geocaching.hu geocaching.hu szép kép FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum   |    belépés
  
  
  
 
FAQ

Összesen: 33 db hozzászólás

astacushozzászólásai | válasz erre | 2013.06.29 12:44:59 (25381)
Le vagyok maradva a jelszó nélküli megtalálások jóváhagyásának eljárásrendjében. A GCNY ládánál -ha jól értelmezem- egy moderátor hagyta jóvá az utánam érkező találatát (az előzőt talán a ládagazda). Kihez érdemes fordulni akkor, ha a közbülső kimaradt? :)

astacushozzászólásai | válasz erre | 2009.07.10 08:13:09 (12470)
Tegnap délután a GCMET4 ládát kihelyezte a tulajdonosa a leírásban szereplő helyre, így az már hagyományos ládaként is kereshető.

astacushozzászólásai | válasz erre | 2009.07.04 16:41:16 (12463)
A DINPI és a nemzeti park igazgatóságok nem hatóságok. Többnyire nem is tulajdonosok/kezelők a védett területeken, leszámítva az alföldi nemzeti parkok területeinek egy részét meg kisebb egyéb területeket. Nem hoznak korlátozó határozatokat, nem raknak ki ideiglenes táblákat.

A KöTeViFé-k a hatóságok, azonban -ha egyáltalán vannak természetvédelemmel foglalkozó munkatársaik- azok soha nem mennek ki a területre, nem végeznek helyszíni ellenőrzéseket, nem csípnek senkit fülön.

Természetesen ez egy őrült rendszer, de nem a nemzeti parkok vagy a felügyelőségek döntöttek erről. Nem tehetnek róla. Lehet a védett fészkelő madarakat (parlagi viperákat, kosborokat, stb.) büntetni miatta, de attól akkor is mindnyájan szegényebbek leszünk, ha senki nem kapja el a tettest.
[előzmény: (12452) Fil, 2009.07.02 21:24:40]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2009.07.04 16:32:23 (12462)
Kérem, hogy aki tud, segítsen ki némi információval a GCMET4 kapcsán. Mikor megközelítettük a helyszínt, a portás hölgy már akkor kijött a fülkéből, amikor még csak a sorompó felé gurultunk kerékpárjainkkal. Gondolom, semmi nem kerüli el a figyelmét. Érdeklődött, hogy mit keresünk és pontos, kedves és udvarias tájékoztatást adott az infocenter nyitvatartásáról. Ennek ellenére tájékoztattuk, hogy körbenézünk, amit végig szorosan nyomon követett. A szekrényt, aminek a tetején a láda kellett volna legyen természetesen hamar megtaláltuk. A portáshölgy szolgálati székéből pontosan szemben lehet rálátni. Látva, hogy a hamuhintésnek nincs helye, megkérdeztük, hogy mit tud a ládáról. Tudta hogy volt, ismerte a pontos helyét, tudta, hogy régebben beszedték, új kihelyezésről azonban nem tudott. Kérdésem, hogy mi a titok nyitja:

a) a ládát a hölgy szeme előtt észrevétlenül becsempészte a rejtő, majd valaki kicsempészte, amíg ott voltunk, utána már akár le is bukhatott visszarakásnál;
b) valójában virtuális a láda, újonnan nem került kihelyezésre a leírás elején szereplő doboz;
c) a láda korszerű "cloaking" álcázó technikával lett felszerelve;
d) világméretű összeesküvés áldozataivá váltunk és végzetes lenne számunkra (és minden fórumolvasó számára), ha további részleteket megtudnánk.

astacushozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 12:49:50 (4030)
Ha valóban jogszabály által kijelölt védett természeti területen jelentős építkezés zajlik, akkor az ellentétes a természetvédelmi törvény rendelkezésivel. Ebben az esetben a természetvédelmi hatóságot értesíteni kell. Ha a hatóság szakhatósági hozzájárulást adott ilyen tevékenységhez, az semmis. (Ld a törvényi idézetet. Sajnos a szakmai értékelést bíróság előtt igazolni szükséges.)

31. § Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
35. § (1) Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;
b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről;

Ha a védett terület szomszédságában zajlik az építkezés, még mindig van esély:

39. § (1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre, így különösen:
b) telekalakítás, területfelhasználás, építés, létesítés és használatbavétel;

Egyebekben Budapest környékén, főleg a hegyvidéken inkább tényleg segíteni szükséges.
[előzmény: (4027) Bal3, 2007.01.04 11:25:55]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.10.23 12:44:23 (3254)
GCuha ládájának sarkában egy luk tátong, tél előtt célszerű volna kigyógyítani. Sajnos nálunk nem volt javítószett.

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.10.17 15:49:44 (3252)
Szerintem ha a magunk dolgát megoldjuk, már sokat tettünk. A mások is ezt csinálják pedig nem igazán jó példa: én sosem dobnám el a szemetet (behelyettesíthető sok más dologra), bár tudom, hogy mások megteszik (látom az eredményét).
[előzmény: (3251) Togo, 2006.10.17 08:55:13]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.10.15 09:35:04 (3226)
GCOMSZ logbookja sajnos teljesen elázott és nem volt nálunk pótkönyv.

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.10.02 09:03:26 (3032)
Elnézést kérek, hogy egy lassan offtopic jelleget öltő és öncélúvá váló eszmecserében részt vettem, a központi kérdésektől úgyis elkanyarodtunk, ráadásul az új felvetések a korábbi hozzászólásokban már megválaszolásra kerültek

Egyebekben egyik "pédiát" sem minősítettem, mindkettőt hasznosnak tartom, az egyiket többször "szerkesztettem" is (ezt bárki megteheti), de azt ugye senki sem gondolja, hogy tudományos értekezésekben, vitákban ezek guglizása honosodna meg. Sok megállapításuk lehet igaz/igazolható, de absztrakciós szintjük, célközönségük nem teszi célszerűvé/lehetségessé az ilyen irányú felhasználást.

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.10.01 11:56:08 (3027)
"The role of the encyclopedia changed substantially in the early 20th century, and the Britannica reflected these changes, from the 11th edition of Encyclopædia Britannica (1911) onward. One key change was a shift away from attempting to encompass the cutting edge of human knowledge, a goal made impractical by–among other things–the rapid expansion of scientific knowledge around the turn of the century. A second change reflected a changing readership. As the use of the encyclopedia as a general reference grew, readers expected shorter, more readable articles, rather than the primary authoritative scholarship which had defined earlier versions."
[előzmény: (3026) Brogan, 2006.10.01 09:02:43]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.09.30 21:29:39 (3021)
Az elöbbi hozzászólásomban természetesen a talajtan terminológiáját használtam, a konyhanyelvben és esetenként a geológiában a szélerózió kifejezés használatos.
[előzmény: (3020) astacus, 2006.09.30 21:03:25]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.09.30 21:03:25 (3020)
Tényleg nem szívesen szállok vitába, mert -ahogy említettem- szakmai vitákat közös szakmai, nevezéktani alapokon lehet folytatni. Ezek alapja többek között az, amit írtam, de a válasz nincs igazán rájuk tekintettel.

Eróziót okoz a gravitáció, a víz, a jég, a szél, stb. Alapvetően a Föld felszíne a hegységképződés és az eróziós folyamatok együttes munkájának az eredménye.

Kezdve az alapokkal. A szél nem okoz eróziót, amire gondolsz, az a defláció. Abban is megegyezhetünk, hogy a hegységek lepusztulásának sosincs köze a TALAJerózióhoz. A talajképzödés más (gyorsabb) léptékű folyamat, mint a hegységek lepusztulása. Ahol a talajképződés megindul, ott természetes körülmények között a felszíni formák eróziós alakulása a talajborítottság idejére megszűnik, nem számolva a kémiai mállás speciális eseteivel, amelyek viszont nem fizikai behatásokhoz fűződnek. A felszíni formákat ezért jó okkal nem védjük az eróziótól, védeni kell ugyanakkor a talajt a talajeróziótól. Ehhez persze ismerni kell a talaj dinamikáját és funkcióit.

Még az erdők nagy részét is az ember telepítette, a bennük élő flórát, faunát is jórészt mi szabályozzuk,

Első tagmondat igaz Európában, második tagmondat olyan messze van az igazságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. A "mi tesszük tönkre", vagy "a néhány ezer fajból álló ökoszisztéma 4-5 elemének szabályozásával a rendszer felborítását mi végezzük" megfogalmazások sokkal pontosabbak lennének.

