Összesen: 44 db hozzászólás
 astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 12:36:19 (18892) |
|---|
Most akkor képzeld el, amikor egy beteget egy jószándékú, de laikus családtag szubjektív vélekedések és különböző kórok hatásait elképzelve próbál "kikezelni". Képzeld el azt is, amikor a rendkívül bonyolult, vagy az orvos által konkrétan nem ismert kórkép részletes magyarázatát követeli ugyanez a családtag. Vagy azt, hogy mit kezd vele, ha megkapta.
Egy élőhely és az emberi szervezet között a különbség csak annyi, hogy az élőhely biotikus és abiotikus tényezőivel sokszorta bonyolultabb és számottevően nagyobb az ismeretlen tényezők száma. Most alkalmazd mindezt a hegyestűi diagnózisodra (ami egyébként egy kiragadott példa).[ előzmény: (18876) licuxd, 2007.01.07 00:53:47] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 12:19:11 (18891) |
|---|
Még egy megjegyzés: a monitoring szakmai kereteinek hiánya természetesen nem azt jelenti, hogy a Nemzeti Biodiverzitás Monitoring (lassan leállított) rendszere rossz, vagy a vácrátóti kutatók és más szervezetek sztenderdizált felvételezési rendszere nem jó, csak önmagukban erre a célra nem alkalmasak.[ előzmény: (18889) astacus, 2007.01.07 12:11:12] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 12:15:59 (18890) |
|---|
Elnézést kérek, egy mondat vége lemaradt. Szóval egyes taxonok hazai képviselőiről viszonylag teljes képünk van (pld. madarak a madarászok munkájának köszönhetően) mások fajairól sem tudunk szinte semmit, nemhogy az állományadataikat ismernénk és értékelhetnék a régió/világállomány tükrében. Addig is a természetvédelem az ismert fajokat és a tipikus élőhelyeket próbálja megóvni.
A ládászás egyébként tipizálható, de a hatásai attól még különböző adottságú és érzékenységű területeken teljesen különbözőek, csakúgy, mint a geocachingnél e tekintetben egyszerűbb és homogénebb hatású bakancsos természetjárásnak.[ előzmény: (18889) astacus, 2007.01.07 12:11:12] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 12:11:12 (18889) |
|---|
A kérdést meg lehetne vizsgálni a következő elméleti feltételek teljesülése esetén:
1. Teljeskörű élővilág-monitoring és élőhely- (táj-) monitoring működik a védett természeti területeken
2. Ezeknek az eredményeit egy dinamikus térinformatikai rendszerbe táplálják az illetékesek
3. A rendszer össze van kötve a geocaching.hu adatbázisával, ami dinamikusan állítja a kereshetőséget
Ebböl az 1. nem áll rendelkezésre, a szakmai keretei sem igazán, pláne nem az emberi erőforrások és a működtetéshez szükséges források. (Bár egyes taxonokat, például a madarakat viszonylag jól feltérképezik a )
A második szintén nem áll rendelkezésre. Technikailag nem lenne bonyolult, de jelenleg rendelkezésre nem álló források kellenének az üzemeltetéséhez, amelyek ha meglennének, ma elvonnák őket.
A harmadik egyértelmű.
Addig is az mutatja a jószándékot és a hatóság erőfeszítéseit, ha időszakosan is engedélyezik ládák keresését. Ez is azt mutatja, hogy tényleg megnézik, hogy adott területen van-e olyan időszak, amikor kisebb a ládászás által megjelenített kockázat, és ezen időszakra kiadnak engedélyeket.[ előzmény: (18882) FeketeBodzák, 2007.01.07 09:00:48] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 00:46:35 (18875) |
|---|
Kérlek, ne kérj tőlem statisztikát, nincs a gépemben ilyen, Mindenesetre az idegen területek jelentős részén is ez a jellemző.
A helyszínek kapcsán pedig nem lehet egyet-egyet kiragadni, vizsgálni az összeset érdemben kell. Mindenesetre nem a bemutatóhelyeket és a tanösvényeket kell alapvetően félteni, mert azokat több látogató fogadására alakították ki. (Persze ez is relatív, néhol, például a Hortobágyon a magterületnél több látogatóról van szó és néha azok is vezetővel látogathatók.)[ előzmény: (18861) FeketeBodzák, 2007.01.06 21:21:58] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 00:39:20 (18874) |
|---|
A hatóságot nincs értelme presszionálni. Régen sem volt elég embere, az utóbbi idők átszervezéseinek következtében pedig a teljes működésképtelenség szélére került. A "zöldhatóságok" a korábban túlterhelt KöViFék személyi keretének csökkentése mellett, régiónként néhány NP munkatárs átirányításával kapták meg a feladatot. A túlélésért küzdenek, közben megteszik, amit tudnak. Évi háromszor leépítik őket. Ez épp elég nyűg nekik. Azért _IS_ fontos, hogy az egyesület által kiépített jó kapcsolat fennmaradjon, hogy az erőforrásokból kihozható előrehaladás valósuljon meg a kevésbé erőforrásigényes "nem-PECSÉT" rendszer helyett.
