Előzmények
 VP | hozzászólásai | válasz erre | 2011.12.11 14:39:38 (26515) |
|---|
Klassz, így az igazi!
Én hivatalos úton voltam, és csak egy-egy napra vagy fél napra tudtam magam szabaddá tenni - illetve a szervezők is vittek minket. Így persze csak a délnyugati részen jártam.
A "mikor?"-t arra értettem, hogy mikor megyünk (újra)?[ előzmény: (26496) Old Eye, 2011.12.10 14:55:45] |
|
| Old Eye | hozzászólásai | válasz erre | 2011.12.10 14:55:45 (26496) |
|---|
2003 augusztusában három hét egyedül.
Rejkjavík - Skógartól Sprengisandur-on végig (Alftavatn - Landmannalaugar - Nyidalur - Myvatn) Húsavikba, egy nap pihi, vissza Kjölur-on végig (Akureyre - Hveravellír - Hrútfell (megmásztam!) - Gullfoss - Thingvellir) Rejkjavík-ba.
Négy napból három napon át esett :-| De mivel volt már rosszabb utam, éveztem az egészet :-)[ előzmény: (26493) VP, 2011.12.10 14:26:57] |
|
| Old Eye | hozzászólásai | válasz erre | 2011.12.10 13:08:34 (26491) |
|---|
Tökéletes leírás. Sokszor úgy fogalmazom magamban "Fogalmam sincs, hol vagyok, de tudom, jó irányba megyek."
Nem jellemzô, hogy cserbenhagyott volna tájékozódó képeségem. Ha mégis, olyankor mindig nagyon fáradt voltam szellemileg . Szinte biztos, hogy menetközben tudat alatt sokmillió részadatot szed össze agyam és tudattalanul erre az infóhalmazra épülve tájékozódom.
Izland - hát rám is ereszkedett párszor ott a köd... Részlet a naplómból: Skógar faluból indultam északnak a Skóga folyó mentén...
...Majd következett egy kétórás trek sivár kõpusztaságban jó ezres magasra két jégmezõ – Eyafjalljökull és Myrdalsjökull – közti hágóra, ott, az Eyafjalljökull tövében kellett megkeresnem a Fimmvördzuháls menedékházat, elsõ szállásomat. Útközben, már az utolsó kilométereken rámszállt a köd, éppen, amikor egy nagy hómezõn keresztül baktattam. Többször meg kellett állnom és várnom türelemmel, mikor szakadozik fel köd annyira, hogy lássam a következõ útjelzõ póznát. A hó sokhelyütt beszakadt, patakok csordogáltak a hasadékok mélyében. Vizük isteni hideg, de ízetlen...
Visszamennék nagyon.[ előzmény: (26486) VP, 2011.12.10 12:39:53] |
|
| VP | hozzászólásai | válasz erre | 2011.12.10 12:39:53 (26486) |
|---|
Nekem is "van a fejemben iránytű", általában érzem az irányokat, és a gps-előtti időkben is elég jól tájékozódtam. Igaz, gyakorlom vagy 50 éve.
Tájfutás közben is ritkán nézek a tájolómra, inkább relatív tájékozódom (a terephez, utakhoz képest megyek valamilyen szögben). Időnként - jellegtelen helyeken - rá is faragok.
Egyszer régen Izlandon, egy jellgtelen, hatalmas köves fennsíkon, ahol nem volt semmi út, csak egymás után újabb és újabb buckák, ránk ereszkedett a köd. Ott egy kicsit megilyedtem (a barátom nagyon), de végül visszataláltam. Éreztem, merre kell menni? Vagy számítottam a ködre, és nagyon megfigyeltem, az apró részleteket.
Persze máskor nem jött be. A Bükkben egyszer hosszabb útnélküli bozótharc után sikerült visszaérni ugyanoda, ahonnan elindultunk - pedig nem ez volt a cél.[ előzmény: (26482) Old Eye, 2011.12.10 12:25:40] |
|
| Old Eye | hozzászólásai | válasz erre | 2011.12.10 12:25:40 (26482) |
|---|
Talán a műholdak jelét is lehetne érezni valami varázspálcával, és akkor nem kéne a drága GPS. :-)
:-D Meglátod, le fogják nyúlni gondolatodat...
Visszakapcsolva Kati nénihez és társaihoz, az jutott hirtelen eszembe, vannak emberek, kiknek szinte nincs is szükségük GPS-re, az mintha beléjük lenne építve, kitûnô a tájékozódo képességük, habozás nélkül indulnak a megfelelô irányba; ugyanakkor ismerünk olyanokat is, kikbôl ez a képesség teljességgel hiányzik - irányt mutató táblák, térképek, GPS-ek, olyan emberek nélkül, kik fogják kezüket, meg sem tudnak mozdulni, elveszetten néznek körül.
Nem mese ez...[ előzmény: (26481) VP, 2011.12.10 12:04:28] |
|
| VP | hozzászólásai | válasz erre | 2011.12.10 12:04:28 (26481) |
|---|
Az, hogy Kati néni "megérzi", hol a víz, kicsit(?) misztikus, de talán még nem áltudományos - mert nem akar "tudományos" magyarázatokat adni.
Bár szerintem a drót itt is csak a nagyobb hatáshoz kell. És az is lehet, hogy bárhol lehetne fúrni, lenne víz.
Amikor "földrezgések"-ről, "földsugárzások"-ról kezdtek beszélni, akkor viszont már komoly csúsztatások, keverések vannak. A rezgés, a sugárzás természettudományos kifejezések. A természettudományban viszont alap feltétel, hogy csak olyanról lehet beszélni, amit közvetlenül vagy közvetve, de objektíven (a mérő személyétől függetlenül) mérni lehet. A többi mese.
Az ellenpróba pedig alapfeltétel. Persze egy kótfórásnál drága, de a szobák "földsugárzásánál" aránylag olcsón ellenőrizhető: ahány "varázsember" kijön, annyifélét "mérnek".
Vagy pl a különböző "pi-víz"-ek mérhető paraméterei elég tág határok közt szúrnak, de meglepő korelációt mutatnak az adott épületben lévő csapvízzel.
Nekem kicsit mókás, hogy GPS-t, mobiltelefont, számítógépet (azaz az egzakt természettudomány alapján létrehozott hájtek eszközöket) használó emberek is vevők erre.
Talán a műholdak jelét is lehetne érezni valami varázspálcával, és akkor nem kéne a drága GPS. :-) |
|
|
|