A ládával a Véménd környéki kihalt településeknek: Dömörkapu, Dolina, Leperd szeretnénk emléket állítani. Sajnos csak ez a temető és néhány rom maradt meg az utókor számára. A temetőt Csibi Gergelyné és családja kezdte el rendbe hozni. Nekik köszönhető a sírkövek felújítása, melyek az eredeti állapotnak megfelelően lettek újra befestve. Ahol még olvasható volt az eredeti írás, ott az is vissza lett festve. Régen a kőkereszteket és sírköveket színesre festették, pl. német ajkú lakosság jellemzően kékre. Neki köszönhető a jelenlegi szép állapot.
Dömörkapuról Véméndre jártak a gyerekek iskolába, majd felnőttként Véménden telepedtek le. Ezért kedves ez a hely sok Véméndinek.
A temető tavasszal a legszebb, amikor a nárciszok nyílnak.
Megközelítés gyalog
Véménd központjából, a sárga háromszög jelzést követve gyalogolhatunk el a Dömörkapun lévő temetőbe. Utunk során érdemes megnéznünk az Ötvájú N 46° 9,382' E 18° 37,355' [GCDOMK+Ötvájú] nevű forrást melynek hűs vízével lehűthetjük magunkat, de magas nitráttartalma miatt nem célszerű belőle inni. A közelben található a GCVECS nevű geoláda is. Tovább haladva a A Szent Vendel szobor N 46° 9,397' E 18° 37,643' [GCDOMK+Szent Vendel szobor] mellet tartsunk továbbra is a sárga háromszög turistaúton.
Megközelítés autóval
A Kossuth Lajos utca - Dobó Katalin utca - útvonalon tovább haladva érjük el a Szent Vendel Szobrot, ahol jobbra fordulva véget ér a síma aszfalt út és murvás, kavicsos úton haladhatunk tovább. Csak akkor folytasd az utat, ha nem gond, hogy poros lesz az autó, és egyenetlen az út. Továbbhaladva tarts a megyehatár felé majd fordulj balra, N 46° 9,750' E 18° 38,811' [GCDOMK+megyehatár] innen akár gyalog is megtehető a hátralévő szakasz.
Dömörkapu története
A törökök leigázása után a Dél-Dunáltúl elnéptelenedett. 1600 táján már semmilyen adat nem található. A török kiűzését követően Habsburg I. Lipót császár a hadjáratokban érdemeket szerzett arisztokráciát birtokokkal jutalmazta. Az Apátihoz tartozó Dömörkaput Mercy Claudius Florymundus (1666-1734-ig) birtokolta.
Apátiba és annak környékére 1730-ban érkeztek az első német telepesek, a Rajna-Frankfurt tartománysból Hessenből és Wüttenbergből, de jöttek Elzász-Lotharingiából eredő családok is. Az első telepesek számára Mercy gróf hat szabad esztendőt engedélyezett, a próbaidő letelte után 1736-ban megkötötték a szerződést, benne a jogokkal és kötelezettségekkel. Mercy gróf halála után az ifjabb Mercy gróf 1773-ban eladta az Apponyi családnak. Ezután Apponyi György német zsellércsaládokat telepített mélyen az erdőbe. Így kerültek a "Hollertalba", ami 1810 után Üveghuta lett. Ide sodorta az évekig tartó néphullámzás a Knittel, Auth és Engel családokat is.
Az 1830-as években azt írják, hogy a gróf Apponyi család birtokához tartozó települések szőlőműveléssel foglalkoznak és sok erdő is volt, gyarapodott a lélekszám is, főleg a katolikusok száma, de evangélikusok is voltak. 1829-es adat szerint Dömörkapu ekkor Cikóhoz tartozik egyházilag, de átadta Véméndnek. 1830-as adat szerint 67 rk. Német és 10 magyar lakott itt. Apáti nemzetőr 1848-1849-ben Knittel Péter és Auth József, Üveghután is voltak Knittel nevezetűek. 1848-ban oly törvény jött, hogy a kisházasokat, mindenféle hátralékos szolgálmányokra kötelezték.
1885-ben gróf Apponyi Károly eme rendeletet megszüntette és így 25 család szabadult fel adósságaiból. Ezek között van Engel Jakab és írni nem tudó felesége Knittel Erzsébet és kiskorú gyermeke Knittel János, valamint Knittel Péter és írni nem tudó felesége Rohmann Erzsébet. Ezek után Dömörkapun harmados részmunkát vállalnak és ide költöznek. Egy 1854-es adat szerint gyarapodott Dömörkapu lélekszáma főleg katolikusokkal.Az 1871. évi XVIII. tv. sz. Dömörkaput Apátihoz csatolják.
1890-től többen külföldi, főleg németországi munkát vállalnak.
1890-ben Dömörkapun már 96 katolikus és 16 protestáns lélek van.
1911-ben Dömörkapu a Cikói plébániától elszakítva Véméndhez csatolva.
1946-ban a német anyanyelvűek kitelepítése Dömörkaput is érintette.
1953-ban Dömörkapun 12 katolikus van.
1960-ban Dömörkapun 22 katolikus lélek van még.
1964-ben teljesen kihalt az utolsó, Guszti bácsi és Náncsi néni is elment.