[ előzmény: (18842) Pupu, 2007.01.06 10:55:40] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 00:31:23 (18873) |
|---|
Egyetértek Veled, de ebben sem a nemzeti park, sem a természetvédelmi hatóság nem tud segíteni. Kresz és eligazító táblák, ad absurdum a felelősség kizárása azonban, illetve a költségvetés és a részvénytársaságok viszont tudnának. [ előzmény: (18840) Pegasus, 2007.01.05 23:35:31] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 00:28:48 (18872) |
|---|
Bár sajnálom, hogy nem olvastad el alaposan a hozzászólásom, mielőtt válaszolnék, arra kérlek, hogy írdd le, hogy miként (milyen elvek szerint, milyen módszerrel) hasonlítod össze (mint írtad) két természetkárosítás mértékét avagy nagyságrendjét.[ előzmény: (18839) licuxd, 2007.01.05 23:29:53] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.05 23:11:06 (18838) |
|---|
Azért írtam, mert meggyőződésem, hogy itt nem falrahányt borsó, még ha nehéz is nekilendülni :). [ előzmény: (18836) kulisz, 2007.01.05 22:40:15] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.05 23:06:58 (18837) |
|---|
Nem kell meggyőznöd, hogy jó dolog a kerékpározás, négy éves korom óta művelem aktívan. Ezt a választ konkrétan erdőgazdaságok vezetőitől hallottam, amikor beszélgettünk a turizmus eme egyre népszerűbb formájáról. Ők sem pejoratívan értették, mindössze azt mondták, hogy az egy nyomtávú útjaikon jelenlegi körülmények között nem vállalják, hogy egy esetleges kerékpárosszerencsétlenséget rajtuk kérjenek számon. Nekik egyszerűbb egy tiltás, mellyel a társaság vétkességét kizárták egy ilyen esetben, mint az infrastruktúra fejlesztéséért eleve kudarcra ítélve lobbizni.
Ennek tényleg semmi köze a természetvédelemhez, én pont erre utaltam.[ előzmény: (18828) Pegasus, 2007.01.05 21:29:35] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.05 20:57:12 (18823) |
|---|
Az előbb nagy testű növényevőket akartam írni, és természetesen az ő állományukat kell szabályozni. Ez nem fogja a vadászokat megakadályozni abban, hogy ők szalonkát (is) akarjanak vadászni, de ez egy másik kérdés. A lényeg az, hogy szabályozó mechanizmus hiányában a mesterséges állományszabályozás nem nélkülözhető.[ előzmény: (18822) astacus, 2007.01.05 20:48:25] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.05 20:48:25 (18822) |
|---|
Az a baj, hogy ez egy butaság. Egy innen-onnan felkapott információ alapján megfogalmazódott vélekedés kapcsán történő felindulás. Mint a legtöbb egyéb felvetés. Bocsánatot kérek, senkit nem akartam megbántani, de tényleg így felesleges vitázni.
A védett területek többségén nincs vadászat. Az IUCN (Nemzetközi természetvédelmi Unió, ennek többek között kormányok és nemzetközi természetvédelmi szervezetek a tagjai) kategóriarendszerében a nemzeti parkokban tilos a bérvadászat minden formája, a természetvédelmi szervezet végezhet állományszabályozást. A természetvédelmi hatóság jóváhagyásával a vadászati jog megszerezhető és megfelelő feltételek mellett gyakorolható azon védett természeti területeken, ahol ez nem veszélyezteti a védetté nyilvánítást és a védettség fenntartását indokló természeti értékeket. (Látom már a kérdéseket, de ez azért kb 12 szakma területe, hogy ezek minden tudására legyen szükség a kérdések megválaszolásához). Ahogy Barbárka leírta, ezeken a helyeken a vadászatra jogosult tiltás hiányában bérvadásztathat, de ezt is be kell jelentenie a felhatalmazás ellenére.
Tekintettel arra, hogy sokan felhördültek, amikor ez is, az is, meg amaz is hallott a nagyragadozók rémtetteiről, meg arról, hogy mennyien vannak az országban, (többek között) ezért a védelmük nem volt lehetséges, meg sokan nem értették, hogy az a kis út még a felszabdalatlan élőhelyeken kinek árthat, meg látták, hogy a szomszéd hegységben is van olyan, oszt a hegység még mindig áll, meg tudták hogy a kutya is átmegy az úton, oszt a kutya is ragadozó, meg hasonlók, szóval mert ilyen sok jól értesült csaknem szakember volt az országban, így a nagyragadozók kihaltak. Ezért most a növényevők okozzák néhány Rt vezetővel meg a fatolvajokkal versengve a legnagyobb károkat az erdeinkben. (Ezen társaságok közül csak a növényevők nem mutogatnak ujjal a többire. Ránk se fognak.)
