Előzmények

Levi csapatahozzászólásai | válasz erre | 2008.12.27 06:44:28 (38780)
Sejtettem,hogy ekkora vitát fog kiváltani az írásom de megpróbáltam a másik oldalt egy kicsit megvédeni és bemutatni.
Sajnálom,hogy az írásomból az jött le,hogy Én is általánosítok,ellenkezőjét szerettem volna kiemelni,és arról beszélni,hogy a vadásztársaságokat is emberek alkotják különböző gyarló tulajdonságokkal akik nem biztos,hogy egész európa legszigorúbb fegyvertörvényét és vadászati jogszabályait maradéktalanul betartják.
Szemétproblémáról csak annyit,hogy a VT-kszervezik most már több éve településenként április első hétvégenként az Országos Szemétgyüjtési Napot,amelyen civilekkel együtt próbálnak tenni a kis hazánkat elborító szeméthalmaz ellen.Erről tudnák beszélni,és képeket mutatni,mert szűkebb lakóhelyemen Én szervezem.
Most sajnos be kell fejeznem,mert elmegyünk fiaimmal(akik hajtóként fognak résztvenni) az év utólsó nyúl-és fácánvadászatára.Ígérem,hogy a többi felvetésre is megpróbálok válaszolni.
[előzmény: (38770) KoLa, 2008.12.26 22:02:55]

KoLahozzászólásai | válasz erre | 2008.12.26 22:02:55 (38770)
"Miközben azok az emberek, akik elítélik a vadászatot, a vadászokat, az erdészt, (mert – mint mondják – szeretik a természetet), kihordják az erdőbe a szemetet..."
Talán meg kellene fogadni saját tanácsodat: NE ÁLTALÁNOSÍTSUNK!

"Évezredeken keresztül az életben maradása érdekében zsákmányt szerzett (vadászott). Nem is kérdőjelezte meg senki annak helyénvalóságát."
Évezredeken keresztül nagy tűzerejű precíziós fegyverek, nagy fényerejű célzótávcsövek és infravörös éjjellátó készülék nélkül vadásztak. Persze ezek nélkül a vad esélye sokkal jobb, mostanság ezt kevés vadász vállalja.

"Más fajok (mint pl. a róka) a veszettség vírusának fenntartásával olyan betegség veszélyét teremtené meg, amely minden melegvérűre – az emberre is – halálos veszedelmet jelent, mert nincs ellene orvosság!"
Erre a vadászatnál sokkal eredményesebb megoldás a repülőgépről leszórt - vakcinát tartalmazó - csali.

"Ha ezt nem tenné, egyes fajok (elsősorban a természetes ellenség hiánya miatt a nagyvadfajaink) annyira elszaporodhatnának, hogy nagymértékben károsíthatnák élőhelyük növényvilágát (érzékeny kárt okozva erdőben, mezőgazdasági termelvényekben)."
A természetes ellenségeket éppen a vadászok pusztították ki. A ragadozók elsősorban a sérült, beteg állatokat zsákmányolják, a vadászok meg leginkább a nagy trófeával rendelkező, életerős példányokat preferálják. A természetes ellenségek szelektáltak, a vadászok leginkább kontraszelektálnak. A vadkár meg elsősorban a túlszaporított (az adott terület természetes eltartó képsségénél nagyobb számú) vadállomány miatt következik be. Arról nem is beszélve, hogy tájidegen vadállatok - elsődlegesen vadászati célú - betelepítésével (pl. muflon) az őshonos lágyszárú növényzetet sodorták végveszélybe.
[előzmény: (38747) Levi csapata, 2008.12.26 19:11:17]

Levi csapatahozzászólásai | válasz erre | 2008.12.26 19:11:17 (38747)
Szeretnék hozzászólni a vadászat témájához Én is,mert úgy látom,hogy sok tévhit van a vadászokkal és a vadászattal kapcsolatban.Sok igazság elhangzott amit eddig leírtatok,főleg amit a mai újgazdag vadászokról írtatok.DE NE ÁLTALÁNOSÍTSUNK!Én szeretném összefoglalni a lényeget a mai vadgazdálkodás-vadászat helyéről, szerepéről.
Ma egyre több vita zajlik a vadászatról. Mind gyakrabban hallani a növekvő vadászatellenességről, arról, hogy a \"természetvédők\" szinte minden eszközt felhasználnak a vadászat korlátozására. Ez világjelenség. Emiatt fontos arról beszélni, hogy miért van és miért lesz szükség a vadászatra a jövőben is.