állatokat etetjük meg vadásszuk

Négy fajt etetúnk, a téli táplálékminimum rendszerszabályozó elemét kikapcsolva, néhányat pedig vadászunk, véletlenszerűen. Meglehetős nagyképüség lenne mindezt komplex rendszerszabályozásnak tekinteni.

A mezőgazdaság milliárdszor nagyobb eróziót okoz, mint pár kiránduló. Mégsem követeli senki, hogy tiltsuk be a mezőgazdaságot.

Azt nem is kell, de eróziónak kitett helyeken nem lehet bármit/bárhogy termeszteni, bármilyen agrotechnikát alkalmazni, mert különben fuccs az EU agrártámogatásnak és jön a talajvédelmi bírság. A szakemberek természetesen elsajátítják az egyetemen a talajkímélő gazdálkodás elveit, ezért ha rászorítják őket, tudják is alkalmazni.

De az erdőbe meg nem szabad kimenni, mert jaj, erózió.

Ésszel, odafigyeléssel, alázattal és határaink ismeretében bármit lehet.

[előzmény: (3005) Brogan, 2006.09.29 20:13:38]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.09.29 11:27:18 (3000)
Feltételezem, hogy nem geológus/talajtani szakember/ökológus/agrárszakember vagy. Természetesen ez nem probléma, csak óvatosságra kell intsen az ilyen kijelentések kapcsán. Eróziós károkról nem közet, hanem talaj esetén szoktunk beszélni. Természetes viszonyok között a (talaj)erózió inkább kivétel, mint szabály. Ahol a természetes erózió folyamatos, ott talaj nem is képződik, vagy a szukcesszió révén megjelenő növénytársulások fékezik/űllítják meg. Ez a talajképződés kiinduló feltétele. A tartós növényborítás hozza létre a növénytársulás jellegének megfelelő talajt, ami az adott társulás fennmaradásának feltétele is. Egy centiméter termőtalaj átlagosan 600 év alatt képződik (ez persze a növénytársulás jellegétől, a hőmérsékleti viszonyoktól és még rengeteg tényezőtől függ és erős szórást mutat). Sarkítva a dolgot egy rossz bakancsmozdulat 3000 évvel visszavetheti a talajképződést. Hogy mekkora az eróziós kitettség, az a taposástól, lejtéstől, csapadéktól és a növényborítástól függ alapvetően. Ezért ismernek például az agrártudományok "feltétlen" gyep- és erdőterületeket, mert bizonyos edafikus, elsősorban lejtési viszonyok között már csak egyes, tatrós borítottságot eredményező növénytakarók nyújtanak védelmet az erózió ellen.

Az erózió egyébként az egyik legalábecsültebb probléma, pedig olyan "eredmények" fűződnek hozzá, mint az elsivatagosodás, a sárlavinák, a Mediterráneum erdőborításának elvesztése. Sajnos nem kell Magyarországról sem kilépni, hogy a súlyos következményeivel szembesüljünk.

[előzmény: (2996) Brogan, 2006.09.28 21:02:19]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.07.21 12:27:38 (2222)
*szívesebben*, na :)
[előzmény: (2221) astacus, 2006.07.21 12:26:56]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.07.21 12:26:56 (2221)
Elnézést a dupla postért, szíveseben szerkeszteném az előzőt.