Az a baj, hogy tetszőleges számú "érvet" ide lehet írni a természetvédelem túlkapásairól. Sokra lehet is válaszolni. Le lehet írni, hogy az erdei aszfaltutakat részvénytársaságok nem engedik használni, mert félnek a vezetőik a balesetektől és pénzük, szándékuk nincs arra, hogy downhillre biztonságossá tegyék az utakat. Le lehet írni, hogy hatósági személlyel nem vitatkozunk, maximum panaszt teszünk a bíróságon. Le lehet írni, hogy az egyes fűfajok taposásállóságával és a gyepek elsődleges, másodlagos és harmadlagos fűfajainak dominanciaviszonyaival különböző taposási-fedettségi-edafikus és klimatikus viszonyaival 28 ország kutatóintézetei foglalkoznak, bár egy cachertársunk megoldotta a feladatukat egy alábbi hozzászólásában. Le lehet írni, hogy a Gellérthegyen egy endemikus reliktum növény él, ami a világon csak itt fordul elő (nem, nem a hinta és a csúszda alatt és igen, lehet, hogy megpecsételődött már a sorsa, de nem tudom, hogy ennek kell-e örülni, és valóban én sem hiszem, hogy a nagyrészt általam is begyűjtött jelenlegi Gellérthegyi ládák mérnék rá az utolsó csapást). Le lehet írni, hogy az embertömeg a parlagi sas szempontjából kontrollálhatatlanul mozog és egy költési szezonban három ládász möozgása is meghiúsíthatja egy Magyarországon vagy a világon kihalófélben lévő madár költését akkor is, ha nem lép rá és akkor is, ha a verebek ismeretében ez nehezen elhihető.
Ha nem tudunk kellő alázattal közelíteni a (vesztésre álló) természethez, ha nem tudjuk elsajátítani a természetvédelemmel foglalkozó akadémikusok is által követett elővigyázatossági elvet, vagy ha addig vagyunk hajlandóak a természetvédelmi szempontokat betartani, amíg az kényelmes, akkor mindez falrahányt borsó.
(Csuhás felvetését egyébként én sem érzem minden alapot nélkülözőnek a virtuális láda engedélykötelessége kapcsán kijelölt, egész évben szabadon látogatható turistaút mellett, azonban Barbárka észrevétele itt is jogos: egy érzékeny életközösségnek nem mindegy hogy hány embert vonzanak a terület attrakciói, köztük a geoládák. Ha a jog eszközét keresném erre, akkor max. bejelentési kötelezettséget írnék elő, amire különleges esetekben az út látogatását nem tiltó hatóság vagy a szakmai apparátust foglalkoztató NP reagálhatna. Erről érdemes lenne esetleg egyeztetni a hatósággal, bár a rejtőnek nyomon kéne követnie a látogathatóság státuszának alakulását.)[ előzmény: (18815) licuxd, 2007.01.05 11:46:08] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 12:03:10 (18738) |
|---|
Az utóbbi a korrekt megfogalmazás. Időközben küldtem el az előbbi üzenetet, és valójában a nemzeti park megfogalmazása sem pontos, de a lényege az, hogy további intézkedésig nem adnak engedélyt ládák kihelyezésére és nem járulnak hozzá az engedély nélkül kihelyezett ládák fennmaradásához. Mivel mindez jogszabály normatív rendelkezésén alapul, ezért az egyesületi szabályzat sem írhatja felül.[ előzmény: (18734) Brogan, 2007.01.04 11:49:59] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 11:58:34 (18737) |
|---|
Városi legendák sorozat I.
Nem egy törvény tesz bennünket felkent szakértővé, egy kerettörvény elolvasásával nem tudunk meg mindent tételesen.
Ha érdekel a természetvédelmi jogszabályok nem teljes gyűjteménye, itt megtalálod: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/jogszabalyok/Jogszab_dec19.pdf
A jogszabályalkotás logikája szerint a törvény felhatalmazást ad alacsonyabb szintű jogszabályok alkotására. Ezzel az alacsonyabb szintű jogszabályt készítők élhetnek, meghatározott esetekben pedig delegálhatják. Ahol az állam tulajdonos is, vagy egyes tevékenységeivel önállóan befolyásolja a területet, ott az állami irányítás egyéb eszközeit is gyakorolja.
A természetvédelemben ez a megosztás szinte automatikus, a kereteket törvények és kormányrendeletek szabják meg, a területeket kijelölő határozatok, a védettségi listák és a kezelési tervek pedig alacsonyabb szintű jogszabályok formájában születnek meg.
Magyarországon a jogszabályok alapvető problémái ellenére a rendszer a keretjogszabályokon és a hatóság cél szerinti szakmai mérlegelési jogán alapul, még ha volt is példa a rájauszony fényképének jogszabályban történő szerepeltetésére. Azt szerencsére nem kell várni, hogy törvény taxatívan meghatározza, hogy a Gellérthegyen magassarkú cipőben hová szabad lépni és a gellérthegyi játszótereken a szülői intervenció meddig számít fegyelmezésnek, és honnan családon belüli erőszak.
Másodszor is a természetvédelmi hatóság általános hatóság védett területen és a kérdéses tevékenységek engedélykötelesek, ezért nem kell megtiltania semmit. A jogszabály logikája nem az, hogy fülöncsípés esetén tilt a hatóság, hanem a prevención alapul, tehát ha szeretnél valamit, engedélyt kell kérni rá.
