett kerékpárutat használja. Ne térjen le jelzés nélküli ösvényekre! Ismeretlen utakon, beláthatatlan szakaszokon óvatosan haladjon!
• Az erdészeti szállító utakon az erdészeti járműveknek, munkagépeknek van elsőbbsége.

Gépjárműforgalom csak a közutakon, valamint a közforgalom számára megnyitott erdészeti üzemi, illetve magánutakon megengedett. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdése értelmében védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével. Gépjárművel parkírozni csak a kijelölt helyen szabad. A Bükk-fennsík területén a közlekedést és a tartózkodást az Igazgatóság a 248/3063 sz. határozatában szabályozta. Ennek megfelelően a fennsíkon nem lehet gépjárművel keresztül hajtani.

A nemzeti park területén két közút halad át: a Felsőtárkány-Lillafüred vagy másképp az Eger-Miskolc, valamint a Lillafüred és Mályinka közötti. Ezeken kívül hosszabb-rövidebb útszakaszok szolgálják a zárványtelepülések megközelításét: a Garadna-völgyben Ómassáig, a szentléleki elágazástól Bánkútig, a Hollóstetőről Bükkszentkeresztre és Répáshutára vezető műutak, valamint a Hór-völgyben Hollóstetőről a Cserépfalu-Bükkzsérci elágazóig vezető igen rossz állapotú közút. Ezen közutak kivételével nemkívánatos a gépkocsiforgalom a nemzeti park területén, leszámítva az igazgatóság, az erdőgazdaságok és néhány más - a nemzeti park területén munkavégzésre jogosult - társaság, szervezet által használt járművekkel való közlekedést. Sajnos, a Hór-völgyben vezető utat a mai napig nem vették ki a forgalomból, bár használata erősen veszélyezteti a völgy és környezete természeti értékeit, lévén, hogy fokozottan védett területen halad keresztül

Útdíj megfizetése ellenében használható erdőgazdasági utak: Szalajka-völgy - Olasz-kapu, Újmassa - Jávorkút.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az I-577/2004. sz. határozatban szabályozta a látogatást és vízi túrázást a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet védett természeti területein. Ez alapján csak a következő mederszakaszokon lehet a természetvédelmi hatóság előzetes engedélyével vízi túrázni: Zsaró, Zsaró-ér, Dió-ér, Bodrog-zugi (I.) főcsatorna, Holt-Bodrog, Bodrog. A Bodrog folyó védett területet érintő szakaszán a vízi túrázás nem korlátozott, de a folyó védett területet érintő partszakaszokon a kikötés, táborozás tilos.

A barlangok látogatása, viselkedési szabályok

Tudnunk kell, hogy Magyarországon, több más különleges objektummal (forrás, láp, szikes tó, kunhalom, földvár) egyetemben minden barlang előfordulási helytől függetlenül, külön védelmi határozat nélkül védett ("ex lege" védelem). A csak engedéllyel látogatható barlangok miniszteri rendeletben név szerint fel vannak sorolva. Figyelni kell azonban arra is, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40. § (1) bekezdése értelmében a fokozottan védett területen a jelzett útról letérni csak engedéllyel szabad, így természetesen az ilyen területeken lévő barlangok látogatása szintén engedélyköteles. A turistautak által érintett barlangok szabadon látogathatók. A barlanglátogatásra mindenképpen készüljünk fel alaposan, kérjük ki a terület természetvédelmi kezelőjének tanácsát, és vegyük igénybe szakképzett túravezető segítségét. A barlangokban bárminemű tevékenység a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött. Bennük kizárólag a természetvédelmi jogszabályok és az életvédelmi szabályok betartásával, illetve kutatóegyesülettel szabad túrázni. A barlangokban és bejáratukban tilos tüzet gyújtani!

A látogatás során fáklyák, egyéb kormozó lánggal égő világításra kevésbé alkalmas eszközök használata tilos! Az üregek morfológiai elemei, képződményei nem érinthetők, a szilárd kitöltés nem bolygatható, a barlangi élővilág (védett és fokozottan védett denevérek, kétéltűek, rovarok, egyéb barlangi "vendégek") háborgatása, zavarása, hangoskodás tilos.

Engedélyköteles tevékenységek

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) i. bekezdés alapján a védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához. A nomád táborozás, cserkész- és egyéb célú táborok szervezőinek felhívjuk a figyelmét arra, hogy védett természeti területen a nemzetipark-igazgatóság - szigorú korlátozások mellett - csak az önkéntes természetvédelmi szaktáborokhoz járul hozzá.

A szervezett túra- és sportrendezvények, táborozási engedélyezés iránti kérelmeket a 275/2005. (XII.20.) Korm. rendelet alapján első fokon a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bírálja el. A természetvédelmi hatósági eljárás illetéke az 1990. évi XCIII. tv. mellékletének XIV. pontja alapján 5000 Ft, mely illetéket a törvény 34. § (1) bekezdése szerint illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. A kérelemmel beadásakor a 33/2005. (XII.27.) KvVM-rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díjat is kell fizetni.

Erdei termékek gyűjtése

Erdészeti szaporítóanyag, gomba, moha, virág illetve gyógynövény gyűjtésének szabályait a nemzeti parkok igazgatóságai, illetve az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni. Tilos a nemzeti park területén a csiga gyűjtése!

Csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet:

• az engedéllyel látogatható barlangokat felkeresni
• a fokozottan védett fajok élőhelyeit megközelíteni
• sport- és tömegrendezvényeket szervezni
• a védett természeti területen táborozni, lakóautóban éjszakázni. (Sport- és tömegrendezvények szervezése, illetve táborozási igények esetében a területtulajdonos engedélyét is be kell szerezni.)

Tilos!

• a hangoskodás
• a vadon élő állatok zavarása
• a növények, állatok és ásványok, kőzetek gyűjtése, illetve más módon való károsítása
• tűzgyújtási tilalom idején a tűzrakás.

A fenti szabályok betartását a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrei és társadalmi aktívái ellenőrzik.

Készült: A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság információs anyagai, kiadványai és weblapja alapján. Ennek ellenére nem biztos, hogy minden a leírásban említett információ friss és aktuális, tekintettel arra, hogy mind a védett területek, mind a kezelésüket ellátó szervezet folyamatosan változik (a védett területek általában bővülnek, a szervezet pedig átalakul, átszerveződik, létszámát csökkentik).