Immár a harmadik Dömörkaput ismertük meg az országban, s a térképet szemlélve láttuk, hogy a közelben még egyet jelöl, így majd a forrástúra keretében azt is felderítjük. A bevezető út nem volt olyan állapotban, ahogy a térkép alapján vártuk, így drive-in helyett egy kellemes gyaloglással közelítettük meg a helyszínt. Legalábbis a számtóföld mellett, mert az erdőben igen dús volt a lágyszárú vegetáció. Dehát a két Sanyit semmi sem riasztja vissza, ha ilyen titokzatos helyről van szó. Először a temetőt találtuk meg, ahol már egyik elődünk által szemléltetett nárciszoknak nyoma sem volt, de a dús fűben még így is szépen látszottak a gondozptt sírok.Aztán ládaközelben átevickéltünk egy árkon, amit utólag Dömörkapu főutcájának tippeltünk, s a vad erdő közepén, ráakadtunk a keresztre is, s a közelében a láda. Érdekes így a kereszt, hogy sem út, sem egyéb rá utaló egyéb emberi képződmény nem utal helyzetére. Köszönjük, hogy felfedezhettük ezt is.
Halló!
A GCM6 megtalálása után még egy kicsit tovább autóztunk, majd elgyalogoltunk a volt faluig. Eléggé elhagyatott, a természet visszaveszi ami az övé.
Üdv Mr Zerge.
Odafelé a temetőnél épp cserkészlányok piknikeztek. Később találkoztunk cserkész fiúkkal is. Mint kiderült, Véménden táboroznak, 350-en. Szentendréről, Pomázról és talán Leányfaluról jöttek.
A láda keresése közben egyikünk a túrabotjával benyúlt egy - addig teljesen átlagosnak tűnő - üregbe, amiből aztán dühös darazsak serege szállt fel. A láda keresését fel kellett adnunk, mivel azonnal látszott, h nem veszik jó néven a kéretlen látogatást. És bár azon nyomban menekülőre fogtuk, még is így ketten összesen 8 darázscsípéssel jöttünk ki a susnyásból. Ilyen se történt még velünk. (A megoszlásuk amúgy elég egyenetlen lett: 7:1)
Végül pedig kénytelen voltunk Bátaszékre visszamenni, mert nagyon csúnyán feldagadt több csípés is. A patikában egy tablettás szert ajánlottak, valamint kálciumot... (ami persze tök hatástalan ilyen esetben).
Sajnos túl sok kép nem készült, érthető okokból a minél távolabb kerüléssel voltunk lefoglalva, nem a fotózással.
A meglévő képek alapján szeretnénk kérni egy elfogadást.
A Geresdi-dombság bringatúrán az autópálya irányából érkeztem helyenként magas fűvel és csalánnal borított ösvényeken. Ekkor kezdett Mohács irányában szürkülni és dörögni az ég alja. Kesser vér nélkül biztos visszafordultam volna, de nem tettem. Nem bántam meg. Köszönet a rejtésért.
Véménden volt a hétvégi szállásunk, így ezt a ládát is kinéztük magunknak. A GCVECS ládától szerettem volna feljönni kocsival, de útépítés miatt ez most nem volt lehetséges. Ezért Bátaszék felől, a GCM6 ajánlott útvonalán közelítettünk, majd a N 46° 9,750' E 18° 38,811' [GCDOMK+megyehatár] pontnál parkoltunk és innen gyalogoltunk a ládáig. Hosszúnadrág és kullancsriasztó most erősen ajánlott, nekünk megvolt a reumakezelés is. Érdekes volt, kösz a rejtést.
Bringázás a Geresdi-dombságban, az ünnepi ládával egybekötve. Érdekesek a kékre festett keresztek és sírkövek, némelyeket egészen szépen karban tartanak még most is. A kessercsapás alapján a legtöbben a turistaútról navigálnak rá a ládára, én is így tettem. :) Láda rendben. Köszi!
Még nem láttam ilyen temetőt, még az egy hónapos korában elhunyt babának is külön fejfája van. Rengeteg nárcisz, hóvirág nyílik már a sírok között és a rejtek mellett.
Igazi GC nélkül soha hely. Ezek a helyek mindig egy kis megállásra kényszerítenek, nagyon kézzelfogható a múlandóság az ilyen környezetben. Köszönet, értékes rejtés! [Geoládák v3.12.7]
N 46° 10,263' E 18° 38,445' [GCDOMK+Dömörkapu egykori központja]) közelében, egy öreg akác tövében.
N 46° 9,382' E 18° 37,355' [GCDOMK+Ötvájú] nevű forrást melynek hűs vízével lehűthetjük magunkat, de magas nitráttartalma miatt nem célszerű belőle inni. A közelben található a GCVECS nevű geoláda is. Tovább haladva a A Szent Vendel szobor 
N 46° 9,397' E 18° 37,643' [GCDOMK+Szent Vendel szobor] mellet tartsunk továbbra is a sárga háromszög turistaúton.
N 46° 9,750' E 18° 38,811' [GCDOMK+megyehatár] innen akár gyalog is megtehető a hátralévő szakasz.
N 46° 11,334' E 18° 37,587' [GCDOMK+Schleiher sír]
