Összesen: 131 db hozzászólás
 astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2013.06.29 12:44:59 (25381) |
|---|
| Le vagyok maradva a jelszó nélküli megtalálások jóváhagyásának eljárásrendjében. A GCNY ládánál -ha jól értelmezem- egy moderátor hagyta jóvá az utánam érkező találatát (az előzőt talán a ládagazda). Kihez érdemes fordulni akkor, ha a közbülső kimaradt? :) |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2009.07.04 16:41:16 (12463) |
|---|
A DINPI és a nemzeti park igazgatóságok nem hatóságok. Többnyire nem is tulajdonosok/kezelők a védett területeken, leszámítva az alföldi nemzeti parkok területeinek egy részét meg kisebb egyéb területeket. Nem hoznak korlátozó határozatokat, nem raknak ki ideiglenes táblákat.
A KöTeViFé-k a hatóságok, azonban -ha egyáltalán vannak természetvédelemmel foglalkozó munkatársaik- azok soha nem mennek ki a területre, nem végeznek helyszíni ellenőrzéseket, nem csípnek senkit fülön.
Természetesen ez egy őrült rendszer, de nem a nemzeti parkok vagy a felügyelőségek döntöttek erről. Nem tehetnek róla. Lehet a védett fészkelő madarakat (parlagi viperákat, kosborokat, stb.) büntetni miatta, de attól akkor is mindnyájan szegényebbek leszünk, ha senki nem kapja el a tettest.[ előzmény: (12452) Fil, 2009.07.02 21:24:40] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2009.07.04 16:32:23 (12462) |
|---|
Kérem, hogy aki tud, segítsen ki némi információval a GCMET4 kapcsán. Mikor megközelítettük a helyszínt, a portás hölgy már akkor kijött a fülkéből, amikor még csak a sorompó felé gurultunk kerékpárjainkkal. Gondolom, semmi nem kerüli el a figyelmét. Érdeklődött, hogy mit keresünk és pontos, kedves és udvarias tájékoztatást adott az infocenter nyitvatartásáról. Ennek ellenére tájékoztattuk, hogy körbenézünk, amit végig szorosan nyomon követett. A szekrényt, aminek a tetején a láda kellett volna legyen természetesen hamar megtaláltuk. A portáshölgy szolgálati székéből pontosan szemben lehet rálátni. Látva, hogy a hamuhintésnek nincs helye, megkérdeztük, hogy mit tud a ládáról. Tudta hogy volt, ismerte a pontos helyét, tudta, hogy régebben beszedték, új kihelyezésről azonban nem tudott. Kérdésem, hogy mi a titok nyitja:
a) a ládát a hölgy szeme előtt észrevétlenül becsempészte a rejtő, majd valaki kicsempészte, amíg ott voltunk, utána már akár le is bukhatott visszarakásnál;
b) valójában virtuális a láda, újonnan nem került kihelyezésre a leírás elején szereplő doboz;
c) a láda korszerű "cloaking" álcázó technikával lett felszerelve;
d) világméretű összeesküvés áldozataivá váltunk és végzetes lenne számunkra (és minden fórumolvasó számára), ha további részleteket megtudnánk. |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.07 12:36:19 (18892) |
|---|
Most akkor képzeld el, amikor egy beteget egy jószándékú, de laikus családtag szubjektív vélekedések és különböző kórok hatásait elképzelve próbál "kikezelni". Képzeld el azt is, amikor a rendkívül bonyolult, vagy az orvos által konkrétan nem ismert kórkép részletes magyarázatát követeli ugyanez a családtag. Vagy azt, hogy mit kezd vele, ha megkapta.
Egy élőhely és az emberi szervezet között a különbség csak annyi, hogy az élőhely biotikus és abiotikus tényezőivel sokszorta bonyolultabb és számottevően nagyobb az ismeretlen tényezők száma. Most alkalmazd mindezt a hegyestűi diagnózisodra (ami egyébként egy kiragadott példa).[ előzmény: (18876) licuxd, 2007.01.07 00:53:47] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.07 12:19:11 (18891) |
|---|
Még egy megjegyzés: a monitoring szakmai kereteinek hiánya természetesen nem azt jelenti, hogy a Nemzeti Biodiverzitás Monitoring (lassan leállított) rendszere rossz, vagy a vácrátóti kutatók és más szervezetek sztenderdizált felvételezési rendszere nem jó, csak önmagukban erre a célra nem alkalmasak.[ előzmény: (18889) astacus, 2007.01.07 12:11:12] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.07 12:15:59 (18890) |
|---|
Elnézést kérek, egy mondat vége lemaradt. Szóval egyes taxonok hazai képviselőiről viszonylag teljes képünk van (pld. madarak a madarászok munkájának köszönhetően) mások fajairól sem tudunk szinte semmit, nemhogy az állományadataikat ismernénk és értékelhetnék a régió/világállomány tükrében. Addig is a természetvédelem az ismert fajokat és a tipikus élőhelyeket próbálja megóvni.
