Előzmények
 kumin | hozzászólásai | válasz erre | 2005.10.02 10:30:59 (9835) |
|---|
Kedves mkesmarki!
A ládádban található wikipédiás hivatkozások mindegyike valamilyen módon kötődik a rejtéshez, földrajzi, helytörténeti vonatkozása van. A kommunizmusra történő hivatkozás beszúrása viszont mind a rejtés, mind a bemutatandó hely szempontjából irreleváns, öncélú. A missziód, hogy a kommunizmus fogalmával az ifjabb generációkat megismertesd tiszteletre méltó (egyetemi oktatóként ezt magam is művelem), ennek ugyanakkor semmiképp nem lehet fóruma a geocaching egyik ládaleírása. Ez a játék eddig is kényesen ügyelt arra, hogy hermetikusan távol tartsa magát a politikai felhanggal rendelkező legkisebb tartalmaktól is. Ez a stratégiánk eddig sikeres volt, semmi okot nem látok arra, hogy változtassunk rajta. Nem szeretnék vitát kezdeni arról, hogy mennyiben politikai egy ilyen jellegű hivatkozás, de amennyiben egy láda leírásából egy politikai ideológiát értelmező cikkre mutat link, az önmagában már elég ok lehet, hogy ennek megváltoztatását kérjék azok, akiknek pont az dolguk a geocaching rendszerében, hogy az ilyen hibákat észrevegyék (és nem a piti főlényeskedés, kedves egyéb hozzászóló)
Azt a gyakorlatot kifejezetten visszautasítjuk, hogy itt a fórumon a vélt sérelmet alaposan felnagyítva bárki a játék szervezői ellen hergeljen. Ez a módszer időnként megjelenik, egy-két napig tart a hörgés, egy-két partner mindig akad is hozzá, azután viszont érdeklődés hiányában az ilyen cirkuszoknak hamar vége szakad. Megszoktuk már, nem örülünk neki, de nagyon nem is izgatjuk magunkat.
Részemről a témát lezártnak tekintem. További jó ládakeresést![ előzmény: (9830) mkesmarki, 2005.10.02 07:12:38] |
|
| mkesmarki | hozzászólásai | válasz erre | 2005.10.02 07:12:38 (9830) |
|---|
A Wikipédiára a cikkben 11 db link volt, olyan dolgokra, amikre az eredeti wikipédiás cikkemben is van (illetve amiről van már cikk a Wikipédián, mivel az még korántsem teljes). A kommunizmusra való link igenis hasznos lehet a fiatalabbaknak. 10 év múlva meg fokozottan az lesz. Ahogy a vagy Fejér megye vagy a Budapesttől link is, bár kétségkívül a legtöbben már hallottak ezekről, de itt számos összeszedett, ellenőrzött, korrekt információt kapnak.
Én - ha csinálok még ládát, amit egyébként nem hiszek - a wikipédiás linkeket nagyszerű dolognak tartom.
Tehát összefoglalom: ez a láda ezek szerint azért nem volt megjelenésre alkalmas, mert
- egy félmondatban említette, hogy Magyarországon kommunizmus volt a II. VH után
- a kommunizmus szóra egy lexikon linket tettem
Én erre azt mondom, hogy nincs igazad.[ előzmény: (9829) ÉvaSanKri, 2005.10.02 06:59:18] |
|
| ÉvaSanKri | hozzászólásai | válasz erre | 2005.10.02 06:59:18 (9829) |
|---|
Idézni csak pontosan szépen.
A kommunizmus szó - egyúttal link is volt a Wikipédiára - vakító narancs színével kínálta magát a kattintásra, és az ottani tartalom nem egyezett a leírttal. Én attól dobtam hátast, hogy valaki annyira hülyének néz, hogy a kommunizmus jelentésének megértéséhez egy linket ajánl.
Aztán jött a második gondolat, hogy tartsuk meg a játékot politika mentesnek. Én magam több homlokegyenest eltérő politikai gondolkodású játékost ismerek, és ragyogó sétákat tettünk meg együtt - kommunistázás, fasisztázás,szálasizás, és kunbélázás nélkül.