A másik megoldás felvenni a kapcsolatot az eredeti rejtővel egy mikro elrejtéséért.
[előzmény: (2219) Brogan, 2006.07.21 09:02:37]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.07.21 12:25:19 (2220)
Egy korrekció a leírásban elég lett volna, végtére is bizonyos mértékig mindegy, hogy nem új ládáknál a tartalék jelszó mellett ott marad-e a hagyományos láda. A gc.com-ra is meg lehet írni, hogy alapértelmezésben a tartalék jelszót keressék.
[előzmény: (2219) Brogan, 2006.07.21 09:02:37]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.07.18 23:48:00 (2205)
Visszaolvasva valóban félreérthető: egy valószínű tévedés vagy hiba korrekciója érdekében jelentettem be, természetesen semmiféle módom sincs átállítani a vonatkozó láda státuszát. :)
[előzmény: (2204) astacus, 2006.07.18 23:45:34]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.07.18 23:45:34 (2204)
Hogy miért lett beteg, én sem értem, csak találgatok. Lehet, hogy egy adatbázis bug, lehet hogy döntés, ebben a topikban mindenesetre nem szerepelt a dolog.
[előzmény: (2202) bigz, 2006.07.18 23:15:10]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.07.18 21:20:42 (2200)
A GCVaeV betegre lett állítva, habár egy virtuális láda és a jelszó összes kelléke érintetlen. Valóban lehetne az emlékmű jobban hozzáférhető, méltóbb helyen, de ha már itt van, a legjobb, amit tehetünk, hogy legalább a geocaching közösség tagjainak bemutatjuk.

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.07.08 13:22:29 (2107)
Amíg Neked a szépérzékedet sérti, hogy nem egyeztetett előre egy hivatásos előre a jogsértő állapot megszűntetésében, addig neki jogi és munkajogi problémái származhattak volna abból, ha tudomást szerezve az állapotról (az egyeztetés, értesítés ezt feltételezi) nem intézkedik kötelességének megfelelően haladéktalanul a jogsértés megszűntetéséről. Senki nem élvez szabadságot abban (hatóság vagy vagyonkezelő), hogy jogsértéseket felszámolási határidők megállapításával átmenetileg legalizáljon. (Bár sajnálatosan van ilyen jogállamiságnak ellentmondó gyakorlat egyes területeken.)

Az átkosra pedig az volt a jellemző, hogy egyesek a jog felett állónak hitték magukat, nem pedig az, hogy a jogszabályokat maradéktalanul betartották.

Meg vagyok győződve arról, hogy a jó szándék vezérel, de pont nekünk kell a leginkább tisztában lennünk azzal, hogy fokozottan védett területen a kijelölt útvonal elhagyása (keresés) is minősített jogsértés, nemcsak a rejtés. Ezzel a lépéssel sokunkat kímélhetett meg az intézkedő hivatásos hasonló kockázattól. Az egyeztetési szándék pedig az ő jó szándékát jelzi, amit -úgy látom, hogy bölcsen- mindannyian a legfontosabbnak tekintünk.
[előzmény: (2099) feri60, 2006.07.08 11:00:22]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.07.05 12:55:02 (2050)
Egyetértek, kicsit odébb kéne helyezni, vagy egy faodút találni neki.
[előzmény: (2049) Brogan, 2006.07.04 21:26:17]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.06.27 00:22:31 (1991)
Ez csak az egyik ok. A másik az, hogy aki tíz évente, avagy életében egyszer jön Magyarországra, akkor nem kezd el a mi rendszerünkben találatot gyűjteni, hanem a .com-on akar egy új, egzotikus trófeát Magyarországról.
[előzmény: (1981) KiVi, 2006.06.26 12:13:17]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.06.25 21:37:42 (1975)
A probléma annyi, hogy külföldiek sosem keresnek és nem is vadásznak pontot itt, csak a .com -on. Ennélfogva a teljes izolálás nem tűnik célravezetőnek. Annál is kevésbé, mivel mi is használjuk a Travel Bug követő rendszert többek és egyebek között. Mivel a jelenlegi szinkron szerény, ezért nem lenne rossz egy "túlélő GYIK/kezelési útmutató" a hazai oldalhoz, ha angol fordítás nincs is hozzá (igen, javasoltam a dev.geo-ban, ahová önerőből sosem találok vissza :) ).
[előzmény: (1969) KiVi, 2006.06.25 15:20:58]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.06.25 21:31:24 (1974)
Cseh, és szerintem azért hagyta jóvá, mert érdemben meg tudta ítélni (értette). Az már egy másik kérdés, hogy van olyan magyarországi láda fent, aminek a "kék csapat" meg "piros csapat" (vagy valami hasonló) a neve és a koordinátán túl nincs sok információ fent vele kapcsolatban. Ennek ellenére hihetelenül rigorózusan betartják a formai követelményeket. (Pl. nem lehet új virtuális láda).
[előzmény: (1973) ÖregTom, 2006.06.25 21:06:01]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.06.25 13:02:20 (1967)
Szerintem a fordítók egy része is jobban érezné magát tőle, de az alapproblémát nem feltétlenül oldja meg. A fordítással ugyanis a feladatok nem érnek véget, sokszor több alkalommal oda-vissza kell egyeztetni a moderátorral, figyelni a logokat/visszajelzéseket. Mivel ez többnyire angolul folyik és a rejtők nem véletlenül kérnek segítséget a fordításban, nehéz erre jó megoldást találni.

