A ládába TravelBug nem helyezhető.

Erdélyben, a mai Románia területén, azon belül is Hargita megyében, Csíkszeredától (Miercuera Ciuc, vagy németül Szeklerburg) a Székelyföld fővárosától alig 10km-re található ez a csendes kis falu, Csíkrákos (Racul), mely gyakorlatilag egybe épült Göröcsfalvával (Satu Nou).

Csíkrákos már a XI. században is történelmi fontossággal bírt, itt volt a székelyek ősi gyülekezőhelye, itt állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik először. 1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1164 lakosából 1158 magyar és 6 román volt.

A ládával Csíkszék egyik legrégebbi, Árpád-kori eredetű műemléke előtt szeretnénk tisztelettel adózni.

A Kőd-hegy déli lábánál található, Szent György tiszteletére szentelt, fallal körülvett római katolikus erődtemplom 1270-ben épült, írásos emlékek 1433-ban említik először, 1507-ben diadalívvel csonkították meg a falon található freskókat és megnagyobbították a templomot a jelenleg is látható szentély hozzáillesztésével, 1574-ben tovább bővítették, védőfalai XVII. századiak. A szentélyt ekkor még címerpajzsok díszítették, mára már csak a Hunyadiak hollós címere és a Hont-Pázmány nemzetségé kivehető.
A boltozat középső zárókövén címerpajzsba foglalva a Nap és a Hold látható. A templom koronázópárkánya alatt Zabya Péter nevét megörökítő felirat olvasható 1507-ből. Feltehetően az ő nevéhez fűződik a 30m magas torony restaurálása, egyes jelek újrarajzolása, de a történetírók a torony díszítését sokkal előbbre teszik.
1756 és 1758 között barokk stílusban átépítették, kereszthajóval bővítették, tornyán magasítottak ráépítve a ma is használatos, csúcsíves harangablakokkal ellátott harangházat, illetve déli tájolású árkádos folyosóval is kibővült az épület.

A templom fő érdekessége a terméskőből, forró mésszel rakott 30m magas 2m vastag torony, melynek déli, nyugati és északi falát vöröses-barna négyzetekbe festett zodiákus jelek, pogány és keresztény jelképek, különféle állatok, harcosok díszítik. A rajzok nagy része a pogány kori természetkultusz, termékenységi jegyek emlékeire emlékeztetnek.
Ilyen jellegű falfestmény sehol nem található a régi Magyarország határain belül. A templom falának három oldalát emeletenként egy-egy magas lőrés töri át, felfelé haladva ezek magassága csökken. A torony eredetileg védőbástyának épülhetett, ez indokolja a falvastagságot és a lőréseket, melyek közül az alul találhatóak az íjjal való védekezést is lehetővé tették. A védőfal keleti szakaszán két fordított kulcslyuk alakú lőrés van. A lőréseket és a felső félköríves ablakokat vörös szegély, helyenként leveles, liliomos motívumok díszítik.
A templom nyugati tornya don-jon-ként emelkedik ki a templom tömbjéből. Fala alacsony, a védőövezet kapuja díszes. (Encyvlopaedia Hungarica - 1992)

Külön érdekesség a kórusfeljáró, melynek mennyezetén és a karzaton is az eredeti kazettás mennyezet darabjait láthatjuk. A falakon belül is találhatók freskók (melyek restaurálása a közeli jövőben várható). A falfestmények melletti oltárok fafaragása 1692-ben készült.

A mondák szerint egy nagy hírű és csodatételeiben a közeli csíksomlyói Babba Máriával vetekedő Mária szobor is volt a templomban, amit Székely Mózes katonái 1602-ben a tűz martalékává tettek, de a keresztfák szögei a tűzből kiugorván a templom-dúlók szemét kiégették (Pál-Antal Sándor, 1992).

A templomtól délkeletre kápolnaszerű épület áll, melynek rendeltetése bizonytalan, lehet, hogy a román kori templom szentélyének maradványa. Ezen és még sok más kérdés tisztázását alapos régészeti kutatás oldhatná meg, melyet mindeddig a templomban és körülötte nem végeztek.

A templomkert további érdekességét Zöld Péter (1727-1795) mádéfalvi székely lelkész síremléke adja, aki az 1762-es székely mozgalom vezetője, majd az 1764-es madéfalvi veszedelem egyik vezéralakja volt. Eredetileg a templomot körülvevő falba helyezték a lelkész hamvait, de az 1980-as években eltávolították. A templomkertben, a sírok között található emlékkő Ferenc Ernő szobrászművész nevéhez fűződik.

Megközelítés: Csíkszeredáról a Csíkszentdomokos (Sandominic), vagy Gyergyószentmiklós (Gheorgheni) felé vezető (12-es számú) utat kell választani, Mádéfalva (Siculeni) után következik Csíkrákos.
A következő pontban kell jobbra fordulni:  N 46° 27,140' E 25° 45,435' 686 m [GCGORO+forduló].
Parkolni a helyi szokásoknak megfelelően szinte bárhol lehet, de orientációnak egy parkoló:  N 46° 27,189' E 25° 46,256' 700 m [GCGORO+parkoló]

Kellemes Erdélyi barangolást kívánunk!

--------------------------------------------------------------------------

Ládatörténet
2008-05-10 ládakarbantartás, a rejtek jól szuperál, a dobozkát teletömtem ajándékokkal.
2012-10-21 ládakarbantartás Fazék sporttársnak hála, új láda, új logbook, a rejtek még mindig rendben van :)
2014-10-28 sajnos a ládát megörököltem Lencsitől
2015-7-27 Rékának hála az eltűnt láda helyére új került, a jelszó megváltozott
2024. aug. 10. - ládakarbantartás, logbook- és jelszócsere.