A ládászás egyébként tipizálható, de a hatásai attól még különböző adottságú és érzékenységű területeken teljesen különbözőek, csakúgy, mint a geocachingnél e tekintetben egyszerűbb és homogénebb hatású bakancsos természetjárásnak.[ előzmény: (18889) astacus, 2007.01.07 12:11:12] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.07 12:11:12 (18889) |
|---|
A kérdést meg lehetne vizsgálni a következő elméleti feltételek teljesülése esetén:
1. Teljeskörű élővilág-monitoring és élőhely- (táj-) monitoring működik a védett természeti területeken
2. Ezeknek az eredményeit egy dinamikus térinformatikai rendszerbe táplálják az illetékesek
3. A rendszer össze van kötve a geocaching.hu adatbázisával, ami dinamikusan állítja a kereshetőséget
Ebböl az 1. nem áll rendelkezésre, a szakmai keretei sem igazán, pláne nem az emberi erőforrások és a működtetéshez szükséges források. (Bár egyes taxonokat, például a madarakat viszonylag jól feltérképezik a )
A második szintén nem áll rendelkezésre. Technikailag nem lenne bonyolult, de jelenleg rendelkezésre nem álló források kellenének az üzemeltetéséhez, amelyek ha meglennének, ma elvonnák őket.
A harmadik egyértelmű.
Addig is az mutatja a jószándékot és a hatóság erőfeszítéseit, ha időszakosan is engedélyezik ládák keresését. Ez is azt mutatja, hogy tényleg megnézik, hogy adott területen van-e olyan időszak, amikor kisebb a ládászás által megjelenített kockázat, és ezen időszakra kiadnak engedélyeket.[ előzmény: (18882) FeketeBodzák, 2007.01.07 09:00:48] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.07 00:46:35 (18875) |
|---|
Kérlek, ne kérj tőlem statisztikát, nincs a gépemben ilyen, Mindenesetre az idegen területek jelentős részén is ez a jellemző.
A helyszínek kapcsán pedig nem lehet egyet-egyet kiragadni, vizsgálni az összeset érdemben kell. Mindenesetre nem a bemutatóhelyeket és a tanösvényeket kell alapvetően félteni, mert azokat több látogató fogadására alakították ki. (Persze ez is relatív, néhol, például a Hortobágyon a magterületnél több látogatóról van szó és néha azok is vezetővel látogathatók.)[ előzmény: (18861) FeketeBodzák, 2007.01.06 21:21:58] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.07 00:39:20 (18874) |
|---|
A hatóságot nincs értelme presszionálni. Régen sem volt elég embere, az utóbbi idők átszervezéseinek következtében pedig a teljes működésképtelenség szélére került. A "zöldhatóságok" a korábban túlterhelt KöViFék személyi keretének csökkentése mellett, régiónként néhány NP munkatárs átirányításával kapták meg a feladatot. A túlélésért küzdenek, közben megteszik, amit tudnak. Évi háromszor leépítik őket. Ez épp elég nyűg nekik. Azért _IS_ fontos, hogy az egyesület által kiépített jó kapcsolat fennmaradjon, hogy az erőforrásokból kihozható előrehaladás valósuljon meg a kevésbé erőforrásigényes "nem-PECSÉT" rendszer helyett.
[ előzmény: (18842) Pupu, 2007.01.06 10:55:40] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.07 00:31:23 (18873) |
|---|
Egyetértek Veled, de ebben sem a nemzeti park, sem a természetvédelmi hatóság nem tud segíteni. Kresz és eligazító táblák, ad absurdum a felelősség kizárása azonban, illetve a költségvetés és a részvénytársaságok viszont tudnának. [ előzmény: (18840) Pegasus, 2007.01.05 23:35:31] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.07 00:28:48 (18872) |
|---|
Bár sajnálom, hogy nem olvastad el alaposan a hozzászólásom, mielőtt válaszolnék, arra kérlek, hogy írdd le, hogy miként (milyen elvek szerint, milyen módszerrel) hasonlítod össze (mint írtad) két természetkárosítás mértékét avagy nagyságrendjét.[ előzmény: (18839) licuxd, 2007.01.05 23:29:53] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.05 23:06:58 (18837) |
|---|
Nem kell meggyőznöd, hogy jó dolog a kerékpározás, négy éves korom óta művelem aktívan. Ezt a választ konkrétan erdőgazdaságok vezetőitől hallottam, amikor beszélgettünk a turizmus eme egyre népszerűbb formájáról. Ők sem pejoratívan értették, mindössze azt mondták, hogy az egy nyomtávú útjaikon jelenlegi körülmények között nem vállalják, hogy egy esetleges kerékpárosszerencsétlenséget rajtuk kérjenek számon. Nekik egyszerűbb egy tiltás, mellyel a társaság vétkességét kizárták egy ilyen esetben, mint az infrastruktúra fejlesztéséért eleve kudarcra ítélve lobbizni.