A legjobb persze az lenne, ha a ládának az eredtei rejtőt lehetne "adminnak", a fordítót "moderátornak" megadni, vagy társ-moderátori funkciót létrehozni. Így bármelyikük inaktívvá válik, ovábbra is élhet a láda. Az azonban mindenképp növelné a biztonságot, ha az eredeti rejtők is megadnák a com-os accountjuk URL-jét, hogy velük is kapcsolatba léphessenek a meg(nem)találók, ha szükéges és elakadak a fordítónál.
[előzmény: (1966) Tyborg, 2006.06.25 03:44:34]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.06.20 17:12:34 (1928)
A Sárcsi-kút (GCSCSI) mostantól logolható a geocaching.com -on is.

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.06.11 22:50:07 (1867)
Mivel egy szemléleti és praktikus okból is fontos kérdéskörről van szó, igyekszem összefoglalni a nemzeti parkok kapcsán felvetődő kérdésekre a megítélésükhöz nem nélkülözhető szempontokat.

Reggel kérdésére (is):

Érdemes ehhez inkább együttműködően hozzáállni. A hatályos törvények és jogszabályok alapján ugyanis a geocaching hazai gyakorlata védett területeken túlmutat a törvényes kereteken. A védett területeken ugyanis tilos az utakat elhagyni. Hasonló megfontolásból az ebben a tekintetben azonos jogszabályokkal bíró Kanadában betiltották az összes olyan cache elrejtését és keresését, ami nem a kiépített utak mentén elhelyezett információs táblákat és jeleket tartalmazó virtuális láda. (Ott még a cache tartalmát is megkötötték). A kétkedőknek itt a link:
http://www.pc.gc.ca/docs/pc/poli/interim/geocaching_e.asp
Az indoklásban az első helyen az utak elhagyása áll. Ez Magyarországon is tilos védett természeti területeken, a jogszabályi rendelkezés szakmailag is indokolt. Ez alapján a hatóság egyszerűen megtilthatná nálunk is a geocaching Kanadában engedélyezettől eltérő elemeit. A rugalmasabb hazai gyakorlat (amit magam is támogatok) azzal védhető, hogy egy együttműködő és szervezett geocaching társadalommal közösen, az érintett területek gondos vizsgálatával kiszűrhető a természet védendő elemeit valóban veszélyeztető tevékenység, az érzékenyebb területek pl. költőhelyek, termőhelyek akaratlan zavarása vagy károsítása, ugyanakkor a kis kockázatot jelentő ládák szabad utat kaphatnak. Ezért a rugalmasságért és többletmunkáért nekünk kötelességünk a fegyelem a védett területekkel vagy az egyes ládákkal kapcsolatos egyedi előírások betartása. Szerintem emellett elvárható némi empátia és türelem a hatóság és a nemzeti parkok munkatársainak irányába, de természetesen erről nem szól jogszabály.

A természetvédelmi őrszolgálat munkatársairól még annyit érdemes tudni, hogy kb 20 törvény, rendelet és egyéb jogszabály szabályozza tevékenységüket, amit még nem sikerült szétberhelni az utóbbi időben. Ezek szerint az őr fegyveres testület része, hatósági személy aki bírságolhat, előállíthat, kényszerintézkedést alkalmazhat. Az őrök természetesen általában a természetvédelem iránt elkötelezett szakemberek, nem pedig kukacoskodó fegyverviselők, de nem érdemes ellenszegülni nekik. A felmerült kérdéseket nyugodt hangnemben kell tisztázni.