[ előzmény: (18718) Brogan, 2007.01.04 10:50:49] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 11:22:40 (18730) |
|---|
Az a baj, hogy egyetlen fogalmat sem használsz a korrekt jelentésének megfelelően, úgy vitatkozol. Kulisz, Gergoszedermarcus és guess.who szakmailag teljesen korrektül válaszolt felvetéseidre, én ezt most igyekszem a kezelés fogalmának megvilágításával kiegészíteni, hátha érthetővé válik.
Minden országos szintű védett terület valamely Nemzeti Park igazgatósághoz tartozik, ha úgy tetszik, a jogi személy része. A védett természeti területeknek számos kategóriája van, hierarchikusan a jogszabály megkülönböztet nemzeti park,természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet kategóriákat továbbá fokozottan védett területeket, erdőrezervátumokat és az UNESCO MAB alapján kijelölt bioszféra rezervátumokat, ezekhez hasonlóan létezik a jogszabály által kötelezően előírt, de konzekvensen nem alkalmazott pufferzóna, ami a szegélyhatásoktól hivatott megvédeni a területeket, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi EU direktívák szerint meghatározott területek, melyeknek hazai védett természeti területekkel át nem fedő részei a Natura 2000 hálózat részét képezik.
Ezek a jogszabályok szerint különböző védettségi kategóriák, szakmai szempontból olyan zónarendszer, mely a fokozottan védett magterületektől (belépési tilalom) a Natura 2000 területekig (művelési ág és mód változtatásának tilalma, korlátozások) különböző védelmi szinteket biztosít a különböző veszélyeztetettségű vagy érzékenységű területek számára. Eloszlásuk piramisszerű, a legkevesebb a legszigorúbban védett, a legtöbb pedig a Natura 2000 területből van.
Függetlenül tehát a besorolásuktól (nemzeti park, TT, stb) mindegyik valamely Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, az országos védettségű, nem nemzeti park besorolású területek pedig a Nemzeti Park részei. Ettől még nem feltétlenül tartoznak a Nemzeti Park kezelésébe, sőt, a nemzeti park besorolású területek elenyésző hányadát kezeli csak a Nemzeti Park. Kezelői joga a nemzeti park igazgatóságoknak a hagyományos védett természeti területek kb. 30%-án, az EU jogszabályok szerint bővített hálózat 15%-án van. (Természetvédelmi (szak)kezelést maximum ekkora területen végezhetnének a Nemzeti Parkok, de ennek jelentős részét is kiszervezik általában megfelelő források és kapacitások híján.) A fennmaradó 85%-on, ha beszélhetünk kezelői jogról (kincstári területek, minden a központi államszervezet tulajdonában lévő ingatlan kincstári tulajdon, ezeken a kvázi "tulajdonjog" megfelelője a kezelői jog), akkor ezt más fejezetekhez tartozó állami szervek (HM, állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok, stb.) gyakorolják, a fennmaradó részen csak tulajdonjogról beszélhetünk, amely történetesen magánszemélyek vagy egyéb jogi személyek birtokában vannak.
A Nemzeti Parkok tehát az NP és más kategóriájú, hozzájuk tartozó védett területek töredékét kezelik, a fennmaradó területeken korábban hatósági eszközökkel bírtak csak. (Hogy még jobban értsd: a Bükki Nemzeti Park vagy az Őrségi Nemzeti Park a hozzá tartozó nemzeti park védettségi kategóriájú területeken sem kezel értékelhető méretű területet. A DINPI a Gellérthegyen nem kezelő. Értékelhető méretű területeket szinte csak a HNP kezel.) A természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóságok átgondolatlan összevonása után a nemzeti parkoknak ennyi sem maradt, de a kvázi hatósági feladatot ellátó Természetvédelmi Őrszolgálatnak továbbra is munkáltatói és az alacsonyabb védettségi kategóriájú területek továbbra is a Nemzeti Parkok részei.
Immár nem Broganhoz (-hez?) kötődve az illegális hulladékelhelyezés nem a természetvédelmi, hanem a környezetvédelmi hatóság illetékességi körébe tartozik (még ha szervezetileg össze is vonták, a jogszabályok és a szakemberek is mások), megakadályozása és a terület védelme pedig elsősorban a tulajdonos (kezelő) kötelezettsége és felelőssége. Ismeretlen tettes esetén annak felfedésééig is a tulajdonos/kezelő kötelezettsége a szennyezés felszámolása. Ettől függetlenül magam is egyetértek, hogy mások jogsértései senkit nem oldoznak fel.[ előzmény: (18707) Brogan, 2007.01.04 10:18:07] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 00:08:38 (18678) |
|---|
Védett természeti területen tilos a kijelölt utakról letérni. Hacsak a láda nincs az úton található kanális fedele alatt, nehéz a dolgot összehozni.
