Astacus hazai vándorbogár (valójában vándorrák), a geocaching.com rendszerbe nem regisztráljuk. Célja, hogy minél több hazai vizes élőhelyet keressen fel, megvizsgálva azok állapotát. Fel szeretné hívni a figyelmet honos nemes rákfajaink veszélyeztetettségére és annak okaira, az élőhelyek minőségének romlására, a legkülönbözőbb betelepített és betolakodó nem honos rákfajok jelentette, számukra megoldhatatlan kihívásokra.
Hazai vizeinkben az Astacus nemhez (genus) tartozó három tízlábú rákfaj él. Legismertebb közülük a valaha gyakori, ma már ritka folyami rák (Astacus astacus), mely a csendes avagy lassú folyású vizeink vizi növényei, belógó gyökerei és egyéb rejtekhelyei között él. Akár 20 évig is élhet. A kecskerák (Astacus leptodactylus) a Balaton és a zavaros vizű, lassú folyású vizek lakója. Akár 25 cm-re is megnőhet, hosszúkás ollóiról ismerhető fel legkönnyebben. A kövi rák (Astacus torrentium) köves, hegyi patakokban él, azonban mára annyira megcsappant az állománya, hogy fokozottan védetté kellett nyilvánítani. A Pilis, Budai hegység és Börzsöny néhány patakjában élnek még példányaik. Kisebb a másik két fajnál (8-12 cm) ollói rövidek, vastagok, lekerekítettek.
E rákok a petéből a kifejlett példányok kicsinyített másaként kelnek ki. A vízfenéken, ágakon másznak, hátrafelé csak meneküléskor haladnak a potrohuk "alácsapásával".
Mindhárom rákfaj túlélését számos tényező veszélyezteti. Ezek közé tartoznak az élőhelyek visszaszorulása és eltűnése, a vizek szennyezése, az Amerikából Franciaországon keresztül behurcolt rákpestis és a betelepített vagy betolakodó rákfajok, a Dunában és vízrendszerében a hazai rákfajoknál máris 2-3-szor népesebb állományú cifrarák (Orconectes limosus), a riasztó új jövevényeknek számító jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) és gyapjasollójú (kínai) rák (Eriocheir sinensis). Az akváriumokban gyakorivá vált Procambarus fajok -kubai vagy kék rák (Procambarus clarkii), márványrák, stb.- szintén hatalmas veszélyt jelentenek honos rákjainkra. Általában jellemző rájuk, hogy míg a hazai rákoknak ez 3-4-6 évbe telik, akár 2-6 hónap alatt is ivaréretté válnak, gyorsan (és évente sokszor) szaporodnak, a honos rákok táplálékkonkurrensei, avagy egyenesen meg is eszik azokat.
----------------------------------------------------------------
Astacus vándorrák útja:
2006.05.07. 14:00 Astacus kihelyezésre került a Naplás tó ládába. 2006.05.07. 14.10Kaczur kivette Astacust a Naplás tó ládából. 2006.05.14. 17:50Kaczur behelyezte Astacust a GCSATO (Sápi tavak) ládába 2006.07.14 19:40 Astacus Zoli társaságában utazik tovább 2006.08.01 16:05 Zoli a Vilonya Malom tavába ereszti Astacust 2006.08.02 11:45 Astacus a Csumali csapathoz csatlakozik 2006.08.05 20:22 Astacus megáll a Séd vízminőségét vizsgálni az új láda első lakójaként 2006.08.06 07:56 A hajnali órákban befejezve a vizsgálatot Astacus elcsábul Piró invitálására
Újra megkaparintottuk Astacust ;-) GCkgat-nál.
Keresünk neki egy újabb helyet, ahol kedvére tanukmányozhatja a vízi életet. Talán újra tudunk neki mutatni szaktársakat.
Itt nyugodtan tanulmányozhatja a Gaja patak élővilágát. A magasból pedig még elláthat a Fehérvárcsurgói víztározóhoz is.
Láttunk is rákokat a patakban (képek).
Elhelyeztük a Székesfehérvár - Sóstó ládába. (Ez egy multi láda, a bogár a záróládában van.)
A láda koordinátájának első felét itt N 47° 10,0950' E 18° 24,8490' , a koordináta második felét pedig itt N 47° 9,5070' E 18° 25,1610' olvashatod le.