És remélem fogunk is még tenni.
Többen is vannak, akik a ládatervük kapcsán nézeteltérésbe keveredtek a moderátorokkal, - ( miért ne tévedhetnének ők is ? ) de ezt a vitát a ládabejelentő oldalon folytatták.
Javaslom ezt a módszert a továbbiakra nézve is.[ előzmény: (9814) mkesmarki, 2005.10.01 21:38:40] |
|
| mkesmarki | hozzászólásai | válasz erre | 2005.10.01 21:38:40 (9814) |
|---|
Kedves mindenki!
Csináltam egy ládaoldalt a falumról, Kajászóról. Úgy gondolom, a falu megérdemel egy ládát. Van itt pár látnivaló, de persze nem világraszóló.
De nem is ez a lényeg.
Ezt írtam a ládaoldalon:
WAP: a ládát egy facsoportban, két kisebb fácska között, kicsit a földbe süllyesztve találhatjátok meg. Faágakkal, fakéreggel van álcázva. Külső méretei: 23 x 18 x 12 cm
Kajászóról
Kajászó község Fejér megyében. Budapesttől 35 kilométerre délnyugatra fekszik, körülbelül félúton a főváros és Székesfehérvár között, a Váli-völgyben, az M7-es autópályától 2 kilométerre. Az autópályáról nem hivatalos lejáró is van, az első ÖMV benzinkútnál. Figyelem! A lejárót az útvonaltervező programok nem szokták ismerni.
A falunak vasútállomása nincs: a szomszédos Baracskán lehet leszállni, innen általában van buszcsatlakozás is Kajászó felé. A Váli-völgyben Bicske és Baracska között elég sok busz közlekedik, elég sűrűn. Budapestről az Etele térről indul közvetlen járat Válba, ami természetesen Kajászón át vezet.
A falu nevének eredete
A római birodalmat keletről megtámadó hunok a mai Százhalombatta térségénél keltek át a Dunán, és jelentős ütközet zajlott a közeli Tárnok-völgyben. Az ütközetben a hun Keve vezér is elesett, akit a monda szerint itt temettek el. Egyes források szerint maga Attila vezér is itt nyugszik.
A csatáról - és a faluról - Arany János is írt: Keveháza
...
Örökre hát a vérmezőn
Bátor Kevének háza lőn;
Hol ő hadával nyúgoszik,
A temetőt így nevezik.
Év, év után gyorsan lejár,
Jő-megy mikép vándor madár;
De egy sem költi fel Kevét, -
De egy sem oltja ki nevét.
...
A település neve is innen eredeztethető: eredetileg Keveháza, majd Keveaszó, (Cuwe azoa, Keueozou), később Keazó, végül mai kiejtéssel Kajászó lett. Kajászón azonban továbbra is őrzik Keve emlékét: a helyi termelőszövetkezet neve Keve Rt, a sportegyesületé pedig Keve SC.
A falu védőszentje, Szent Péter után a település neve 1491-től Kajászószentpéter, amelyet a kommunista uralom idején a Belügyminisztérium 1950-ben Kajászóra rövidített.
A falu története
Kajászó igen ősi település: az ásatások tanúsága szerint már Krisztus előtt 1600 körül lakott volt. A Római Birodalom idején Pannónia provincia egyik településeként szintén lakott volt, amit római kori villamaradványok bizonyítanak. Korabeli római nevét nem ismerjük.
A török hódoltság vége felé, 1686-ra a sorozatos fosztogatások nyomán Kajászó teljesen elnéptelenedett, és csak 1710 tájékán igyekeztek újratelepíteni a földbirtokosok.
A napóleoni háborúk idején a magyar területek jelentősége megnőtt: a birodalom részéről egyre nagyobb volt az igény a mezőgazdasági termékekre, állatokra. A település örvendetes fellendülésnek indult: a falu szinte teljesen újjáépült, felvirágzott.
Ettől fogva az I. világháborúig a fejlődés kiegyensúlyozott, szinte töretlen. A világháborúban szinte minden családnak volt halottja: később emlékművet emeltek a hősi halottak tiszteletére.