Amikor a vadászatról nem vadászok között esik szó, sokan azt a vad elejtésével/lelövésével (legyilkolásával, megölésével) azonosítják. Számukra a vadászat egyenlő a megbocsáthatatlan öldökléssel. A vadász számukra nem más, mint egy hidegvérű gyilkos. Hasonló megítélés alá esik az erdész is, aki nem átallja kivágni a szép fákat, \"tönkretenni, elpusztítani\" az erdőt.

Még harminc-negyven évvel ezelőtt is más volt a helyzet. Az erdész-vadász a közvélemény által megbecsült, tisztelt, sokak által irigyelt személy volt. Számos hír szólt a vadat etető, védő vadászról, a vadászatról. 1971-ben vadászati világkiállitást rendezhettünk, amelyet sok százezer ember látogatott meg.

Mi történt a közelmúltban, ami ilyen változást hozott?
Világjelenség, hogy az emberiség egyre nagyobb hányada lakik városokban. Ez alól hazánk sem kivétel. Sajnos a városlakók egyre inkább elszakadnak a természettõl, kevéssé ismerik a növény- és állatvilágot. Annak hiányát azonban érzik, ezért a természet védelme érdekében könnyen befolyásolhatók. Miután nem ismerik a vadállományt,ezért féligazságokkal, csúsztatásokkal a \"haragoszöldek\" gyakran félrevezetik a jószándékú embereket.

A vadról kialakított – sokszor téves – képet erõsítik a szép állatregényekbõl készült filmek (Fekete 1. Vuk, vagy a F. Salten Bambi c. regénye). Azokban az állatokat emberi tulajdonságokkal, képességekkel ruházzák fel, ezzel esetleg akaratlanul is befolyásolva az állatvilágot nem ismerõk értékítéletét.

Miközben azok az emberek, akik elítélik a vadászatot, a vadászokat, az erdészt, (mert – mint mondják – szeretik a természetet), kihordják az erdőbe a szemetet, tönkreteszik a vadgazdálkodási berendezéseket. Amikor \"segíteni\" akarnak a vadállományon (pl. a 2002. évi gemenci árvíz esetén az árból utolsó erejével partra vánszorgó vadat az emberek segíteni akarásukkal visszariasztották a vízbe, amivel a biztos pusztulásba taszították a megmenteni szándékozottakat) hozzá nem értésük miatt több kárt okoztak a vadban, mint a víz. Mások hazaviszik az \"elárvult\" őzgidát, és sokan kidobják erdőn-mezőn a megunt kutyájukat.

Ezzel szemben a vidéki lakosság jelentős része (akiknek személyes \"ismerőse\" a földjén élő vad, napi élmény a vele való találkozás)vadállomány helyét, szerepét. Nemhogy nem tör pálcát a vadászat fölött, hanem azt egyenesen szükségesnek tartja (a vad olykor kárt okoz a termelvényében, ,,Vuk\" elviszi a kertjéből a baromfit).

A vadászat megítélése
A mai vadásznak gyakran kell ismerõsök, barátok egyszerû kérdéseire válaszolni: \"miért vadászol, hogy van szíved lelõni az ártatlan állatot?\". Erre kézenfekvõ és közvetlen választ adni nehéz, noha a vadászat természetes dolog.

Az ember a természet része. Az ökológiai rendszerben ugyanúgy megvan a helye, mint a többi állatnak és növénynek. Az ember a természet többi szereplőjével együtt – mint pl. a róka és a fecske – vadászik. Évezredeken keresztül az életben maradása érdekében zsákmányt szerzett (vadászott). Nem is kérdőjelezte meg senki annak helyénvalóságát.

