FAQ
Lengyel-barlang térképe
Lengyel-barlang térképe
Típus:
barlangturistautak.hu-n
Név:Lengyel-barlang
Szélesség (lat):N 47° 35,159'
Hosszúság (lon):E 18° 25,168'
Magasság:303 m
Település:Tatabánya
Megye:Komárom-Esztergom
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Bejelentő:zacz
Felhasználó:zacz
Dátum:2006.03.17
mélység73 m
hossz600 m
járhatóságcsak barlangászoknak
kataszteri szám4630-22

A Gerecse legnagyobb barlangját sokféle névvel illették már. Eredeti népi neve Ördög-lyuk volt, később Mammutos-útvesztőnek, Kőhegyi-barlangnak, Gázos-barlangnak, napjainkban pedig Lengyel-barlangnak hívják.
A tatabányai Kő-hegy (Turul-hegy) délkeleti peremén, a Turul emlékműtől kb. egy kilométer távolságra, 300 m tszf. magasságban nyílik. A felszíni horpadásból kiemelkedő szikla tövében jelentéktelen nyílással kezdődik a rejtélyes üreg, amelyet a barlangkutatók közül először 1929-ben Schönviszky László és Barbie Lajos kutatott át, 36 m mélységig. A barlangra Vígh Gyula hívta fel a figyelmet, aki a Gerecse barlangjairól az első áttekintő leírásokat adta. Az 1930-as évek elején a Bejárati-teremben Tasnádi Kubacska András lengyel internáltakkal ásatást végzett. Valószínűleg innen származik a Lengyel-barlang és a Mammutos-útvesztő elnevezés. A barlang felső, labirintusos szakaszában sokan megfordultak, de az alsó szakaszt csak az 1960-as években sikerült feltárni, így itt a cseppkőképződmények még aránylag épségben megmaradtak.
A barlang jelenleg lezárt, szűk bejáratán lecsúszva a Bejárati- vagy Váró-terembe jutunk, amelynek végéből nyolc métert kell leereszkednünk ahhoz, hogy egy hasadékszerű terembe érjünk. A fenék lejtésirányát követve, kisebb üregeken keresztül kell csúsznunk ahhoz, hogy fel tudjunk állni. A termecske jobb vagy bal oldalán ereszkedhetünk tovább, majd a Harakiri nevű, négyszöget formáló torkon keresztül a Kupola-terem előterébe érkezünk. Utunk a Guanó-terem barátságtalan mélypontjára vezet, ahol a nyíláson át, hétméteres ereszkedés után bekúszunk a lapos, kényelmetlen Ipszilon-ágba, majd balra fordulva a Kínok-útján át egy szűk, öt méter mély hasadékhoz érünk. Ezen lejutva, nyolc métert kell kötélen ereszkedni. Ez a Nehéz-terem, ahonnan a Cseppköves-kuszodán át a Hajóba érkezünk. 50 m mélységben vagyunk, s az első valóban szép cseppköveket itt láthatjuk. Tovább szűk hasadékon, igen rossz levegőben mászhatunk, ereszkedhetünk le a barlang végpontjáig.
Az üreg felső-triász korú dachsteini mészkőben található. A jelenlegi bejárat már egy barlangterem beomlása után keletkezett. A kialakulás első feltétele a tektonikai mozgások hatására létrejött hasadékrendszer volt. A felszínre is kiérő vízvezető repedések mentén, már a Kő-hegy kiemelkedése előtt kis víznyelők alakultak, amelyeknek mélyben összefolyó, különböző töménységű és hőmérsékletű oldatai a keveredési korrózió eredményeként üregképző hatást fejtettek ki.
A Lengyel-barlang legfőbb jellegzetessége kétségtelenül gázos volta, amire a kutatókat barlangtúrájuk alkalmával a szaporább lélegzetvétel, a sárga golyóként égő karbidlámpa lángja, a fel nem lobbanó gyufa, majd később a tartós fejfájás emlékeztet. A barlang levegője a szokásosnál több széndioxid-gázt tartalmaz, s ennek növekedésével az oxigén mennyisége csökken. A széndioxid mennyisége a vizsgálatok szerint 0,1 és 4,2% között mozog. Az eddigi tapasztalatok szerint szeptember és november között, valamint a tavaszi időszakban a legrosszabb a levegő.
A barlang átlaghőmérséklete 10,2°C, az átlagos relatív páratartalom pedig 96%. A barlang mélységének növekedésével a hőmérséklet emelkedik, 0-32 m között 10,0, 32-50 m között 10,2 és 50-73 m között 10,3°C. A Lengyel-barlang Bejárati-termében 1930 körül végzett ásatás során tipikus würm I. glaciálisba sorolható korú nagyemlős fauna került elő: szamár (Asinus hydruntinus), barlangi medve, barlangi oroszlán, óriásszarvas és mammut. Az óriásszarvas agancsán mintegy 10 cm hosszan párhuzamos, 10-20 mm hosszú bekarcolások figyelhetők meg, egy növényevő állat csigolyáján pedig éles szerszámtól eredő mély bevágások találhatók. Vértes László mikroszkópos és ultraibolya-megvilágításos vizsgálattal úgy találta, hogy a két csont sérülései mindenképpen emberkéztől származnak, és egykorú beágyazódásukkal, tehát a würm glaciális első hidegcsúcsának idejével. Ez a szélesebb értelemben vett moustieri kultúrának felel meg.
A bonyolult alaprajzú s nagyrészt függőleges kiterjedésű barlangról már több térkép vagy térképvázlat készült.Ezek szerint a barlang mélysége 72,7 m, hosszúsága 500-600 m. A közölt térképet aTatabánya Barlangkutató Egyesület 1992-ben adta ki.

Irodalom: Kordos László Magyarország barlangjai ( forrás )
További adatok (juju)

Közeli települések: Vértesszőlős ÉNy felé 4.94 km, Vértestolna ÉK felé 5.46 km, Tarján K felé 7.37 km (2016/04/28 set by MapAudit, O'Eye)
barlang-lista
barlang-térkép
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése
adatok és fényképek szerkesztése a TUHU-n
adatok szerkesztése a GCHU-n
a pont törlése

-bivakhelynek megfelel
-nyitott (nincs lezárva)
-kötél szükséges hozzá

Megjegyzések:
Juju 2006.03.20 21:50
részletek itt

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]