A Gellérthegy nincs a DINPI kezelésében, erről kezeskedhetem neked. Ugyanakkor az összes (nem helyi védettségű) védett természeti terület valamely nemzeti park igazgatósághoz tartozik, így a Nemzeti Park része, még ha besorolása TK vagy TT is. [ előzmény: (18677) Brogan, 2007.01.03 22:53:58] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2006.10.08 17:41:19 (16829) |
|---|
Kicsit árnyaltabb a helyzet annál, mint hogy megrántsuk a vállunkat és azt mondjuk, hogy "jól van, akkor mi meg a geológusokat/nemzeti parkok munkatársait ítéljük el". A hazai geocaching jövője -legalábbis a védett természeti területeken- nagyban múlik azon, hogy egy a természet sérülékenységét megértő, megóvásának mikéntjére nyitott, esetleg -ha szükséges- azt megtanulni is kész önszabályozó közösségként képes a hazai ládavadászok tábora viselkedni, vagy sem. Ennek egy része persze a PR is, de ha nem így működünk, a szakemberek nem fogák megenni, hogy mennyit segítünk, csak mert szakszerűen ismételgetjük.
Szerintem a közösség/egyesület közismert, "ikonikus" tagjai jól felismerték az együttműködés szükségességét, erőfeszítéseik pedig sikeresek e téren. Hogy ez így maradjon, ahhoz azonban szükség van arra, hogy mindnyájunk viselkedése alátámassza az érveiket.
Azt pedig senki sem várja tőlünk, hogy megoldjuk a quadosok és crossmotorosok problémáját, elég, ha a sajátunkkal megbirkózunk. Ez esetben talán több erőforrás maradna a quadosokra is. (Persze ha nem építenék le a nemzeti parkokat, természetvédelmi hatóságot és a rendőrséget is.) |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2006.06.29 02:21:44 (15556) |
|---|
Szívből gratulálunk mi is az időarányosan (is) drámai pontbegyűjtési rátához, a a mély elkötelezettséget minden másnál jobban bizonyító hajnali kelésekhez és a rendkívüli eredményességhez, legalább ennyi élményt kívánva az elkövetkező évekhez.[ előzmény: (15550) Pupu, 2006.06.28 20:46:06] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2006.06.09 20:34:50 (15242) |
|---|
Ha ezt specifikálnád, sokat segítene. Firefox nálam hibátlanul kezeli az oldalt. Lehet, hogy a "süti"-beállításaid hibáznak?[ előzmény: (15237) Gáspár Norbert, 2006.06.09 17:08:58] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2006.04.20 08:24:12 (14267) |
|---|
Bizonyos körömméret felett működhet, de általános alkalmazásra én sem merném javasolni.[ előzmény: (14264) törölt nick 6, 2006.04.20 07:20:16] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2006.04.17 23:44:49 (14214) |
|---|
Szemmel láthatóan a fafejűség is relatív. A nemzeti parkosokkal tárgyalni lehet, a minősítések előtt pedig tájékozódni célszerű. A "nemzeti parkosok" a munkájukat (hivatásukat) végzik, céljuk, feladatuk és kötelességük a természeti értékek megőrzése. Hozzászólásod alapján okom van feltételezni, hogy ezekről többet tudnak Nálad.[ előzmény: (14213) Feca, 2006.04.17 23:13:12] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2006.03.07 08:54:17 (13492) |
|---|
Amíg a szintezési ősjegy koordinátája nem látható WGS 84-ben, ez nem akkora segítség az ellenőrzésben :).[ előzmény: (13490) guess.who, 2006.03.07 08:07:16] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.12.06 18:57:35 (11380) |
|---|
Sajnos nincs rá garancia, mivel a nyár tájidegen (talán a néhány száz éve az ártéri területeken honosodott, nem egyenes törzsű magyar nyárat kivéve, ami határeset), a legtöbb helyen nem alakít ki értékes és stabil társulást.[ előzmény: (11378) guess.who, 2005.12.06 12:23:33] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.10.13 09:58:09 (10243) |
|---|
OFF
Valóban volt ott radar korábban is. Ezek szerint tényleg van, aki szerint tájba illeszkedik :) . Úgy látszik, lakossági nyomás hiányában itt még a terepszínűre festést sem erőltették, nem mintha sokat számítana. Azért én remélem, hogy amikor majd elavul és üzemen kívül helyezik, veszik majd a fáradságot a leszerelésére (ellentétben a tucatjával széthagyott, egy-két évtizede "stratégiai jelentőségűnek" kikiáltott bázisokkal középhegységeink legszebb területein), mert valóban drámaian rányomja bélyegét a Bükk panorámájára.