Ennek tényleg semmi köze a természetvédelemhez, én pont erre utaltam.[ előzmény: (18828) Pegasus, 2007.01.05 21:29:35] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.05 20:57:12 (18823) |
|---|
Az előbb nagy testű növényevőket akartam írni, és természetesen az ő állományukat kell szabályozni. Ez nem fogja a vadászokat megakadályozni abban, hogy ők szalonkát (is) akarjanak vadászni, de ez egy másik kérdés. A lényeg az, hogy szabályozó mechanizmus hiányában a mesterséges állományszabályozás nem nélkülözhető.[ előzmény: (18822) astacus, 2007.01.05 20:48:25] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.05 20:48:25 (18822) |
|---|
Az a baj, hogy ez egy butaság. Egy innen-onnan felkapott információ alapján megfogalmazódott vélekedés kapcsán történő felindulás. Mint a legtöbb egyéb felvetés. Bocsánatot kérek, senkit nem akartam megbántani, de tényleg így felesleges vitázni.
A védett területek többségén nincs vadászat. Az IUCN (Nemzetközi természetvédelmi Unió, ennek többek között kormányok és nemzetközi természetvédelmi szervezetek a tagjai) kategóriarendszerében a nemzeti parkokban tilos a bérvadászat minden formája, a természetvédelmi szervezet végezhet állományszabályozást. A természetvédelmi hatóság jóváhagyásával a vadászati jog megszerezhető és megfelelő feltételek mellett gyakorolható azon védett természeti területeken, ahol ez nem veszélyezteti a védetté nyilvánítást és a védettség fenntartását indokló természeti értékeket. (Látom már a kérdéseket, de ez azért kb 12 szakma területe, hogy ezek minden tudására legyen szükség a kérdések megválaszolásához). Ahogy Barbárka leírta, ezeken a helyeken a vadászatra jogosult tiltás hiányában bérvadásztathat, de ezt is be kell jelentenie a felhatalmazás ellenére.
Tekintettel arra, hogy sokan felhördültek, amikor ez is, az is, meg amaz is hallott a nagyragadozók rémtetteiről, meg arról, hogy mennyien vannak az országban, (többek között) ezért a védelmük nem volt lehetséges, meg sokan nem értették, hogy az a kis út még a felszabdalatlan élőhelyeken kinek árthat, meg látták, hogy a szomszéd hegységben is van olyan, oszt a hegység még mindig áll, meg tudták hogy a kutya is átmegy az úton, oszt a kutya is ragadozó, meg hasonlók, szóval mert ilyen sok jól értesült csaknem szakember volt az országban, így a nagyragadozók kihaltak. Ezért most a növényevők okozzák néhány Rt vezetővel meg a fatolvajokkal versengve a legnagyobb károkat az erdeinkben. (Ezen társaságok közül csak a növényevők nem mutogatnak ujjal a többire. Ránk se fognak.)
Az a baj, hogy tetszőleges számú "érvet" ide lehet írni a természetvédelem túlkapásairól. Sokra lehet is válaszolni. Le lehet írni, hogy az erdei aszfaltutakat részvénytársaságok nem engedik használni, mert félnek a vezetőik a balesetektől és pénzük, szándékuk nincs arra, hogy downhillre biztonságossá tegyék az utakat. Le lehet írni, hogy hatósági személlyel nem vitatkozunk, maximum panaszt teszünk a bíróságon. Le lehet írni, hogy az egyes fűfajok taposásállóságával és a gyepek elsődleges, másodlagos és harmadlagos fűfajainak dominanciaviszonyaival különböző taposási-fedettségi-edafikus és klimatikus viszonyaival 28 ország kutatóintézetei foglalkoznak, bár egy cachertársunk megoldotta a feladatukat egy alábbi hozzászólásában. Le lehet írni, hogy a Gellérthegyen egy endemikus reliktum növény él, ami a világon csak itt fordul elő (nem, nem a hinta és a csúszda alatt és igen, lehet, hogy megpecsételődött már a sorsa, de nem tudom, hogy ennek kell-e örülni, és valóban én sem hiszem, hogy a nagyrészt általam is begyűjtött jelenlegi Gellérthegyi ládák mérnék rá az utolsó csapást). Le lehet írni, hogy az embertömeg a parlagi sas szempontjából kontrollálhatatlanul mozog és egy költési szezonban három ládász möozgása is meghiúsíthatja egy Magyarországon vagy a világon kihalófélben lévő madár költését akkor is, ha nem lép rá és akkor is, ha a verebek ismeretében ez nehezen elhihető.