Jimbo:

Azt állítom, hogy a természetvédelem elsősorban az ágazaton kívül (felett és élén) álló okok miatt sodródott a működőképesség szélére, amit nem old meg, ha a maradék eszközöket is elvesszük az ágazattól. Ez csak azt segítené, hogy a védett értékek megsemmisüljenek és a védelem okainak visszafordíthatatlan megszűnésével a korlátozások okafogyottá váljanak. Azt azonban nem hiszem, hogy bárki közülünk lemondana állat- és növényfajaink, életközösségeink bármelyikéről. A helyiek bevonásának szükségességével egyetértek, de ehhez az együttműködő agrárpolitikától a megfelelő költségvetésig sok mindenre szükség van, amiért a természetvédelmi szakemberek maximum imádkozhatnak.

A falopás problémáját említed, ami sajnos igen sok esetben helyi jelenség. Sok módon (agrárkörnyezetvédelmi vagy megújuló energia programokkal) szociális feszültségek nélkül is nagyrészt kiváltható lenne (többek között az UNDP is vizsgálta ezt hazánkban), de az engedély nélküli fakivágások engedélyezése nem oldja meg, függetlenül attól, ha állami vállalat vagy helyi magánszemély a kedvezményezett.

A konkrét felvetések kapcsán: A helyiek az említett esetet per nélkül is megnyernék, semmisségi alapon. A helyiek munkához jutását az EU anyagilag, a nemzeti parkok szakmailag támogatnák, hogy mi hiányzik hozzá, arról ezeken a fórumokon nem nyilatkozom.

Azokban az afrikai nemzeti parkokban ugyanakkor, ahol keményen betartották a korlátozásokat a turizmus mára rengeteg munkahelyet teremtett és a vadállomány sokszor úgy felszaporodott, hogy mára meghatározott számú példányt egyes korábban veszélyeztetett fajokból ki kell lőni. Ki is adják rá az engedélyeket, a helyieknek ugyanakkor eszük ágában sincs kilőni őket, hiszen egyes egzotikus fajok egy-egy példányának kilövési díjából, amit a gazdag turisták fizetnek tucatnyian élnek el egy évig. Ahol a korlátozásokat nem tartották be, ott a kipusztuilt állományt már nem lehet megenni, a kecskék által tarra rágott területeken a viszonylag kevés embert eltartó sivatag jelent meg. A korlátozások és a támogatások együttese Európában is minőségileg magasabb szintű, biztosabb és tartósabb megélhetést tesz lehetővé. (A helyiek pedig egyre többször ezt követelik.)

Talán furcsa, de rendeletileg szabályozás vagy a betartásának hiánya vezetett legtöbb helyen a talajerózióhoz, avagy éppen a Tisza magas árvízi maximumaihoz. Ahol az erdőborítást letermelik és megnőnek az egyidejű lefolyások, ahol az eróziót veszélyeztető tevékenységeket nem sikerül kordában tartani, ott jelenik meg elsősorban az erózió. Az ugyanis a természeti katasztrófákat leszámítva (avagy földtörténeti léptékű, éghajlatváltozáshoz kötődő, esetleg kémiai mállással összefüggő folyamatokat figyelmen kívül hagyva) nem természetes jelenség, vagy legalábbis egyensúlyban van az adott terület (klimax) társulása által okozott talajtermeléssel. A tiszai árvízek lehetséges okai is mind az emberi önmérséklet és szabályozás hiányával függnek össze, legyen szó akár a globális éghajlatváltozásról, akár a Kárpátok erdőgazdálkodásról vagy a mellékfolyók felső szakaszainak "vízrendezéséről", amik az egyidejű lefolyásokat növelik. A megoldás a két probléma egyidejű rendezése: a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése végrehajtásával legalább egy, az említett hiányosságok orvoslásával pedig további két méterrel kéne csökkenteni a potenciális árvízcsúcsokat Szolnok biztonságához. A nemzeti parkoknál ugyanez a helyzet: a korlátozások elkerülhetetlenek, de emellett a természetvédelmen részben vagy egészében túlmutató támogatásokkal, ezek szakmai elősegítésével a természetvédelem részéről sokkal inkább kellene élni a jövőben.

Elnézést az offért, de ha itt vetődött fel, jobb mindnyájunknak, ha "kibeszéljük".

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.06.09 21:41:06 (1850)
Három mély lélegzet és korrekt információk:

A Nemzeti Parkok kb. két éve nem hatóságok. A védett természeti területek 70%-án, a Natura 2000 hálózatok 85%-án még vagyonkezelői ráhatásuk sincs a területekre.

