---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

MEGKÖZELÍTÉS

Autóval:
A gépkocsit jobban kedvelők számára nagyon egyszerű a láda közelébe jutni. Sopronból indulva a Brennbergbánya felé vezető műúton kb. 7 km-t kell autózni, és már az autóból is látni fogjátok a forrást bal oldalon. Az autót az út szélén érdemes hagyni, van némi "leállósáv". A pihenőhely közvetlen szomszédságában van Görbehalomtelep. Ott is tudtok parkolni.

Gyalog:
Egy kis túrával, kirándulással többféleképpen megközelíthető a forrás, ill. a láda. Egy tipp, ami térkép szerint kb. 10 km. Nem a legrövidebb verzió! A kirándulást jobban kedvelőknek ajánlom: a GYSEV-pályaudvartól kb. 50 méterrel ÉNY irányban elindulva rátalálunk a kék sáv jelzésre .
Innen a jelzést követve a Liszt Ferenc-múzeum ill. a Nyugat-Magyarországi Egyetem mellett elhaladva szép lassan kijutunk a városból az Ózon-kempinghez. A kempingnél jobbra az Erdei malom közben megyünk, melynek végén a jobbról bejövő út után balra folytatjuk utunkat a kéken . Ezen haladva egy négyes elágazáshoz érünk, de mi továbbra is a kék sávon megyünk tovább. A Valéta alatt ballagunk el, majd a kék jobbra egy fenyves részbe menekül. Mi követjük. Ezen beérünk a faluba (Ágfalva - itt is találtok geoládát). A templom előtti utcában egy fabódés fagyizó mellett elhaladva balra a lépcsőkön felbattyogunk. Megyünk a Hegy utcán, majd balra fordulunk a kék sávot követve. Ez az utca kivisz a faluból, egy ösvényen menve kikerülünk egy bekerített részt, majd egy tisztásra érve jobbra megyünk. Kb. 200 m után a kereszteződésnél balra egy emelkedőn felfutunk, melyen mi egyenesen megyünk a Fehér úti-tó irányában, amit az ott kitett tábla is mutat. Kiérünk egy aszfaltútra, ahol balra fordulva bebandukolunk Görbehalomtelepre, át annak főutcáján. Kiérünk a Sopron-Brennbergbánya főútra, szemben találjátok a Fehér Dániel-forrást, és a pihenőt.

Szívósabbaknak ajánlom a Sopron - Károly-magaslat - Várhely-kilátó - Béke-kilátó - Fehér Dániel-forrás útvonalat is. Bármelyik verziót választjátok, biztosan jól fog esni a pihenés a forrásnál.

A HELYRŐL

A Fehér-Dániel-forrás kellemes környezetben lévő, autósok számára is könnyen elérhető pihenőhely. Egyesületünk Lővérek teljesítménytúrájának egyik ellenőrzőpontja a forrás, minden évben. Mivel itt én is pontőr voltam, nagyon megtetszett ez a kis hely, és elhatároztam, hogy legelső ládánkat e forrás környékére fogom elrejteni.
A forrás vize egyébként kristálytiszta, és nagyon kellemes ízű. Bátran ajánlom mindenkinek: ha arra jártok, ne hagyjátok ki a kostolót. Nemcsak a soproniak kedvelik a környéket, errefelé is látni kirándulókat, úgyhogy logoláskor nem árt figyelni annak ellenére, hogy szerintem nincs feltűnő helyen a doboz.

Közeli látnivaló: Görbehalom határában a Fehér-úti-tó.

A forrás melletti táblán olvashatjátok a következőket Dr. Fehér Dánielről (további írásokat a tudós munkásságáról szintén a táblán olvashattok):

Dr. FEHÉR DÁNIEL (1890-1955)
A Győr megyei Teke-pusztán, molnárcsaládban született. A középiskola nyolc osztályát Budapesten a Barcsai-úti Gimnáziumban végezte. Felsőfokú tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán kezdte meg, majd a Sopronba költöztetett intézményben fejezte be (1917-1921). Már hallgatóként gyakornoka volt a főiskola Növénytani Intézetének. Egyetemi adjunktusi kinevezést 1922-ben kapott. Ezt megelőzően - rövid ideig - ösztöndíjas Bécsben a hírneves R. Wettstein-nél. Adjunktusként doktorált Párizsban a Sorbonon (1922). A soproni főiskola Növénytani Intézetének 1923-tól rendkívüli, majd 1926-tól, nyilvános rendes tanára 1951-ig. Ebben az évben politikai okok miatt felmentik, illetve nyugdíjba küldik. Halála előtt egy évvel lett az MTA levelező tagja.
Eredeti gondolkodású, termékeny tudós volt. Sokágú munkásságából kiemelkedik a hazai erdőtalajok biológiai vizsgálata, amelyeknek tapasztalatait a mezőgazdasági talajokra is kiterjesztette. Berlinben jelent meg a "Mikrobiologie des Waldbodens" c. műve (1933), Párizsban a szaharai vizsgálatait összegző munkája, a "Mikrobiologie des sols Sahariens". Írt több főiskolai és egyetemi tankönyvet: Talajtan, Erdészeti Növénytan (3 kötet), Szerves kémia (társszerző: Vági István). Három évi szakadatlan munkája eredményeként fejezhette be élete fő művének a Talajbiológia c. könyvének megírását, amelyhez fogható azóta sem jelent meg a szakirodalomban.
Nevéhez fűződik az egyetemi botanikus kert megteremtése 1923-tól, több mint negyedszázados fejlesztése.
Pályájának 17 éve során bejárta fél Európát, elsősorban Skandináviát, így fél évet töltött Dániában, Norvégiában, Finnországban, és Svédországban. Előadásokat tartott a bázeli, és a zürichi egyetemeken, s elsőnek szervezett francia-magyar sivatagi expedíciót. Munkásságának elismerését jelzi, hogy a Finn Tudományos Akadémia is tagjai sorába választotta.
A forrást az erdészeti technikum tanulói a Tanulmányi Erdőgazdaság támogatásával foglalták 1962-ben. Helyreállították 1992-ben a Tanulmányi Erdőgazdaság, és az oroszlányi szénbányák.

LÁDAKARBANTARTÁSOK

2005.11.19.: A dobozt áthelyeztük!
2006.11.18.: Ládakarbantartás.
2007.04.15.: A törött doboz cserélve!
2007.10.01.: A 2 év 3 hónap után betelt logbook cserélve.
2008.05.02.: Ládakarbantartás.
2009.10.27.: A törött doboz cserélve, új logbook.
2012.10.23.: A nyirkos doboz kitörölgetve.
2013.03.13.: A törött doboz cserélve, új logbook.
2018.10.01.: Láda cserélve, kicsit odébb költözött (ha2, fercsipeter)

Kellemes időtöltést kívánunk!