Ha nem tudunk kellő alázattal közelíteni a (vesztésre álló) természethez, ha nem tudjuk elsajátítani a természetvédelemmel foglalkozó akadémikusok is által követett elővigyázatossági elvet, vagy ha addig vagyunk hajlandóak a természetvédelmi szempontokat betartani, amíg az kényelmes, akkor mindez falrahányt borsó.
(Csuhás felvetését egyébként én sem érzem minden alapot nélkülözőnek a virtuális láda engedélykötelessége kapcsán kijelölt, egész évben szabadon látogatható turistaút mellett, azonban Barbárka észrevétele itt is jogos: egy érzékeny életközösségnek nem mindegy hogy hány embert vonzanak a terület attrakciói, köztük a geoládák. Ha a jog eszközét keresném erre, akkor max. bejelentési kötelezettséget írnék elő, amire különleges esetekben az út látogatását nem tiltó hatóság vagy a szakmai apparátust foglalkoztató NP reagálhatna. Erről érdemes lenne esetleg egyeztetni a hatósággal, bár a rejtőnek nyomon kéne követnie a látogathatóság státuszának alakulását.)[ előzmény: (18815) licuxd, 2007.01.05 11:46:08] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2007.01.04 12:49:50 (4030) |
|---|
Ha valóban jogszabály által kijelölt védett természeti területen jelentős építkezés zajlik, akkor az ellentétes a természetvédelmi törvény rendelkezésivel. Ebben az esetben a természetvédelmi hatóságot értesíteni kell. Ha a hatóság szakhatósági hozzájárulást adott ilyen tevékenységhez, az semmis. (Ld a törvényi idézetet. Sajnos a szakmai értékelést bíróság előtt igazolni szükséges.)
31. § Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
35. § (1) Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;
b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről;
Ha a védett terület szomszédságában zajlik az építkezés, még mindig van esély:
39. § (1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre, így különösen:
b) telekalakítás, területfelhasználás, építés, létesítés és használatbavétel;
Egyebekben Budapest környékén, főleg a hegyvidéken inkább tényleg segíteni szükséges.[ előzmény: (4027) Bal3, 2007.01.04 11:25:55] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.04 12:03:10 (18738) |
|---|
Az utóbbi a korrekt megfogalmazás. Időközben küldtem el az előbbi üzenetet, és valójában a nemzeti park megfogalmazása sem pontos, de a lényege az, hogy további intézkedésig nem adnak engedélyt ládák kihelyezésére és nem járulnak hozzá az engedély nélkül kihelyezett ládák fennmaradásához. Mivel mindez jogszabály normatív rendelkezésén alapul, ezért az egyesületi szabályzat sem írhatja felül.[ előzmény: (18734) Brogan, 2007.01.04 11:49:59] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.04 11:58:34 (18737) |
|---|
Városi legendák sorozat I.
Nem egy törvény tesz bennünket felkent szakértővé, egy kerettörvény elolvasásával nem tudunk meg mindent tételesen.
Ha érdekel a természetvédelmi jogszabályok nem teljes gyűjteménye, itt megtalálod: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/jogszabalyok/Jogszab_dec19.pdf
A jogszabályalkotás logikája szerint a törvény felhatalmazást ad alacsonyabb szintű jogszabályok alkotására. Ezzel az alacsonyabb szintű jogszabályt készítők élhetnek, meghatározott esetekben pedig delegálhatják. Ahol az állam tulajdonos is, vagy egyes tevékenységeivel önállóan befolyásolja a területet, ott az állami irányítás egyéb eszközeit is gyakorolja.
A természetvédelemben ez a megosztás szinte automatikus, a kereteket törvények és kormányrendeletek szabják meg, a területeket kijelölő határozatok, a védettségi listák és a kezelési tervek pedig alacsonyabb szintű jogszabályok formájában születnek meg.
Magyarországon a jogszabályok alapvető problémái ellenére a rendszer a keretjogszabályokon és a hatóság cél szerinti szakmai mérlegelési jogán alapul, még ha volt is példa a rájauszony fényképének jogszabályban történő szerepeltetésére. Azt szerencsére nem kell várni, hogy törvény taxatívan meghatározza, hogy a Gellérthegyen magassarkú cipőben hová szabad lépni és a gellérthegyi játszótereken a szülői intervenció meddig számít fegyelmezésnek, és honnan családon belüli erőszak.