ON[ előzmény: (10238) kulisz, 2005.10.13 08:13:14] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.10.02 01:31:29 (9827) |
|---|
A moderátorok meglátásait a vita nyilvános jellegéről alapvetően megértem és jogosak is. Önmagában a rejtő észrevétele is jogos, ha nem is itt kellett volna megtennie. Leírása tárgyszerű, nincs nyoma benne aktuálpolitikának. Ha a politikát keressük, akkor pedig én is tiltakozom a török védelem időszakának "hódoltságként" történő erőltetett beállítása miatt, amikor török barátaink nemcsak a szabad vallásgyakorlást biztosították, de védelmet nyújtottak a később expanziós szándékukat egyértelműen bizonyító Habsburgokkal szemben és olyan építészeti és kulináris örökséggel gazdagították a térséget, amire ma is büszkék lehetünk. Pannónia idején azonban elhallgatja a leírás más provinciák lakóinak iderendelését, a helyi kultúra erőszakos elnyomását a birodalmi kultúrával szemben, a lakosság folyamatos fenyegetését a katonai helyőrségekkel.
Összefoglalva: mindezek olyan csacskaságok, melyek valaha politikailag akár fel is vetődhettek, ma azonban már történelmi kérdések, semmiféleképpen sem politikaiak. Ha a moderátor úgy érzi, hogy a Belügyminisztérium a falu fejlesztésének mérföldköveként, történelmileg helyesen és a rövid névvel markenting és megjegyezhetőség szempontjából a legcélszerűbb módon ajándékozta meg a falut és a téeszesítés a legjobb dolog, ami vidéken történhet, akkor is nehéz elvonatkoztatni attól, hogy mindez több, mint fél évszázada történt. Másfelől a fellendülés utóbbi 15 évébe is nehéz burkolt politikát belemagyarázni, ugye, ezt nem kell kifejtenem a "váltógazdaságot" követők számára. |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.09.01 02:25:16 (8978) |
|---|
Ez alapján a leírás alapján nehéz segíteni. Azt hiszem, pontosabban le kellene írnod, hogy mit csináltál ahhoz, hogy meg lehessen ítélni a dolgot.[ előzmény: (8976) Chiga, 2005.08.31 21:14:37] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.08.30 23:51:21 (8955) |
|---|
| Ja, hogy kerékpárral :). Ne csodálkozzatok, se engedélyre, se tiltásra ne számítsatok. Ahhoz, hogy explicit engedélyezzék, olyan fejlesztések kellenének az erdőgazdasági utakon, amelyek garantálják a kerékpárosok biztonságát. Ha bármi történik, az út kezelőjét is előveszik ugyanis. Erre se pénzük, se lehetőségük, ezért nem engedélyezik, de nem is üldözik legtöbb helyen a kerékpározást. |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.08.30 11:24:15 (8945) |
|---|
Többségükre a fenntartó/kezelő erdőgazdaságtól, de miért is akarna valaki autóval menni? ;)[ előzmény: (8944) jspanyik, 2005.08.30 11:01:06] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.08.27 12:36:47 (8885) |
|---|
Van néhány ország, ahol a hivatalos természetvédelem ilyen szemléletű, azért -bár ma ebbe az irányba tolják felső szintről- Magyarországon a természetvédelem elsődleges feladata a védelem. Veszélyeztetett területre elméletileg nem szabad ilyet kiadni, nem a beszedett pénz az érdekes.
Van olyan, amikor egy-egy látogató nem jelent problémát, inkább a forgalom növekedése. Ilyen megfontolásból adnak nagyon kevés, talán heti egy engedélyt a drávai vizitúrákra, na meg azért, hogy csak a megfelelő helyeken szálljanak partra. Ennek megfelelően lehetnek olyan területek, ahol korlátozott számban útvonalengedélyek kiadhatóak. Ha ezért fizetni kell, az elméletileg csak az eljárás költsége, nem járul hozzá érdemben a nemzeti parkok (vagy a KöTeViFék) bevételeihez.
A fentiek miatt egy kicsit haragszom is, hogy nálunk is bevezették a területre vonatkozó nemzeti parki belépőket. Az a része rendben van, hogy nagyon szolid áron ismertetőt kpnak az emberek arról, hogy mik az értékek, mit szabad és mit nem. Ugyanakkor a terület látogatását tiltani kell, ha veszélyezteti a forgalom, és ingyen lehetővé kellene tenni mindig, amikor nem. A jegy birtokában nem ezt érzik az emberek (a kevésbé tájékozottaknak nem ezt sugallja), hanem azt, hogy jogot (és felmentést) szereztek, hogy a védett területek bármelyikére behatoljanak.[ előzmény: (8880) Texxas, 2005.08.27 09:38:20] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.08.27 01:22:53 (8878) |
|---|
/flame on
A cikk jószándékú, de süt belőle, hogy az érintettnek fogalma sincs a természetvédelem céljáról és jellegéről. Ilyen tekintetben a finoman szólva is tájékozatlan és amerikai mércével mérve is a tárdasalom önpusztító jellegéhez tudatállapotával is jelentősen hozzájáruló quad-os kollégára hasonlít, ismétlem, az ő felsőfokú ignoranciája nélkül.