A területileg illetékes KöTeViFe 4-6 természetvédelmi hatósági munkatárssal kell ellássa az összes (tájvédelmi, természetvédelmi, építésügyi tárgyú) hatósági és szakhatósági feladatot, több esetben 3 Nemzeti Park területén (is). (A vízfejekről szóló handabandázás nagyban segítette mindezt, ma már nem is beszélhetünk érdemi hatósági munkáról, a területre a fentiek miatt sosem látogatnak le a hatósági ügyintézők, talán nem igényel különösebb magyarázatot, mit jelent ez.)

A kisajátítási eljárást nem a hatóság, hanem a közigazgatási hivatal folytatja le, vita esetén annak minden eleme a bíróságon dől el. Forráshiányra hivatkozva a kisajátítási kártalanítás nem tagadható meg, bírósági úton érvényesíthető. (Mellesleg a hatóságnak semmi köze a forráshiányhoz, nem tervezi a költségvetést és nem menedzseli azt még fejezeti szinten sem.)

Bár több ládavadásszal ellentétben én nem dolgozom nemzeti parknál talán nem rajtuk kéne leverni, ha a természetvédelem rendszerét annak vezetői laikusokat megszégyenítő hozzá nem értéssel tervezik át, megvonják a forrásokat, ostoba jogszabályokat alkotnak. Jó tudni, hogy a Nemzeti Parkok nem hasznosítják a vadászati jogot (maguk maximum állományszabályozást végeznek). A hatósági vezetőket nem a lakosság- és természetvédelem, hanem a "vállalkozásbarát hozzáállás" alapján választják ki, ezért nem csodálkoznék, ha egyesek közülük állásukat féltve engedményeket tesznek egyes vadásztársaságoknak. Aki pedig egyes korlátozásokkal élcelődik, jó lenne, ha mindezt konzervációbiológiai alapokon tenné, a hatóságnak a törvény alapján ugyanis ilyen szempontok alapján kell döntenie.
[előzmény: (1821) jiimbo, 2006.06.08 20:16:24]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.05.01 15:00:07 (1596)
Az Abaligeti cseppkőbarlangláda csupaszon hevert a földön, amikor megtaláltuk, a logbookja pedig reménytelenül elázott, sürgős beavatkozást igényel

astacushozzászólásai | válasz erre | 2006.04.17 23:23:09 (1455)
A GCNEPS előző megtalájója víztelenítette az üveget, de sajnos a logbook elázott. Restellkedve meg kell valljam, hogy nem olvastuk el az új logokat és nem vittünk új könyvet, de szükség volna a pótlására, ha valaki arra jár.

astacushozzászólásai | válasz erre | 2005.10.17 11:58:59 (489)
GCFnny tartalmának megmentéséhez gyors intézkedésekre van szükség. Az egyébként stílszerű faláda régen szétesett, a logbook tetejét ázottan nehéz szakadás nélkül kibányászni, a logbook maga nedves és kezdi kikezdeni az élővilág. Sajnos nem volt nálunk láda, bár valószínűleg nem is mertük volna alkalmazni a rejtő szigorú kritériumainak megfelelően.

astacushozzászólásai | válasz erre | 2005.09.26 22:04:50 (326)
A ládát már mi is cseréltük és utánunk is cserélték már emiatt :). Mi láttuk is a vaddisznókat, de vadetető mellett nincs mit csodálkozni ezen. Lehet, hogy egy kicsit tényleg nem ártana odébb helyezni.
[előzmény: (323) Attibati, 2005.09.26 13:32:18]

astacushozzászólásai | válasz erre | 2005.08.29 09:38:06 (188)
A GCszms igazán kiváló és a lehetőségekhez képest maximális víz elleni védelmet nyújtó helyen van jelenleg, mégsem igazán láda. Egy mikro esetében persze nem könnyű ezt megoldani, de a mostani állapotban (zacskóba csavart kis logbook) egy telet nem vészelne át. Írószerszám nincs mellette, a kis ceruza megtetszett valakinek vélhetőleg.
Egy lapon megjelenő sorok száma:


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]