2969. Vadász-hegy (GCKAMM)

WAP
A láda ismét kereshező a legutóbbi helyén...

Kérlek a rejtésről ne tegy él fel képet!
A jelenlegi álcánál sokkal többet rátenni szerintem felesleges, a környezet így is megfelelő; takarást biztosít.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A régi orosz laktanya már magánkézben van, ezért TILOS bemenni.

A laktanya közelében lévő vas szerkezetes kilátóra ne másszatok fel, mert VESZÉLYES!!!

Megközelíthető

Tömegközlekedés
A Kamaraerdei Ifjúsági Park a XI. kerület peremén található, tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető a Kosztolányi Dezső tér felől a 87-es alacsony padlós autóbusszal és a 87/A autóbuszokkal, a Móricz Zsigmond körtérről a 41-es villamossal a végállomásig, valamint Törökbálint felől a 88-as busszal.
A 41-es villamos Kamaraerdőig jár. A jelenleg járó vonalak közül szerintem ez megy a legvadregényesebb helyeken: a Kő-ér mellett, egy völgy szerűségben, majd egy erdőben, s tisztásokon.
Ahogy a 41-es elhagyja a Budafoki elágazást, a Kő-ér mentén folytatja az útját. A vonal elég változatos, ívekkel teli. Ideális fotózáshoz.
Kamaraerdő, végállomás.

Autóval érkezők
Parkolás 1
 N 47° 26,342' E 18° 58,789' 121 m [GCKAMM+parkoló 1]
A Kamaraerdei út - Susulyka utca kereszteződésnél (Norman Építőipari Kereskedésnél) van kialakítva ingyenes parkoló. Itt merőlegesen lehet parkolni, az út burkolata itt földes.

Parkolás 2
 N 47° 25,699' E 18° 59,704' 203 m [GCKAMM+parkoló 2]
Diósd vagy Budafok felől autóval érkezők a Szoborparknál forduljanak le, és tovább haladva egyenesen a Rókales utcában a Fitoland Növénykereskedésnél rakhatják le autójukat, ingyenes parkolóba.

A tisztáson itt kell bemenni az erdőbe
 N 47° 26,111' E 18° 59,102' 166 m [GCKAMM+Park]
a piros sáv túrista jelzés felé menj.

Tűzrakóhely
Van 3 tűzrakó hely, ahol lehet tűzet rakni. Egy fedett rész is található a tisztáson, ahol többen elférnek az asztalnál és rossz idő esetén menedéket nyújt.

Az erdőben vezető földút viszonylag egyenletes, babakocsival lehet menni, bár egy kicsit zötyögős és meredek. A játszótér kicsit ápolatlan, de rendszeresen szokták nyáron kaszálni a füvet. A gyerekek vihetnek focilabdát, vagy tollast. Az erdőben sokan sétáltatják kutyájukat póráz és szájkosár nélkül. Eddig csak barátságos kutyákkal és gazdijukkal találkoztunk. Kóbor kutyák nincsenek. Lovagolni is szoktak, de én még nem találkoztam lovasokkal. Az egész erdő területén nincsen nyilvános WC.

Történet
A délről a Tétényi-fennsíkhoz csatlakozó 200 m magas, szabdalt felszínű terület legnagyobb részét, a növekvő beépítettség ellenére ma is erdő borítja. A vidéket a tatárok elvonulása után IV. Béla a németeknek adományozta, hogy a teljesen elpusztult vidék ne maradjon parlagon. Az itt létrejött és a XV. századig fennállt középkori település neve Kána volt. A XVIII. századi újratelepítéskor a betelepülő svábok "Kanaer Wald"-nak (Kánai erdő) nevezték. Az 1847-től használatos Kamaraerdő a német "Kammerwald" elnevezésből származik. Ez részben a régi német név torzulásából, illetve onnan ered, hogy a terület évszázadokig a királyi Kamara (kincstár), illetve Buda város erdőbirtoka volt. Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával a német Kammerwald magyar tükörfordítása lett a környék neve. Erdő jellegét a felparcellázás ellenére megőrizte, 180 ha-os erdőtömb borítja.