Másodszor is a természetvédelmi hatóság általános hatóság védett területen és a kérdéses tevékenységek engedélykötelesek, ezért nem kell megtiltania semmit. A jogszabály logikája nem az, hogy fülöncsípés esetén tilt a hatóság, hanem a prevención alapul, tehát ha szeretnél valamit, engedélyt kell kérni rá.
[ előzmény: (18718) Brogan, 2007.01.04 10:50:49] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.04 11:22:40 (18730) |
|---|
Az a baj, hogy egyetlen fogalmat sem használsz a korrekt jelentésének megfelelően, úgy vitatkozol. Kulisz, Gergoszedermarcus és guess.who szakmailag teljesen korrektül válaszolt felvetéseidre, én ezt most igyekszem a kezelés fogalmának megvilágításával kiegészíteni, hátha érthetővé válik.
Minden országos szintű védett terület valamely Nemzeti Park igazgatósághoz tartozik, ha úgy tetszik, a jogi személy része. A védett természeti területeknek számos kategóriája van, hierarchikusan a jogszabály megkülönböztet nemzeti park,természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet kategóriákat továbbá fokozottan védett területeket, erdőrezervátumokat és az UNESCO MAB alapján kijelölt bioszféra rezervátumokat, ezekhez hasonlóan létezik a jogszabály által kötelezően előírt, de konzekvensen nem alkalmazott pufferzóna, ami a szegélyhatásoktól hivatott megvédeni a területeket, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi EU direktívák szerint meghatározott területek, melyeknek hazai védett természeti területekkel át nem fedő részei a Natura 2000 hálózat részét képezik.
Ezek a jogszabályok szerint különböző védettségi kategóriák, szakmai szempontból olyan zónarendszer, mely a fokozottan védett magterületektől (belépési tilalom) a Natura 2000 területekig (művelési ág és mód változtatásának tilalma, korlátozások) különböző védelmi szinteket biztosít a különböző veszélyeztetettségű vagy érzékenységű területek számára. Eloszlásuk piramisszerű, a legkevesebb a legszigorúbban védett, a legtöbb pedig a Natura 2000 területből van.
Függetlenül tehát a besorolásuktól (nemzeti park, TT, stb) mindegyik valamely Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, az országos védettségű, nem nemzeti park besorolású területek pedig a Nemzeti Park részei. Ettől még nem feltétlenül tartoznak a Nemzeti Park kezelésébe, sőt, a nemzeti park besorolású területek elenyésző hányadát kezeli csak a Nemzeti Park. Kezelői joga a nemzeti park igazgatóságoknak a hagyományos védett természeti területek kb. 30%-án, az EU jogszabályok szerint bővített hálózat 15%-án van. (Természetvédelmi (szak)kezelést maximum ekkora területen végezhetnének a Nemzeti Parkok, de ennek jelentős részét is kiszervezik általában megfelelő források és kapacitások híján.) A fennmaradó 85%-on, ha beszélhetünk kezelői jogról (kincstári területek, minden a központi államszervezet tulajdonában lévő ingatlan kincstári tulajdon, ezeken a kvázi "tulajdonjog" megfelelője a kezelői jog), akkor ezt más fejezetekhez tartozó állami szervek (HM, állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok, stb.) gyakorolják, a fennmaradó részen csak tulajdonjogról beszélhetünk, amely történetesen magánszemélyek vagy egyéb jogi személyek birtokában vannak.
A Nemzeti Parkok tehát az NP és más kategóriájú, hozzájuk tartozó védett területek töredékét kezelik, a fennmaradó területeken korábban hatósági eszközökkel bírtak csak. (Hogy még jobban értsd: a Bükki Nemzeti Park vagy az Őrségi Nemzeti Park a hozzá tartozó nemzeti park védettségi kategóriájú területeken sem kezel értékelhető méretű területet. A DINPI a Gellérthegyen nem kezelő. Értékelhető méretű területeket szinte csak a HNP kezel.) A természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóságok átgondolatlan összevonása után a nemzeti parkoknak ennyi sem maradt, de a kvázi hatósági feladatot ellátó Természetvédelmi Őrszolgálatnak továbbra is munkáltatói és az alacsonyabb védettségi kategóriájú területek továbbra is a Nemzeti Parkok részei.
Immár nem Broganhoz (-hez?) kötődve az illegális hulladékelhelyezés nem a természetvédelmi, hanem a környezetvédelmi hatóság illetékességi körébe tartozik (még ha szervezetileg össze is vonták, a jogszabályok és a szakemberek is mások), megakadályozása és a terület védelme pedig elsősorban a tulajdonos (kezelő) kötelezettsége és felelőssége. Ismeretlen tettes esetén annak felfedésééig is a tulajdonos/kezelő kötelezettsége a szennyezés felszámolása. Ettől függetlenül magam is egyetértek, hogy mások jogsértései senkit nem oldoznak fel.[ előzmény: (18707) Brogan, 2007.01.04 10:18:07] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2007.01.04 00:08:38 (18678) |
|---|
Védett természeti területen tilos a kijelölt utakról letérni. Hacsak a láda nincs az úton található kanális fedele alatt, nehéz a dolgot összehozni.
