A ládába TravelBug nem helyezhető.Wap:A láda a várfal tövében egy kis üregben, kővel takarva található, nem kell falat bontani!!!!
Nagyszőlős és környéke
A nagyszőlősi járás Kárpátalja megye legdélebbi vidéke, mely délnyugatról Magyarországgal, délkeletről pedig Romániával határos. Közigazgatásilag 1 város, 2 városi jellegű település és 47 község tartozik a járáshoz. A lakosság 71 %-a ukrán nemzetiségű. A járási székhely Nagyszőlős 15%-ban magyarok lakta város. Nagyszőlős környéke a XI. század vármegye rendszerében Borsova vármegye részeként működött, majd a XIII. században Ugocsa vármegye szerveződött meg a területén Szőlős központtal. Akkoriban a mainál mintegy kétszer nagyobb terület tartozott a megyéhez, melynek jelentős hányada ma Románia része.
A járás alapvetően síkvidéki jellegű, legmagasabb pontja az 556 méterrel a tengerszint felé magasodó Fekete-hegy. Talán ennek is köszönhetően kiemelkedően jók a környéken a mezőgazdasági feltételek, a vidék régóta ismert és híres szőlőiről és borairól.
A járás legnagyobb folyói a Borzsa és a Tisza.
A nagyszőlősi járás területén két középkori vár romjai is fennmaradtak: a Nyalábvár, mely Királyházától délre található valamint az Ugocsai vár, más néven Kankó vára, melynek romjai a Fekete-hegyen találhatóak. Egyéb építészeti emlékek Nagyszőlősön: Perényi kastély, Ferences kolostor és templom, református kőtemplom, Nagyboldogasszony templom, Perényi Zsigmond szobra, Bartók Béla emléktábla. Természeti látványosságok a környéken: Fekete-hegyi Védett Terület, Kárpátalja megye legmelegebb pontja a Teplica (meleg vizű)-forrás.
Nagyszőlősi Ugocsa vár
A Nagyszőlős fölött emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak az Ugocsa vár romjai. Kedvelt kiránduló helye ez a környékbelieknek. A várhoz nagyon könnyen eljuthatunk, ha autónkat letesszük a Királyháza és Huszt felé vezető utak kereszteződésénél. A várhoz felvezető út egy kisebb bolt mellett vezet fel a Huszt felé vezető útról jobbra. Gyalogosan néhány perc alatt eljuthatunk a környező házakkal mára már szorosan egybeépült várromhoz.
A honfoglalás után a magyarok kisebb erődítményt emeltek a Fekete-hegyen, amely védelmet nyújtott a vidékünkre gyakran betörő besenyők ellen. Az Árpád-házi királyok vadászterülete volt a környék, a XII-XIII. századokban azonban annak központja nem itt, hanem Királyházán volt. A XII. század közepén II. Géza flamand és szász telepeseket telepített ide, akiknek nem csak földet adott, hanem különböző privilégiumokkal is felruházta őket.
1241-1242-ben Batu kán tatár hordái söpörtek végig a vidéken, mindent felégetve és elpusztítva maguk után.
Az első említést Nagyszőlősről Zceuleus néven egy 1262. évből származó okmányban találjuk. Neve arra utal, hogy már akkor szőlőműveléssel foglalkoztak a környék lakosai. 1284-ben Asszonyságszőlős néven szerepel az okmányokban, ami arra utal, hogy a környékbeli földek a mindenkori királynék tulajdonát képezték.
1262-ben a település királyi városi rangot kapott és számos privilégiummal rendelkezett. Rangját III. Endre 1294-ben és Károly Róbert 1319-ben és 1329-ben ismételten megerősítette.
1399-ben I. Zsigmond Perényi Pál Zemplén-megyei ispánnak adományozta Nagyszőlőst és környékét a törökök elleni háborúban játszott kimagasló szerepért, különösen a nyikopoli (Bulgária) csatában tanúsított vitézségéért. A Perényi család az elkövetkezendő évszázadokban kimagasló szerepet játszott a vidék történelmében. 1405-ben tulajdonába került a királyházai (Korolevo) Nyalábvár is.
