Zuhogó esőben. Ennek ellenére több kirándulócsapat is tartott a parkolóból tó felé. Mekkora forgalom lehet itt szép időben? :-)
A táj csodás, még bőrig ázva is élvezetes volt.
Hosszú kihagyás utáni első ládázásunk. Bakonybéli 3 napos pihenésünk alatt kerestük fel. Bár egész nap zuhogott az eső, ez nem tartott vissza minket. Nagyon szép, emlékezetes túra volt, ahogy csúszkáltunk a vizes faleveleken. Köszönjük!
Olvasási leckéket kell vennem, mert Krisztina Zöldjei helyett Krisztina Tőgyeit silabizáltam ki, és az első ponton lévő hölgy nem értette, miért keresek becses ruhadarabja belsején két betűt. De miket is írok, kellemes séta volt hozzánk közel eső helyen.
Bár a leírásban szerepel, hogy a hely frekventált volta miatt körülményes a cache-hez történő hozzáférés, ettől még nem változott a megítélésünk a hasonló rejtésekkel kapcsolatban.
Egykori Morzsa kutyámra emlékeztető módszerrel (először ellenkező irányba futott 50 métert /mi legalább kétszázat gyalogoltunk/, majd visszafordulva kezdte ugatni, üldözni a másik ebet /nem ugattunk és geoládát/) közelítettük meg a helyszínt, ahol összetalálkoztunk Piriloroval, aki éppen a jelszónál állt.
A fekete rombusz sokkal jobban látszik, mint a piros, a jelszót pedig a fekete alatt illetve a piros mellett kell keresni. Kicsit még bóklásztunk a kövek között, majd elindultunk a maradék két szigeti láda felkutatására.
A sástói virtuális láda megtalálásának regisztrálása régi tartozás. Parádfürdőről Gyöngyös felé igyekezvén tettük hivatalossá azt a látogatást, amely még 2005. januárjában, az átmeneti letiltás másnapján történt.
Parádfürdői tartózkodásunk végén a parádfürdői multi pontjait is felkerestük.
Az istálló mellett az egyik paci a kifutóján gyakorolt, a másik pacit pedig éppen lovagolták. A 2. pont előtti parkos részen Tyutyinak lovagja akadt egy kedves, ugyanakkor minden zajra feszülten figyelő macska lényében, továbbá tiszteletét tette egy ágról-ágra majd fáról-fára ugráló mókus is. Ha ehhez hozzáteszem, hogy két nappal előtte egy túrán szalamandrákkal és a környezet (avar) színével álcázó békával találkoztunk, majd szüleimtől a szállásunk felé haladva előbb egy macsek, majd egy nyúl, végül egy róka is keresztezte utunkat, valamint Tyutyi kabalaállata panda, az enyém pedig egér, akkor adódik, hogy idén már nem kötelező számunkra az állatkerti látogatás.
Parádfürdőn találtunk szállást a hosszú hétvégére, és az előző napon egy gyönyörű helyet látogattunk meg, mely szintén szurdok, valaha volt köze a geocachinghez, de ma már ládával nem népszerűsíthető.
A rejtés tetszetős, és éltünk a további javaslatok egyikével, amikor elsétáltunk a Clarissa-forráshoz is. Másnap még beugrottunk kis vízért, úgy indultunk haza.
Nemcsak a helyszín, a láda is nagy forgalmat bonyolított le a mai napon. Kis ideig sorban ültünk az előző megtalálókkal, majd jó pár percet kotlottunk a fészek felett. Mindezalatt pedig napoztunk, és élveztük a viszonylagos csendet.
A Gellért tértől megkezdett sétát az Infopark területén folytattuk. A 2. pont alternatív jelszórészletét nem találtuk (lehet, hogy épp elment sörözni), de így legalább megtornásztatta kicsit az agyunkat a rejtő. A ládában található segítség és a hiányzó karakterek száma alapján kiváló gondolatom támadt, egy nagy magyar matematikusra asszociálva. A sikertelen jelszótippelést követően netcache hozta el a megoldást.
Vasárnapi sétálókként veszélyeztettük Budapest gyalogos forgalmát. Balesetet végül nem okoztunk, viszont az udvarra sem merészkedtünk be, pedig belső forrásból tudjuk, hogy van valahol egy kapu, amelyik mindig nyitva van...
Nézem az egyik fotót, olvasom a friss megtalálások logjait, és azon gondolkodom, hogy mennyit változhat egy rejtés minősége, ha valaki megbolygatja azt, vagy szimplán csak nem úgy állítja vissza, ahogy előtte volt.
Kellemes multi. Mivel GCBUD-tól indultunk, 3, 4, 2, 1 sorrendben kerestük fel a templomokat. A 4. ponton megtaláltuk a mikroládát, de a rejtést nem bolygattuk, mert a Rendvédelmi Nap rendezvény miatt sokan voltak a környéken.
GPS készülékünk nem először tréfált meg azzal, hogy teljesen eltérő helyre mutatott eleinte, aztán pontosított, és már 150 méterrel másfele járt. Sebaj, a kanapé útbaigazított.
Egyszer már próbálkoztunk - télen és hóban - és úgy kihívásnak tekinthető a keresés. Akkor nem jártunk sikerrel.
A láda közvetlen környezete (mondjuk 3 méter sugarú körben) tisztának nevezhető, de azon kívül, azaz a megközelítési útvonalon nyilvános WC. A rejtés feltűnő, a láda kilátszik. Eltávolítottunk belőle egy koszos, használt szalvétát(?), majd megpihentünk a kilátó előtti egyik padon. Ahhoz már nem volt meg a kellő akarat, hogy felmenjünk a kilátó tetejébe, de az értékelésbe beleszámítottuk a valószínűsíthető szép kilátást.
GCMEKH-tól érkeztünk ehhez a cache-hez. Utólag mi sem értjük az "apró kövek" kitételt, mivel egyetlen, a szikladarabokhoz képest apró kő takarja a ládát. Viszont a rejtek itt is nagyon jó, ráadásul a potenciális helyek száma jelentősen több, mint az előző ládánál volt. Így aztán mire megleltük (cca. 45 perc), már egy újabb cacher is ráakadt a helyes útra. Persze ha a sziklahasadékot - a GPS-t követve - nem a tetőpontokon keressük, akkor megspórolhattuk volna a keresési idő felét.
Bumika és Tyutyi
+ sikeres megtalálás
- sikertelen keresés
! egyéb 1 a láda vagy a felhasználó első megtalálása
Narancssárga ládakód: még nem találtad meg; zöld ládakód: már megtaláltad