A Gellérthegy nincs a DINPI kezelésében, erről kezeskedhetem neked. Ugyanakkor az összes (nem helyi védettségű) védett természeti terület valamely nemzeti park igazgatósághoz tartozik, így a Nemzeti Park része, még ha besorolása TK vagy TT is. [ előzmény: (18677) Brogan, 2007.01.03 22:53:58] |
|
| astacus | hozzászólásai | kütyük | válasz erre | 2006.10.19 10:05:23 (10425) |
|---|
| A kézi GPS szereltetők segítségét kérem. Bölcsödés korú Vistám "botkormánya" egyik irányba nem működik (legalábbis az esetek 90%-ában), időről időre kikapcsol kerékpáros és gyalogos alkalmazás mellett is és lassan megjelenik rajta az Etrex szabványos gumielengedési szindrómája is, bár még csak a ragasztót ereszti ki. Létezik olyan szerelő, aki nem új gép áráért orvosolja e kórtüneteket? |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.10.17 15:49:44 (3252) |
|---|
Szerintem ha a magunk dolgát megoldjuk, már sokat tettünk. A mások is ezt csinálják pedig nem igazán jó példa: én sosem dobnám el a szemetet (behelyettesíthető sok más dologra), bár tudom, hogy mások megteszik (látom az eredményét).[ előzmény: (3251) Togo, 2006.10.17 08:55:13] |
|
| astacus | hozzászólásai | geocaching | válasz erre | 2006.10.08 17:41:19 (16829) |
|---|
Kicsit árnyaltabb a helyzet annál, mint hogy megrántsuk a vállunkat és azt mondjuk, hogy "jól van, akkor mi meg a geológusokat/nemzeti parkok munkatársait ítéljük el". A hazai geocaching jövője -legalábbis a védett természeti területeken- nagyban múlik azon, hogy egy a természet sérülékenységét megértő, megóvásának mikéntjére nyitott, esetleg -ha szükséges- azt megtanulni is kész önszabályozó közösségként képes a hazai ládavadászok tábora viselkedni, vagy sem. Ennek egy része persze a PR is, de ha nem így működünk, a szakemberek nem fogák megenni, hogy mennyit segítünk, csak mert szakszerűen ismételgetjük.
Szerintem a közösség/egyesület közismert, "ikonikus" tagjai jól felismerték az együttműködés szükségességét, erőfeszítéseik pedig sikeresek e téren. Hogy ez így maradjon, ahhoz azonban szükség van arra, hogy mindnyájunk viselkedése alátámassza az érveiket.
Azt pedig senki sem várja tőlünk, hogy megoldjuk a quadosok és crossmotorosok problémáját, elég, ha a sajátunkkal megbirkózunk. Ez esetben talán több erőforrás maradna a quadosokra is. (Persze ha nem építenék le a nemzeti parkokat, természetvédelmi hatóságot és a rendőrséget is.) |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.10.02 09:03:26 (3032) |
|---|
Elnézést kérek, hogy egy lassan offtopic jelleget öltő és öncélúvá váló eszmecserében részt vettem, a központi kérdésektől úgyis elkanyarodtunk, ráadásul az új felvetések a korábbi hozzászólásokban már megválaszolásra kerültek
Egyebekben egyik "pédiát" sem minősítettem, mindkettőt hasznosnak tartom, az egyiket többször "szerkesztettem" is (ezt bárki megteheti), de azt ugye senki sem gondolja, hogy tudományos értekezésekben, vitákban ezek guglizása honosodna meg. Sok megállapításuk lehet igaz/igazolható, de absztrakciós szintjük, célközönségük nem teszi célszerűvé/lehetségessé az ilyen irányú felhasználást. |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.10.01 11:56:08 (3027) |
|---|
"The role of the encyclopedia changed substantially in the early 20th century, and the Britannica reflected these changes, from the 11th edition of Encyclopædia Britannica (1911) onward. One key change was a shift away from attempting to encompass the cutting edge of human knowledge, a goal made impractical by–among other things–the rapid expansion of scientific knowledge around the turn of the century. A second change reflected a changing readership. As the use of the encyclopedia as a general reference grew, readers expected shorter, more readable articles, rather than the primary authoritative scholarship which had defined earlier versions."[ előzmény: (3026) Brogan, 2006.10.01 09:02:43] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.09.30 21:29:39 (3021) |
|---|
Az elöbbi hozzászólásomban természetesen a talajtan terminológiáját használtam, a konyhanyelvben és esetenként a geológiában a szélerózió kifejezés használatos.[ előzmény: (3020) astacus, 2006.09.30 21:03:25] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.09.30 21:03:25 (3020) |
|---|
Tényleg nem szívesen szállok vitába, mert -ahogy említettem- szakmai vitákat közös szakmai, nevezéktani alapokon lehet folytatni. Ezek alapja többek között az, amit írtam, de a válasz nincs igazán rájuk tekintettel.