A hivatásos természetvédők nem szórakozásból zárnak le, vagy minősítenek fokozottan védetté területeket. Azért teszik, mert a valaha az egész Európa/fél világ gyepterületeit, erdejeit, vizes élőhelyeit benépesítő állat- és növényfajok élettere ma már sokszor 2-3 darab fél hektáros gyepfolt, egy-két puszta, vagy éppen parányi, de hazai mértékkel mérve jelentős összefüggő erdőterület. A legtöbb olyan faj, ami környezetére igényes a kipusztulás szélére sodródott. A természetvédők évtizedeket dolgoznak azon, hogy egy-egy rétet, kis élőhelyet fenntartsanak, a régió tönkretett vízháztartása miatt a vízpótlást biztosítsák, vagy rávegyék a kezelőt, hohgy megfelelő időben és módon kaszálja a füvet és ne a tojásokat vagy a fiókákat. Még ennek az ellenőrzésére sincs elég ember, amikor jön az egyre több quados, hogy megtalálja a "gazos" "mocsarat", ami kólaautomaták híján biztos értéktelen, éppen megfelel egy jó kis átgázolásra. Az ő benzinpénzüket -szemben a hivatásos természetvédők rendes éves megszorításaival- a szülők biztos fizetik, de lehet, hogy a saját fizetésük elköltésének büszkeségével tesznek tönkre egy-egy európai szinten is egyedülálló életteret, járulnak hozzá egy-egy faj kipusztulásához. Már hallom, amint a vitatkozókat, akik "körbenéztek és nem volt ott semmi érdekes". Arra ugyanis senki sem számít, ugye, hogy aki azt sem érti, mi a természetvédelem, a gaztól vagy éppen az angpolperjétől megkülönbözteti az endemikus reliktumnövényeket, aki a szarvas mérete alatt nem lát semmi érdekes állatot, az a veszélyeztetett futrinkákat egyesével kikerülgeti, óvja a sekély talajt a növénytakaró megsértésétől, az eróziós károktól, és még folytathatnám. Egy quad egyszeri alkalommal tökéletesen tönkre tud tenni egy nedves rétet úgy, hogy élőhely funkcióinak jelentős részét évekig nem tudja betölteni.
Bár én egyet és mást megtanultam a természetvédelemről és nem hiszem, hogy személyes problémám adódna abból, ha bárhol őrrel találkoznék, soha meg nem fordul a fejemben, hogy fokozottan védett területre legalább előzetes konzultáció, de inkább kísérő nélkül bemenjek. Csak aki egész évben járja a területet, az tudja, hogy mire kell figyelni, mit kell óvni az adott időszakban a terepen. A természetvédelem kényszerűségből, forrás- és emberhiányból inkább rugalmasabb Magyarországon, mint amilyennek szabadna lennie, mint túl szigorú. Azt pedig, hogy olyan kevés az ember, hogy nem tudnak mindent megóvni, vagy nem készült el minden kezelési terv mindenhova, nem azokon kéne leverni, akik éjjel nappal ezen dolgoznak.
A quaddal pedig krosszozzál a pusztazámori szemétlerakón, na ott aztán jó sok dolgon keresztül lehet száguldozni, csak fizesd meg az árát. Ha ez nem tetszik, akkor maradjon az aszfaltút.
/flame off[ előzmény: (8874) KiVi, 2005.08.26 21:50:25] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.07.27 14:51:04 (8345) |
|---|
A tó túlpartján egy hete voltunk Sorexszel, gyönyörű hely. Onnan a Tara kanyon és Durmitor felé mentünk, ahol a rend kedvéért elsőként begyűjtöttük az első és egyetlen Montenegrói ládát ( Tara ) , a 100%-ot könnyen teljesítve. Bátran merem ajánlani, ha arrafelé jössz vissza. [ előzmény: (8317) freddy, 2005.07.26 18:09:39] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.06.23 14:28:04 (7950) |
|---|
Nagyon köszönöm mindenkinek mindannyiunk nevében! :) Leteszteltem, remekül működik. Ennyi sikerélményt egy napra- mit is kívánhatnék többet?[ előzmény: (7949) KiVi, 2005.06.23 12:58:19] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.06.23 12:30:41 (7947) |
|---|
Nagyon köszönöm a kiváló tanácsokat, a Dera patakkal már meg is birkóztam, a linkek pedig a bookmark toolbar folderben kerültek megörökítésre. :D[ előzmény: (7945) @david, 2005.06.23 09:36:42] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.06.23 04:24:28 (7943) |
|---|
Ebből valóban az tűnik ki, hogy valamilyen elv szerint szelektálja a felhasználókat. Nekem a következő sorokban van egyáltlán bármilyen link a belinkelt ládánál:
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok
Felhasználó: radpeter ...
Megtalálás bejelentése
Más link nincs. (A képeken és a leíráshoz belinkelt "itt" szövegen kívül semmilyen.)
Hipotézisem a következő:
Valaha a felhasználói beállításoknál be lehetett állítani a fordítás vállalását. Ha valaki akkor beállította, az megmaradt az adatbázisban. Ez az opció kikerült a rendszerből, a vonatkozó mező már nem állítható. Annál, aki régen beállította, az általad is látott link megjelenik, amennyiben a rejtő kért segítséget a láda fordításához. Akik már nem tudták ezt a minden bizonnyal boolean mezőt állítani, nincs opció, és nem derül ki a segítségkérés ténye sem.
