Én nem sűrűn szoktam szívbajos lenni, bár előfordul, hogy berezelek. :)
Brezko barátomtól tanultam az alapelvet: nem létezik olyan, hogy ne találjak meg valamit, ha 3 méterre állok tőle, és 300 km-t utazok miatta. Határozott fellépés kérdése az egész...
Kicsit visszafogottabb szoktam lenni, először is kiakasztom a nyakamba az egyetemi fényképes beléptetőkártyámat :)
Majd ha esetleg firtató kérdések merülnek fel, akkor azt mondom a lámuló népeknek, hogy "a hivataltól jöttem", ellenőriznem kell a környéket. Fotózást imitálok, ilyesmi.
Végül a nagyon kitartó szemtanúkat felvilágosiítom, hogy miről is van szó valójában, mi az a geoaching.
Nemegyszer kellett felvilágosítanunk rendőröket, határőröket, főleg az Ukrán határ mentén.
De semmi gond nem volt, közösen megnéztük ismét a ládákat, és fogták, hogy miről van szó ;)
|
