2007 őszén az interneten fedeztem fel ezt a játékot, de régi túrázóknak számítjuk magunkat, hiszen a "régi szép '80-as években" mindketten aktív természetjárók és túravezetők voltunk.

Az első három évben GPS nélkül, de teljes lelkesedéssel próbálkoztunk a megtalálásokkal, amelyben a kessertársak leírásait és fotóit gyakran hívtuk segítségül. (Köszönjük!) Azért az első száz megtalálásunk így is összejött.

2010: Balatoni nyaralásunk alatt (főleg Szentbékkálla kőtengerén végignézve) megérlelődött az elhatározás: legalább egy kezdő készüléket be kellene szerezni. Nos, adódott az alkalom és a lehetőség, így került hozzánk a kis sárga: az eTrex-H. Az új csapattag beváltotta a hozzá fűzött reményeinket, és a segítségével még több örömet találunk ebben a játékban.

2011: Egy Wayteq x950 BT segíti az országúti tájékozódásunkat, levéve Marcsi válláról a térképes tervezés fáradalmait. (hihetetlenül jó érzés! :-))

Akkor igazi a buli, ha velünk jöhetnek az unokák is, mind a négyen. Andi, a kisebbik lányom, és a "szőrös kistesó": Penyu kutya is nagyon szeret kirándulni, ládát keresni.

2012: Megvalósult az álmunk: a kis öreg Hyundai H-100-as "személyében" egy 9 fős kisbusz került be a kessercsapatunkba.

2017: Az unokák időközben felnőttek, élik a saját életüket, sajnos már nemigen jönnek velünk. Így 2016-ban megváltunk a kisbusztól, most már csak öreg Audink a kesser-autó, vele járjuk - főleg kettesben - kis hazánk szépséges tájait.

2019. májustól Penyukánk, a kesserkutyus az égi mezőkön szimatolja ki a geoládákat :'(
Novembertől átvette tőle a stafétabotot Egerszegi Hektor.