Eróziót okoz a gravitáció, a víz, a jég, a szél, stb. Alapvetően a Föld felszíne a hegységképződés és az eróziós folyamatok együttes munkájának az eredménye.
Kezdve az alapokkal. A szél nem okoz eróziót, amire gondolsz, az a defláció. Abban is megegyezhetünk, hogy a hegységek lepusztulásának sosincs köze a TALAJerózióhoz. A talajképzödés más (gyorsabb) léptékű folyamat, mint a hegységek lepusztulása. Ahol a talajképződés megindul, ott természetes körülmények között a felszíni formák eróziós alakulása a talajborítottság idejére megszűnik, nem számolva a kémiai mállás speciális eseteivel, amelyek viszont nem fizikai behatásokhoz fűződnek. A felszíni formákat ezért jó okkal nem védjük az eróziótól, védeni kell ugyanakkor a talajt a talajeróziótól. Ehhez persze ismerni kell a talaj dinamikáját és funkcióit.
Még az erdők nagy részét is az ember telepítette, a bennük élő flórát, faunát is jórészt mi szabályozzuk,
Első tagmondat igaz Európában, második tagmondat olyan messze van az igazságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. A "mi tesszük tönkre", vagy "a néhány ezer fajból álló ökoszisztéma 4-5 elemének szabályozásával a rendszer felborítását mi végezzük" megfogalmazások sokkal pontosabbak lennének.
állatokat etetjük meg vadásszuk
Négy fajt etetúnk, a téli táplálékminimum rendszerszabályozó elemét kikapcsolva, néhányat pedig vadászunk, véletlenszerűen. Meglehetős nagyképüség lenne mindezt komplex rendszerszabályozásnak tekinteni.
A mezőgazdaság milliárdszor nagyobb eróziót okoz, mint pár kiránduló. Mégsem követeli senki, hogy tiltsuk be a mezőgazdaságot.
Azt nem is kell, de eróziónak kitett helyeken nem lehet bármit/bárhogy termeszteni, bármilyen agrotechnikát alkalmazni, mert különben fuccs az EU agrártámogatásnak és jön a talajvédelmi bírság. A szakemberek természetesen elsajátítják az egyetemen a talajkímélő gazdálkodás elveit, ezért ha rászorítják őket, tudják is alkalmazni.
De az erdőbe meg nem szabad kimenni, mert jaj, erózió.
Ésszel, odafigyeléssel, alázattal és határaink ismeretében bármit lehet.
[ előzmény: (3005) Brogan, 2006.09.29 20:13:38] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.09.29 11:27:18 (3000) |
|---|
Feltételezem, hogy nem geológus/talajtani szakember/ökológus/agrárszakember vagy. Természetesen ez nem probléma, csak óvatosságra kell intsen az ilyen kijelentések kapcsán. Eróziós károkról nem közet, hanem talaj esetén szoktunk beszélni. Természetes viszonyok között a (talaj)erózió inkább kivétel, mint szabály. Ahol a természetes erózió folyamatos, ott talaj nem is képződik, vagy a szukcesszió révén megjelenő növénytársulások fékezik/űllítják meg. Ez a talajképződés kiinduló feltétele. A tartós növényborítás hozza létre a növénytársulás jellegének megfelelő talajt, ami az adott társulás fennmaradásának feltétele is. Egy centiméter termőtalaj átlagosan 600 év alatt képződik (ez persze a növénytársulás jellegétől, a hőmérsékleti viszonyoktól és még rengeteg tényezőtől függ és erős szórást mutat). Sarkítva a dolgot egy rossz bakancsmozdulat 3000 évvel visszavetheti a talajképződést. Hogy mekkora az eróziós kitettség, az a taposástól, lejtéstől, csapadéktól és a növényborítástól függ alapvetően. Ezért ismernek például az agrártudományok "feltétlen" gyep- és erdőterületeket, mert bizonyos edafikus, elsősorban lejtési viszonyok között már csak egyes, tatrós borítottságot eredményező növénytakarók nyújtanak védelmet az erózió ellen.
Az erózió egyébként az egyik legalábecsültebb probléma, pedig olyan "eredmények" fűződnek hozzá, mint az elsivatagosodás, a sárlavinák, a Mediterráneum erdőborításának elvesztése. Sajnos nem kell Magyarországról sem kilépni, hogy a súlyos következményeivel szembesüljünk.