A két világháború között Kajászó ismét felvirágzik: főként a tejtermelés, hiszen a közeli Budapest hatalmas felvevőpiac. A gazdák megerősödnek: szövetkezetet hoznak létre, tejbegyűjtő állomást építenek. A község a szarvasmarha-tartásban országos hírnévre tett szert.
A II. világháború során a frontvonal többször átvonul Kajászón oda-vissza, és a pusztulás ennek megfelelően óriási: alig maradt ép ház, élő állat, élelmiszer a faluban.
A kommunizmus évei alatt a téeszesítésnek esik áldozatul a két háború közötti tevékeny időszak összes eredménye. Kajászó az országos fejlesztésekből többnyire kimarad, a közművesítés is nagyon sokára kezdődik meg.
Kajászó ma
Ma a község ismét fejlődésnek indult. A lakosság lélekszáma folyamatosan növekszik. A településen komoly beruházások és fejlesztések valósultak meg az 1990-es és 2000-es években. Most már minden közmű jelen van: víz, villany, gáz, csatorna, szélessávú Internet. 2003-ban megtörtént a felszínivíz-elvezetés teljes kiépítése is.
Kajászón több vállalkozás, cég megtelepedett, zöldmezős beruházást hajtva végre.
A település egy takaros dunántúli kis falu. A főút mellett lévő artézi-kút N 47° 19,2450' E 18° 43,5960' 162 m [GCKEVE+kút] vizét érdemes megkóstolni, elég különös íze van.
Látnivalók
- I. Világháborús emlék a falu központjában
- Református templom
- Artézi-kút a Rákóczi úton
Források
- Czanik Béla: Kajászó(szentpéter) község és református egyháza története (2000)
- Czanik Béla: Ahogy láttam Kajászószentpétert (2002)
- Czanik Béla: Szolgálatunk, életünk (2003)
(Mindegyik magánkiadás, a község üzleteiben szerezhető be)
A láda
A ládát a falu felett, egy kaszáló szélén helyeztük el. Sokszor szoktam errefelé futni reggelente, és úgy gondoltam, elég szép hely ez egy geoládának.
A templom melletti utcácskán érdemes felhajtani a temető alatti parkolóig , innen pedig gyalogosan megközelíteni a temető mellett balra továbbvezető földúton. Jó időben itt kocsival is lehet közlekedni, közel drive-in lehet a láda, de az agyagos talaj eső után veszélyes: tőlem senki ne kérjen traktoros segítséget, én szóltam előre. Még kerékpárral is sikerült "elakadni" a dűlőutakon. És ennyi séta igazán belefér.
A leírt megközelítésnél létezik rövidebb is, csak az nem ilyen érdekes.
------------------------------------------------------------------------------------
A ládát egy moderátor nem fogadta el, ezt a kritikát írta:
ÉvaSanKri: nem mehet
2005.10.01 20:52:16
Örülnék, ha a GC megmaradna annak, aminek indult: természetet kedvelők játékának, szabadidős hobbinak, és semmi szín alatt nem válna politikusok küzdőterévé. Emiatt a kommunizmus beszerkesztését kérem kivenni. Különös tekintettel arra, hogy még az idézett Wikipédia szerint sem volt Magyarországon kommunizmus. ( Idézet: ... A világégés után a Szovjetunió hatalmi befolyására alá került országokban szocialista rendszerű államberendezkedések jöttek létre, melyek alapideológiája szintén a kommunizmus eszméjére épített.
Idézet vége.)
------------------------------------------------------------------------------------
Segítsetek, mert nem értem. Tényleg el kell utasítani ezt a ládatervet emiatt? Ti is így érzitek? Hozzáteszem, szívesen kivettem volna a "kommunizmus" szót, ha valaki ehhez ragaszkodik valamilyen oknál fogva, mert nem keresem én a konfliktust. De elutasítani ezért egy ládát?
Ugye Ti is azt gondoljátok, hogy ez helytelen volt?
Várom a hozzászólásokat! |
|
|
|