Na akkor kicsit részletesebben.
Én még a GC őskáoszában (anti:-))szocializálódtam (amikor még előbb lehetett rejteni ládát, mint találni), ami nyilván a másik véglet volt, akik pedig örülni tudnak jelölt turistautak mentén virtuális rejtések engedélyezésének, azok nyilván valami másban. Egyikünk sem hülye, csak van ez a különbség, és egymás számára meredeknek tűnhet a másik véleménye, de ne felejtsük, hogy valószínűleg azért vagyunk itt mindannyian, mert ezt a játékot alapvetően nagyszerű dolognak tartjuk. Viszont az evolúció azért mégiscsak arról szól, hogy kisebb-nagyobb mértékben folyton újra kell gondolni a dolgokat, úgyhogy vázolnék egy gondolatot, a messziről jött (de azért az ügyben nem teljesen zöld, és nem is feltétlen rombolni szándékozó) ember gondolatainak naiv radikalizmusával (ha valaki így akarja tekinteni). A kérdés nyilván nem az ezzel kapcsolatban, hogy végletesen hűdejó vagy tökbaromság, hanem hogy második levegővételre azért mégis nincs-e benne valami elültethető gondolat.
Szóval radikális gondolat-kísérletként induljunk ki a következőből: a Nemzeti Parkokkal lehetőség szerint igyekszünk jó viszonyt fenntartani, törekszünk a kommunikáció fenntartására, de azért ennyire nem fekszünk le nekik, mint eddig. Konkrétan azt mondom, hogy fordítsuk meg a jelenlegi alapállást a következő alapvetések szerint.
1. Tudatosítsuk mindenek előtt magunkkal, aztán a Hatósággal is, hogy a GC (egyes kirívó eseteket nem számítva) ALAPVETŐEN nem egy természetre veszélyes tevékenység, aminek a Hatóság folyamatos szigorú kontrollja alatt kell folynia. Érzésem szerint ez még a közösségen belül is kvázi elfogadottá vált, és bár korrekt és méltányolható a szándék, mely ezt létrehozta, a hivatal csak hivatal - ha magunk megyünk a vágóhídra, ezt egy idő után nem méltányolják, hanem a könnyebb ellenállás irányában haladva ránk szállnak. (Ne vegye senki személyre szólónak, mert tényleg gőzöm nincs a régi és új vezetés működésének részleteiről, de kicsit az is lehet, hogy egy ponton túl az egyesületi vezetés komolysága is igényli az ezzel kapcsolatos bürokráciát.)
A GC éppen egy olyan tevékenység, mellyel emberek tömegei mozdulnak ki a természetbe, benyomásokat szerezve, és átlagban valószínűleg a természet szeretetére, védelmére nevelődnek.
2. Ennek nyomán szakítsunk azzal a gyakorlattal, hogy teljes NP méretű területeken (BfNP - na ne már!) ALAPÉRTELMEZÉSKÉNT elfogadjuk az illetékes hatóság GLOBÁLIS tiltását. Jó, ne legyen minden szabad, de ne egy számítógép döntse már el pont-a-poligonban algoritmussal, hogy mit lehet, hanem saját moderátori testületünk, egyedi helyzetek mérlegelésre, a rejtővel vagy a helyszínt ismerő társaikkal, játékosokkal konzultációra képes, természetvédelmi szempontokat is ismerő emberekként saját hatáskörben dönthessenek arról, hogy engedik-e a ládát, és tegyék is bátran, ha tényleg nem látnak NAGYON KOMOLY problémát vele. Szükség esetén kérdezzenek rá a Hatóság emberénél, de nem kellene ezt túladminisztrálni. (Különös tekintettel arra, hogy van elképzelésem arról, mennyivel történik komolyabb és helytállóbb módszerek szerint a Hatóság elleni elbírálás is... Valószínűleg csak lassabban, és esetleg öncélúan szigorúbban: be lehet írni, hogy kontrolláljuk a kessereket, és betiltottunk ennyi és ennyi ládát.)
A helyzet tehát forduljon meg: a Hatóság legyen kedves feltételezni alapvetésként, hogy a GC moderátori testülete ellenőrizhető, elérhető, felnőtt emberekből álló szervezetként, felelősen, mitöbb velük akár informálisan együttműködve, épp csak nem agyon-adminisztrálva jár el. (És akkor nem beszéltünk a napi kapcsolatban, naplóbejegyzésekben, fórumokban, levélben kommunikáló közösség egészéről, mely ha veszekszik is olykor, dokumentáltan, és előbb-utóbb eredménnyel teszi.)
A Hatóságnak abban a rendkívül kevéssé valószínű esetben lenne dolga, ha a (jelek szerint természetvédelmi szakembereket is tartalmazó) moderátori testületen egy tényleg súlyos eset megy át, ami láthatóan folyamatos problémákat okoz, és a közösség saját rendszere sem szelektálja ki. Ekkor jöhet egy nyomatékos figyelmeztetés, aztán ha nincs foganatja, esetleg intézkedés vagy per, de talán elképzelhető, hogy ez nem lesz olyan gyakori eset.
Nem sittet pakolunk le, és nem lopunk el erdőtáblákat - csupán kirakunk egy dobozt, melynek egy népszerűbb vidéki példánya jó esetben kap havi átlag 6-8 látogatót.
3. A ládák élete tökéletes technikai adminisztrációval, naplóbejegyzésekkel, fényképekkel dokumentáltan, teljes nyilvánosság előtt zajlik, problémás láda fórumokkal stb. Ennél korrektebb és tökéletesebb felügyeleti lehetőséget nehéz elképzelni. A Hatóságnak nincs oka bizalmatlanságra abból a szempontból, hogy bármi rejtve maradhat - nincs oka arra a GLOBÁLIS, MEGELŐZŐ JELLEGŰ, alapvetően bizalmatlanságot sugalló attitűdre, ami a jelenlegi gyakorlat mögött áll.
Nincs szükség erre a totális kontrollra, a Hatóság akkor intézkedjen, ha tényleg baj van. Ne zaklassuk egymást feleslegesen.
És mikor változzon meg ez, ha nem épp most, az új vezetéssel? |