[ előzmény: (2996) Brogan, 2006.09.28 21:02:19] |
|
| astacus | hozzászólásai | Travel Bug és .com | válasz erre | 2006.07.27 19:27:51 (946) |
|---|
Mivel a (dögcédulás) vándorbogarak egyedi nyilvántartását a .com (helyesebben a groundspeak, a geocaching.com oldalára integrálva) végzi, ezért oda mindenképpen be kell jelenteni. A hazai POI-k közé is érdemes bejelenteni a honfitársaink és a hazai követhetőség érdekében (ez a rendszer addig "követi" célszerűen, amíg Magyarországon van).
A com-on küld értesítést a TB-vel kapcsolatos változásokról (az ott megadott email címre), ha a jobb felső keretben a Watch This Travel Bug linken keresztül aktiválod e funkciót. (Lehet, hogy saját bug esetén automatikus.) Lehet és érdemes is fényképet kérni a megtalálóktól, na nem a megtalálás valódiságának igazolására, mert arra szolgál a nem nyilvános sorozatszám, ami alapján bejelentik, hanem a TB állomásainak távoli megismerhetőségéért.
A bejelentéskor két dologra kell ügyelni. Pontosan kell aktiválni az adott sorozatszám megadásával, anélkül, hogy az a nyilvános szövegbe (fényképre) be(rá)kerülne. Ezt követően egy a .com-on található ládába kell behelyezni úgy, hogy a láda megtalálásának bejelentésekor a ládaoldalon a "Drop of Travel Bug" (?) opciónál (alul) be kell jelölni az adott TB-t.
Mindezeken felül érdemes kis méretű vízhatlan leírást csatolni hozzá a céljairól és a kezelésének módjáról, hogy ne vigyék ajándékként haza.[ előzmény: (945) feri60, 2006.07.27 16:36:20] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.07.21 12:26:56 (2221) |
|---|
Elnézést a dupla postért, szíveseben szerkeszteném az előzőt.
A másik megoldás felvenni a kapcsolatot az eredeti rejtővel egy mikro elrejtéséért.[ előzmény: (2219) Brogan, 2006.07.21 09:02:37] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.07.21 12:25:19 (2220) |
|---|
Egy korrekció a leírásban elég lett volna, végtére is bizonyos mértékig mindegy, hogy nem új ládáknál a tartalék jelszó mellett ott marad-e a hagyományos láda. A gc.com-ra is meg lehet írni, hogy alapértelmezésben a tartalék jelszót keressék.[ előzmény: (2219) Brogan, 2006.07.21 09:02:37] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.07.18 23:48:00 (2205) |
|---|
Visszaolvasva valóban félreérthető: egy valószínű tévedés vagy hiba korrekciója érdekében jelentettem be, természetesen semmiféle módom sincs átállítani a vonatkozó láda státuszát. :)[ előzmény: (2204) astacus, 2006.07.18 23:45:34] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.07.18 23:45:34 (2204) |
|---|
Hogy miért lett beteg, én sem értem, csak találgatok. Lehet, hogy egy adatbázis bug, lehet hogy döntés, ebben a topikban mindenesetre nem szerepelt a dolog.[ előzmény: (2202) bigz, 2006.07.18 23:15:10] |
|
| astacus | hozzászólásai | Geoláda-élet | válasz erre | 2006.07.18 21:20:42 (2200) |
|---|
| A GCVaeV betegre lett állítva, habár egy virtuális láda és a jelszó összes kelléke érintetlen. Valóban lehetne az emlékmű jobban hozzáférhető, méltóbb helyen, de ha már itt van, a legjobb, amit tehetünk, hogy legalább a geocaching közösség tagjainak bemutatjuk. |
|
| astacus | hozzászólásai | kütyük | válasz erre | 2006.07.13 18:50:39 (8696) |
|---|
A TomTom fut palmon. Az egyik legelterjedtebb (közúti) navigációs szoftver, de kelet európai térképek nincsenek hozzá tudomásom szerint.[ előzmény: (8694) bbb, 2006.07.13 14:01:38] |
|
| astacus | hozzászólásai | Travel Bug és .com | válasz erre | 2006.07.13 18:39:22 (900) |
|---|
Mert most ha akarom, kirántom az azonosító alapján a kezedből, hogy javítsam a statisztikámat. Mire visszavennéd 200 fórumozó megteszi ugyanezt.
(Természetesen mindez illusztráció, nem feltételezek egy fórumozóról sem ilyesmit, én meg igyekszem megállni :) ).[ előzmény: (897) Shadow76, 2006.07.13 16:31:49] |
|
|
|