Röviden

A ládát a falu felett, egy kaszáló szélén helyeztük el. Sokszor szoktam errefelé futni reggelente, és úgy gondoltam, elég szép hely ez egy geoládának. (Írta az eredeti rejtő.)

Megközelítéskor VIGYÁZZ! Egy érdekes vízmosás található a láda közelében, ahol be lehet esni.
A láda egy klasszikus 10x8x5cm-es füles doboz egy kivágott fa tönkje alatt a gyökérzónában rejtve. A jelszó kis fém táblácskán a mellette lévő fára is fel van csavarozva.

Megközelítés

A templom melletti utcácskán  N 47° 19,521' E 18° 43,343' 159 m [GCKEVE+elágazás] érdemes felhajtani a temető alatti parkolóig  N 47° 19,578' E 18° 43,581' 196 m [GCKEVE+parkoló], innen pedig gyalogosan megközelíteni a temető mellett balra továbbvezető földúton  N 47° 19,606' E 18° 43,606' 199 m [GCKEVE+földút]. Jó időben itt kocsival is lehet közlekedni, közel drive-in lehet a láda, de az agyagos talaj eső után veszélyes: tőlem senki ne kérjen traktoros segítséget, én szóltam előre. Még kerékpárral is sikerült "elakadni" a dűlőutakon. És ennyi séta igazán belefér.

Kajászóról

Kajászó község Fejér megyében. Budapesttől 35 kilométerre délnyugatra fekszik, körülbelül félúton a főváros és Székesfehérvár között, a Váli-völgyben, az M7-es autópályától 2 kilométerre. Az autópályáról nem hivatalos lejáró is van, az első ÖMV benzinkútnál. Figyelem! A lejárót az útvonaltervező programok nem szokták ismerni.

A falunak vasútállomása nincs: a szomszédos Baracskán lehet leszállni, innen általában van buszcsatlakozás is Kajászó felé. A Váli-völgyben Bicske és Baracska között elég sok busz közlekedik, elég sűrűn. Budapestről az Etele térről indul közvetlen járat Válba, ami természetesen Kajászón át vezet.

A falu nevének eredete

A római birodalmat keletről megtámadó hunok a mai Százhalombatta térségénél keltek át a Dunán, és jelentős ütközet zajlott a közeli Tárnok-völgyben. Az ütközetben a hun Keve vezér is elesett, akit a monda szerint itt temettek el. Egyes források szerint maga Attila vezér is itt nyugszik.

A csatáról - és a faluról - Arany János is írt: Keveháza

...
Örökre hát a vérmezőn
Bátor Kevének háza lőn;
Hol ő hadával nyúgoszik,
A temetőt így nevezik.
Év, év után gyorsan lejár,
Jő-megy mikép vándor madár;
De egy sem költi fel Kevét, -
De egy sem oltja ki nevét.
...

A település neve is innen eredeztethető: eredetileg Keveháza, majd Keveaszó, (Cuwe azoa, Keueozou), később Keazó, végül mai kiejtéssel Kajászó lett. Kajászón azonban továbbra is őrzik Keve emlékét: a helyi termelőszövetkezet neve Keve Rt, a sportegyesületé pedig Keve SC.

A falu védőszentje, Szent Péter után a település neve 1491-től Kajászószentpéter, amelyet a Belügyminisztérium 1950-ben Kajászóra rövidített.

A falu története

Kajászó igen ősi település: az ásatások tanúsága szerint már Krisztus előtt 1600 körül lakott volt. A Római Birodalom idején Pannónia provincia egyik településeként szintén lakott volt, amit római kori villamaradványok bizonyítanak. Korabeli római nevét nem ismerjük.

A török hódoltság vége felé, 1686-ra a sorozatos fosztogatások nyomán Kajászó teljesen elnéptelenedett, és csak 1710 tájékán igyekeztek újratelepíteni a földbirtokosok.

A napóleoni háborúk idején a magyar területek jelentősége megnőtt: a birodalom részéről egyre nagyobb volt az igény a mezőgazdasági termékekre, állatokra. A település örvendetes fellendülésnek indult: a falu szinte teljesen újjáépült, felvirágzott.

Ettől fogva az I. világháborúig a fejlődés kiegyensúlyozott, szinte töretlen. A világháborúban szinte minden családnak volt halottja: később emlékművet emeltek a hősi halottak tiszteletére.

A két világháború között Kajászó ismét felvirágzik: főként a tejtermelés, hiszen a közeli Budapest hatalmas felvevőpiac. A gazdák megerősödnek: szövetkezetet hoznak létre, tejbegyűjtő állomást építenek. A község a szarvasmarha-tartásban országos hírnévre tett szert.

A II. világháború során a frontvonal többször átvonul Kajászón oda-vissza, és a pusztulás ennek megfelelően óriási: alig maradt ép ház, élő állat, élelmiszer a faluban.

Kajászó ma

Ma a község ismét fejlődésnek indult. A lakosság lélekszáma folyamatosan növekszik. A településen komoly beruházások és fejlesztések valósultak meg az 1990-es és 2000-es években. Most már minden közmű jelen van: víz, villany, gáz, csatorna, szélessávú Internet. 2003-ban megtörtént a felszínivíz-elvezetés teljes kiépítése is.

Kajászón több vállalkozás, cég megtelepedett, zöldmezős beruházást hajtva végre.

A település egy takaros dunántúli kis falu. A főút mellett lévő artézi-kút  N 47° 19,245' E 18° 43,596' 162 m [GCKEVE+kút] vizét érdemes megkóstolni, elég különös íze van.

Látnivalók

- I. Világháborús emlék a falu központjában
- Református templom
- Artézi-kút a Rákóczi úton

Források

- Czanik Béla: Kajászó(szentpéter) község és református egyháza története (2000)
- Czanik Béla: Ahogy láttam Kajászószentpétert (2002)
- Czanik Béla: Szolgálatunk, életünk (2003)
(Mindegyik magánkiadás, a község üzleteiben szerezhető be)

Ládatörténet
2022.01.19. : A láda beteg, a ládagazda már nem aktív, nem látszik javítási szándék, a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
2022.02.21: fehér vitaminos dobozt keress! Jelszó frissítve. hk - Halászkirály pótolta a ládát, a vitaminos doboz azonban hamarosan beázott.
2022.02.24: adoptálta Szárnyaló Sas
2022.07.07: Szárnyaló Sas: új ládát helyeztem ki új ponton. A régit kint hagytam. Régi koordináta  N 47° 19,368' E 18° 43,955' 159 m [GCKEVE+régi láda]
A ládaoldalt is feldobtam új képekkel