Természetesen a mai világban – talán a természeti népeket kivéve – a vadászatot kedvelők nem a túlélésért vadásznak. A világ, amelyben élünk, folyamatosan változik, s benne mi is és a vadászat is. Példaként említhető, hogya mai háztartásokban sokak számára komoly gondot jelentene, ha a csirkét nem fóliába csomagoltan, előhűtve kapnák háziasszonyaink, hanem \"természetes csomagolásban\" összekötött lábbal, tollas an kerülne a konyhába. Pedig még néhány esztendővel ezelőtt is természetes volt, hogy a háziasszony a piacon megvásárolt élő csirke nyakát otthon gond nélkül elvágta és főzte meg belőle az ízletes vasárnapi ebédet.
Miért szabad/kell vadászni?
A kertészt senki sem ítéli el azért, mert az általa gondozott gyümölcsfákon beérő termést nem hagyja tönkremenni, hanem leszüreteli, eladja, elfogyasztja. Mint ahogy az állattenyésztőt sem kárhoztatják azért, mert vágóhídra hajtja az általa felnevelt jószágot. És a mészárosokat sem tartják oktalan gyilkosoknak, mert a vágóhídon naponta marhák százait, sertések ezreit, baromfik tízezreit vágják le, dolgozzák fel és szállítják a boltokba. Nem keseredik meg a vadászatot ellenzők szájában a vadhúsból készült finom falat, és nem gondolnak a vadászatra ellenségesen, amikor fehér asztal mellett élvezik, dicsérik annak ízét, zamatát.
Mégis komoly hiba lenne a vadászatról kialakult kép eltorzulása miatt csak másokat okoini. Sajnos a vadásztársadalom elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek révén ma természetes dolognak tartanák a vadászatot. Soha nem késő, de ma sokkal nehezebb megváltoztatni, mint korábban lehetett volna. Ezért mindannyiunkat felelősség terhel. Közös kötelességünk tehát megtenni mindent a helyes értékítélet kialakítása érdekében.
A vadat, vadgazdálkodást-vadászatot jól ismerők pontosan tudják, hogy a vadállomány évente megújulni képes természeti erőforrás. Tudják, hogy az évente megszületett utódok fajra jellemző hányada felnevelkedik, növeli az állományt. Ebből az éves növekményből veheti ki a vadgazda azt a hányadot, amely nem veszélyezteti a faj hosszú távú fennmaradását. Ha ezt nem tenné, egyes fajok (elsősorban a természetes ellenség hiánya miatt a nagyvadfajaink) annyira elszaporodhatnának, hogy nagymértékben károsíthatnák élőhelyük növényvilágát (érzékeny kárt okozva erdőben, mezőgazdasági termelvényekben).
Más fajok (mint pl. a róka) a veszettség vírusának fenntartásával olyan betegség veszélyét teremtené meg, amely minden melegvérűre – az emberre is – halálos veszedelmet jelent, mert nincs ellene orvosság!
Mi tehát a vadászat?
Ma a vadászat sokaknak hivatás, de a legtöbb ek számára sport és rekreáció. A vadászat részben fizikai erőfeszítés, de szellemi erőpróba is, és természetesen lősport. A vadászat a történelmi időkben a harci eszközök megismerését, használatuk gyakorlását jelentette (pl. a vadászfegyverek használatának elsajátítása a hadviselés előiskolája volt), továbbá az állóképesség kialakulását a napokig tartó terepen való lovaglássallehetett fejleszteni. Ma pedig szabad ég alatt űzhető fizikai sportot (mint pl. az egész napos gyaloglást az őszi mélyszántásban) és a szellemi kihívást a veszélyes vad vadászata során (mint pl. a kafferbivaly gyalogos vadászata) jelentheti.
Rekreáció – azaz felüdülés a természetes környezetben – a vadászat elengedhetetlen része. A vad elejtésénél is fontosabb, hogy egészséges, kellemes természeti környezetben tölthessük a vadászatra szánt időt. Végre elszabadulva az aszfalttói, a városi zajtól és a rossz levegőtől, az embertömegtől! A vadászat tehát természetes és szükséges dolog, egyidős az emberiséggel!
Sajnálom,hogy egy kicsit hosszúra sikerült a hozzászólásom,de bízom benne ,hogy nem hiábavaló volt.
Akit még ezenkívül is érdekel a téma,akkor látogasson el a Mindentudás Egyeteme oldalára és keresen rá Faragó Sándor Mire vadásszunk c.előadására,remélem sok mindent megért.
Magamról annyit:Balogh Lajosnak hívnak,erdőmérnök a végzettségem,és 25éve vadászom,bár nem régóta játszom családommal ezt a játékotr amit Ti is,de nagyon tetszik.
Ha lesz még kérdésetek szívesen válaszolok,ha nem is azonnal.
Üdv:Lajos/Levi csapata/

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]