Pécs egyik kevéssé ismert, de rendkívül fontos szerepet játszó temploma.
A török megszállás idején (1543-1686) ez a középkori eredetű templom volt az egyetlen, amelyben keresztény istentiszteletet lehetett végezni.
1588. augusztusa végén e templom falai között folyt le a „Pécsi Disputa” néven ismert hitvita. Ebben Válaszúti György unitárius pap és Skaricza Máté ráckevei kálvinista prédikátor érvei csaptak össze a hit kérdéseiben. A nyilvános teológiai vita állítólag Skaricza győzelmével végződött.
A templom háromszög alakú homlokzatát és tornyát az 1740-es barokk átépítés során nyerte, szentélye gótikus, de eredetileg a román korból származik. A török kiűzése után egy ideig ez volt a püspöki templom, mert az ostrom alatt a székesegyház boltozata több helyen is beszakadt és használhatatlanná vált. Ebben az időben a város püspöke a templommal szemben egy kis házban lakott. A fallal körülvett dombot a középkorban temetőnek használták. 1935-ben karmelita kolostor épült a templom északi oldalához.
