geocaching.hu

Előzmények

hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 11:22:40 (18730)

Az a baj, hogy egyetlen fogalmat sem használsz a korrekt jelentésének megfelelően, úgy vitatkozol. Kulisz, Gergoszedermarcus és guess.who szakmailag teljesen korrektül válaszolt felvetéseidre, én ezt most igyekszem a kezelés fogalmának megvilágításával kiegészíteni, hátha érthetővé válik.

Minden országos szintű védett terület valamely Nemzeti Park igazgatósághoz tartozik, ha úgy tetszik, a jogi személy része. A védett természeti területeknek számos kategóriája van, hierarchikusan a jogszabály megkülönböztet nemzeti park,természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet kategóriákat továbbá fokozottan védett területeket, erdőrezervátumokat és az UNESCO MAB alapján kijelölt bioszféra rezervátumokat, ezekhez hasonlóan létezik a jogszabály által kötelezően előírt, de konzekvensen nem alkalmazott pufferzóna, ami a szegélyhatásoktól hivatott megvédeni a területeket, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi EU direktívák szerint meghatározott területek, melyeknek hazai védett természeti területekkel át nem fedő részei a Natura 2000 hálózat részét képezik.

Ezek a jogszabályok szerint különböző védettségi kategóriák, szakmai szempontból olyan zónarendszer, mely a fokozottan védett magterületektől (belépési tilalom) a Natura 2000 területekig (művelési ág és mód változtatásának tilalma, korlátozások) különböző védelmi szinteket biztosít a különböző veszélyeztetettségű vagy érzékenységű területek számára. Eloszlásuk piramisszerű, a legkevesebb a legszigorúbban védett, a legtöbb pedig a Natura 2000 területből van.

Függetlenül tehát a besorolásuktól (nemzeti park, TT, stb) mindegyik valamely Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, az országos védettségű, nem nemzeti park besorolású területek pedig a Nemzeti Park részei. Ettől még nem feltétlenül tartoznak a Nemzeti Park kezelésébe, sőt, a nemzeti park besorolású területek elenyésző hányadát kezeli csak a Nemzeti Park. Kezelői joga a nemzeti park igazgatóságoknak a hagyományos védett természeti területek kb. 30%-án, az EU jogszabályok szerint bővített hálózat 15%-án van. (Természetvédelmi (szak)kezelést maximum ekkora területen végezhetnének a Nemzeti Parkok, de ennek jelentős részét is kiszervezik általában megfelelő források és kapacitások híján.) A fennmaradó 85%-on, ha beszélhetünk kezelői jogról (kincstári területek, minden a központi államszervezet tulajdonában lévő ingatlan kincstári tulajdon, ezeken a kvázi "tulajdonjog" megfelelője a kezelői jog), akkor ezt más fejezetekhez tartozó állami szervek (HM, állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok, stb.) gyakorolják, a fennmaradó részen csak tulajdonjogról beszélhetünk, amely történetesen magánszemélyek vagy egyéb jogi személyek birtokában vannak.

A Nemzeti Parkok tehát az NP és más kategóriájú, hozzájuk tartozó védett területek töredékét kezelik, a fennmaradó területeken korábban hatósági eszközökkel bírtak csak. (Hogy még jobban értsd: a Bükki Nemzeti Park vagy az Őrségi Nemzeti Park a hozzá tartozó nemzeti park védettségi kategóriájú területeken sem kezel értékelhető méretű területet. A DINPI a Gellérthegyen nem kezelő. Értékelhető méretű területeket szinte csak a HNP kezel.) A természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóságok átgondolatlan összevonása után a nemzeti parkoknak ennyi sem maradt, de a kvázi hatósági feladatot ellátó Természetvédelmi Őrszolgálatnak továbbra is munkáltatói és az alacsonyabb védettségi kategóriájú területek továbbra is a Nemzeti Parkok részei.

Immár nem Broganhoz (-hez?) kötődve az illegális hulladékelhelyezés nem a természetvédelmi, hanem a környezetvédelmi hatóság illetékességi körébe tartozik (még ha szervezetileg össze is vonták, a jogszabályok és a szakemberek is mások), megakadályozása és a terület védelme pedig elsősorban a tulajdonos (kezelő) kötelezettsége és felelőssége. Ismeretlen tettes esetén annak felfedésééig is a tulajdonos/kezelő kötelezettsége a szennyezés felszámolása. Ettől függetlenül magam is egyetértek, hogy mások jogsértései senkit nem oldoznak fel.

[előzmény: (18707) Brogan, 2007.01.04 10:18:07]

Brogan

hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 10:18:07 (18707)

Valamit tisztázzunk. A szabályzat ezt mondja: "A Duna-Ipoly NP és Balaton-felvidéki NP területekre - az egyeztetések lezárásáig - teljes rejtési tilalom van."

Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy a tilalom csak a tényleges nemzeti park területére vonatkozik, és nem vonatkozik az egyébként a nemzeti park igazgatóságok kezelésében lévő, de nemzeti parknak nem minősülő területekre! Tehát a Gellérthegyre sem!

Tehát továbbra is úgy látom, hogy a Gellérthegyre való rejtésnek semmiféle akadálya nincs, nem ütközik sem jogszabályba, sem a szabályzatba! Ennélfogva a GCghkm sem szabálytalan, és nem azért maradhat, mert még folynak az egyeztetések meg mit tudom én, hanem mert erről a ládáról nem is kell egyeztetni, mivel nincs a nemzeti park területén!