N 48° 9,456' E 23° 7,981' 191 m [GCugcs+Nyalábvár]A XV. század elején az Ugocsa vár a ferences rendi szerzetesek tulajdonába került. A Fekete-hegyen épült vár a Tisza jobb partja mentén futó utat és a réveket ellenőrizte.
A protestáns hitre át tért Perényi Ferenc 1544-ben elvette a szerzetesektől a várat és megerősítette azt, lovagvárrá alakította. 1566-ban azonban elárulta I. Ferdinándot és János Zsigmond erdélyi fejedelem oldalára állt. A király parancsára katonái 1557-ben elfoglalták a várat és egy év múlva lerombolták azt.
Nagyszőlős lakossága aktívan részt vett az 1703-1711-es évek felszabadító háborújában, vitézül harcolt II. Rákóczi Ferenc kuruc seregében. Már 1703 júliusában elűzték a városból az osztrák hatóságokat és egészen 1711 májusáig hűek maradtak a nagy fejedelemhez.
1717-ben a krími tatárok törtek be a vidékre és ismét a földdel egyenlővé tették a várost. Két napon át rabolták, fosztogatták lakosait, majd mindent felégettek maguk után. 1720-ban ezért mindössze 49 lakosa volt Nagyszőlősnek, ebből 34 jobbágy és 13 zsellér.
Az Ugocsa vár szabályos négyszög formájú volt, méretei 46,9x44,8 méter. Sarkain szögletes alakú bástyák álltak, déli oldalán kaputorony emelkedett.
A szabálytalanul, durván faragott kövekből emelt várból legépebben két lőréses bástya maradt fenn.
Megközelítés
Nagyszőlőst legrövidebben a Tiszabecs - Tiszaújlak határátkelőtől érhetitek el az M23-as úton. A határátlépés után balra kell fordulni át a Tisza hídon be a faluba az
N 48° 6,653' E 22° 50,203' [GCugcs+kereszteződés] pontnál lévő kereszteződésben jobbra forduljatok Huszt felé. Majd a N 48° 8,423' E 23° 2,829' 145 m [GCugcs+letérés] ponton lévő kereszteződésben jobbra, kb 150m után találtok egy parkolásra alkalmas területet. Innen gyalog érhetitek el a romokat.Az eltünt ládát 2019.03.22.-én Liberty játékos társunk pótolta.
Köszönet érte, reméljük most hosszabb életű lessz.
Alternatív jelszó:
A várhoz érve találtok egy információs táblát.
N 48° 8,472' E 23° 3,018' 145 m [GCugcs+alternatív jelszó] A tábla hátulján keressétek a jelszót.Ládatörténet
Ezzel a dobozzal egy kicsit emléket is szeretnénk állítani nemes küldetésű utunknak... Ludens barátunk, egy kedves adományozó segítségével felajánlott 12 db. használt, de nagyon jó állapotú számítógépet, monitorral, minden felszereléssel, a Salánk Mikes Kelemen Középiskolának.
Ezekből utunk során, sikerült 4 db-ot kompletten kivinni Salánkra. Itt szeretnénk köszönetet mondani H.Gábornak barátunknak, aki a majdnem meghiúsult utazást tovább lendítette a siker felé, azzal, hogy szerzett egy mikrobuszt, a nemes ügyért, amivel biztonságban haza is hozott bennünket, miután küldetésünket teljesítettük, és kirándultunk is néhány napot.
A szállásunk Nagyszőlösön volt, és mivel jó előre rákészültünk, lelkes kis csapatunk segítségével, sikerült a ládatelepítés. Köszönet ezért a többieknek is, Sinus90-nek, Kóborlónak, Marcsinak és Eszternek, és természetesen Ludensnek és H.Gábornak.