én már öreg vagyok az ilyen marketinges fogásokhoz, meg megtanultam olvasni a sorok között, meg mindenfelé
Ebben a hírlevélben a sorokban is benne volt minden tudnivaló, nem kellett közöttük olvasni.
Bocsássa meg nekem a Jóisten, hogy azzal kezdtem a levelet, hogy örülök, hogy végre megérkezett a határozat és hogy előbb a 14 engedélyezett ládának örültem és csak utána bánkódtam a 9 elutasított miatt. Lehet, hogy te csak azt tudod elképzelni, hogy ez marketinges fogás, de sajnálattal közlöm, hogy őszintén örülök az eredményeknek és ezt fejeztem ki ebben a levélben, mindenféle alakoskodás és hátsó szándék nélkül. (No persze mindenki magából indul ki...)
Természetesen nagyon szomorú vagyok, hogy volt olyan láda, amit elutasítottak, hidd el, több hónapnyi kardozás után már szinte magunkénak éreztük az érintett ládákat és hogy mindegyikért egyenként megküzdöttünk.
Be kell látnunk azonban, hogy vannak a játékunknál fontosabb értékek is. Egyetlen láda sem ér annyit, hogy teszem azt egy megzavart parlagi sas otthagyja a fiókáit és azok nyomorultul elpusztuljanak. Azt gondolom, ebben nem lehet vita köztünk.
Azt is látnunk kell, hogy ők is sokat engedtek a tárgyalások eleje óta. Nem ragaszkodtak mereven a prekoncepcióikhoz: természetvédelmi körökben járatosként nekem elhiheted, hogy ez nagyon nagy szó olyan emberek esetében, akikre ekkora értékek vannak rábízva és a rossz tapasztalatok miatt alapból bizalmatlanok.
ui: Ha ilyen ügyesen olvastál a sorok között már anno is, akkor sokat nem tudhattál meg a világ folyásából. |