Nagy kiterjedésű összefüggő erdő Budapest területén, főként cseres-kocsánytalan tölgyes, elegyes erdő. Megismerésére egész napos kirándulást érdemes szervezni. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület odútelepet tart fenn az erdőben, ennek ellenőrzésére rendszeresen szerveznek csoportos túrákat. Pihenőerdő jellegű, főként földútjai vannak és a szintkülönbség is jelentős lehet egyes helyeken.
Pihenőerdő jellegű, főként földútjai vannak és a szintkülönbség is jelentős lehet egyes helyeken.
A Kamaraerdő bejárásához célszerű körutat választani, de még érdemesebb az erdő megtekintését összekötni a Tétényi-fennsík meglátogatásával.

Így épült a budafoki Víztorony
Az első budapesti vasbeton víztorony az 1900-as évek elején épült Kőbányán, nem sokkal azután, hogy a Parlament helyén, az akkor Flottillenplatz-nak nevezett téren létrehozták Budapest első vízműtelepét. A kőbányait számtalan további víztorony követte: minden korabeli belső városrész és külső peremterület megépítette saját víztárolóját. Ezek nagy része nem pusztán ipari létesítmény, hanem szemet gyönyörködtető építészeti műalkotás is volt egyben. Közülük jó néhány a mai napig áll, bár a vízhálózat egységesítése és korszerűsítése többségüket szépen lassan feleslegessé tette. Jelenleg a főváros napi ivóvízellátásában négy teljesít szolgálatot: a csepeli (3000 m3), a Lakatos utcai (3000 m3), az Eötvös úti (200 m3), illetve idén februártól az újonnan épült budafoki (3000 m3) víztorony.
Mivel magaslati területen található, Budafok és környéke mindig is kritikus pontnak számított a fővárosi vízszolgáltatásban. Már az 1970-es évek végén, amikor a mainál lényegesen nagyobb volt a napi vízfogyasztás - és így e terület ellátási bizonytalansága -, felmerült egy víztorony építésének terve. Az elképzelést nem követte rögtön tett, a konkrét tervpályázatot végül csak 2001-ben írták ki. Az építkezés megkezdése 2003-ban kezdődött, és a kitartó várakozás után idén februárban az új torony a budapesti vízellátó hálózat része lett. Ezzel hosszú távon biztosítottá válik az egyenletes, szünetmentes vízszolgáltatás a Tétényi-fennsíkon.
- a víztorony 3000 köbméter víz tárolására alkalmas
- teljes magassága 42 méter
- a gömbsüveg-héj alakú kehely legnagyobb átmérője 36 méter
- az alapja egy 19 méter átmérőjű, henger alakú alaptest, amely 1000 köbméter vasbetont tartalmaz
- megépítéséhez közel 700 tonna betonacélt és 3500 köbméter betont használtak fel
- az építés költsége 1,4 milliárd forint volt

Videó az építésről
Videó az építkezésről

Élővilág
Kamaraerdő területén a cserjes-tölgyes erdőtársulás számára kedvezőek a létfeltételek. Fő fafajok a cser- és a kocsánytalan tölgy. Mellettük elegyfafajok például a kőris, a mezei juhar, barkócaberkenye és a szilfa. A cserjeszintben a galagonya, fagyal, ostormén bangita, húsos som, kecskerágó és kökény érzi jól magát. A természetes állományokon belül is egyre nagyobb területeket hódít meg az idegenhonos zöld juhar. Madarak közül jellemző a fekete harkály, egerészölyv, vetési varjú, szajkó, meggyvágó, csuszka, zöldike, erdei pinty, őszapó, vörösbegy, fülemüle és a fekete rigó. A nagyvadfajokat a területen az őzek képviselik. Kamaraerdőben az emlősök közül még a borz, sünök, vakondok és cickányok, egerek, pockok és pelék élnek.
Ennek mind növény-, mind állatvilága érdekes, ritka, védett fajokat őriz (pl. homoki nőszirom, pusztai meténg, pannon gyík, rézsikló, sárgafejű királyka, bíbic).