Ha mindez hihetetlen :), szívesen barkácsolok egy screenshotot, ami igazolja a link hiányát. Arra jelen üzenet fejléce elég bizonyság, hogy előzetesen bejelentkeztem. :)[ előzmény: (7933) @david, 2005.06.22 18:00:42] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.06.22 13:20:29 (7931) |
|---|
Élek a gyanúperrel, hogy ezt inkább emlékezetből írjátok. Én hónapok óta keresek bármilyen kapcsolót, ahol akár a fordításokat vállalhatnám, akár egy-egy konkrét láda fordításába kezdenék, de többszöri alapos kutatás után sem találtam semmi ilyesmit. Most sem. (Bejelentkezve természetesen.)[ előzmény: (7929) @david, 2005.06.22 11:31:07] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.28 01:38:45 (6524) |
|---|
Mea maxima culpa, az ember ne írogasson rohanás közben, mert ilyesmi kerekedik belőle. Valóban a Római Klub azonosította a határokat az első egyszerű négyelemű és négy szcenáriós világmodellekkel, a Brundtland Bizottságnak nevezett UNCSD (ENSZ Fenntartható Fejlesztés Bizottsága) által felállított testület pedig Mudman által helyesen írt időpontban "kooptálta" a világpolitika "ágendájába".
A populáció egyedszámának változása kapcsán pedig meg kell különböztetni a természeti körfolyamatok (+napenergia) és szabályozó mechanizmusok alapján működő természetes társulásokat, ahol a populációk dominanciáját, súlyát és egyedszámát és egymás utániságát a szukcesszió és a természetes szabályozó mechanizmusok határozzák meg statikus klimatikus és edafikus adottságokat feltételezve, és az antropogén folyamatok által meghatározott, megbontott körfolyamatokra, nem megújuló energiaforrások használatára alapuló emberi népességalakulást. Ezen utóbbinál a preindusztiális társadalmakra jellemző magas születésszám és halálozás közül az utóbbi kezd először csökkenni (mezőgazdasági termények megjelenése, felesleg, indusztriális szakasz megnyitása, javuló egészségügyi ellátás), és ez nyit utat a népesség robbanásszerű növekedésének, amely egészen a posztindusztriális társadalmak alapvetően kulturális meghatározottságú születésszám-csökkenéséig tart.
A felvetés azonban alapvetően a megbontott körfolyamatok hatásait és az anyagi erőforrások végességét volt hivatott felvillantani, ami nem a természeti szabályozó folyamatok, hanem az antropogén környezethasználat területére mutat. A pontatlanságért pedig ezúton is újra elnézést kérek. [ előzmény: (6477) Gabe, 2005.04.27 16:45:35] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.27 16:17:53 (6475) |
|---|
Sokan írták, hogy az amerikai oldalon nincs moderálás. Az ő kedvükért ideteszem a linket, az első sor szerint valójában minden esetben van. http://www.geocaching.com/about/guidelines.aspx (Az első két kategória technikainak is tekinthető, azonban az "appropriateness" alapvetően lényegi moderálást takar.) Bár a legszigorúbb szempontok itt a virtuális ládákra vannak kihegyezve, a hagyományos ládákra is megfogalmazza az egyedi érték bemutatásának kívánalmát és meghatározza (ha lazán is) a ládasűrűséget.
Az exponenciális növekedésről félig tréfásan annyit mondanék, hogy a Brundtland jelentés (http://www.brundtlandnet.com/brundtlandreport.htm) már 1972-ben megállapította, hogy a növekedésnek határai vannak (az anyagi világban legalábbis). Hogy az exponenciális ráta mikor törik meg, azon lehet vitatkozni, de hogy meg kell törjön, az ténykérdés. Az sem lehet vita tárgya, hogy a terület és a rajta található értékek szűkösebbek, mint a kessertársadalom lehetséges bővülése. Azt pedig, hogy még mindig sok értékes helyre lehet bukkanni, mutatja az is, hogy a rejtések nem álltak le dinamikusan bővülnek.
Az én meglátásom is az, hogy a moderálás kívánatos, sőt, nélkülözhetetlen. Ha rajtam múlna, én is a valódi értékeket bemutató, bármilyen nehézségű rejtéseket fordítanám le csak a com-ra (életem első -virtuális- ládáját Velencében gyűjtöttem be egy olyan helyen, ami rendkívül érdekes volt, magamtól pedig sosem jutottam volna oda. Jó lenne, ha a fővárosi ládák is ezt nyújtanák az ide látogatóknak. Ezeknek a fordításában is szívesen segédkeznék, csak most nem tudom, hogy lehet.) Mindezeken felül egyesületi pártoló tagként is azt gondolom, hogy inkább haszonélvezője vagyok valaminek, amiért mások rengeteget dolgoztak. (Bár javítottunk már gyengélkedő ládát és csapatostul tagok lettünk.) Nem hiszem, hogy ilyen körülmények között egyenlő jogaimnak kéne lennie azokkal, akik rengeteget dolgoztak az oldalért/szervezésért, stb. |
|
|
|