Barna faodu a kilátó északi oldalán. Csak emeld fel a tetejét óvatosan, máris látod a ládát. Ugyanúgy tedd vissza, kérlek. QR kódos pótjelszó több helyen a kilátó korlátján.
A kilátó északi oldalánál keresd!
QR: A láda és a pótjelszó is QR kódot tartalmaz. Ezzel gyorsíthatod a logolást. Ha olyan alkalmazást használsz (Geoládák, g.hu+) amelynek van QR-kód olvasója, akkor automatikusan kitölti a logolási felületet. Ha nincs az alkalmazásban, akkor a telefon fényképezője egy jegyzet file-ként beolvassa a jelszót és elmentheted magadnak, hogy otthon belogolj.
A szabolcsi Magyarország egyik legnagyobb földvára. A magyar államiság első századainak jellemző vártípusát ismerhetjük meg általa. Anonymus szerint a Csák nemzetséghez tartozó Szabolcs vezér emelte a várat a honfoglalás idején.
"Akkor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfiú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát - társainak közös tanácsa szerint is - összegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből. Ezt most Szabolcs várának hívják."-idézet Anonymus Gesta Hungarorum-ából.
Az első írásos emlék 1067-ben említi. Egykori építői a vaskos fatörzseket rácsos szerkezetű oszlopokba ácsolták, majd a térközeit agyagos földdel töltötték meg, külső oldalát tapasztották, így védekeztek felgyújtása ellen. Elsősorban védelmi szerepe lehetett az erődítménynek, ahová háború idején behúzódhattak a környék lakosai.
A 337x225x387 méteres szabálytalan háromszög alakú fa-föld várfalak mintegy 15-20 méter magasak lehettek, de mára az évszázadok alatt elkorhadt rögzítő gerendák miatt a földtöltés megcsúszott, egy földgát alakját formázza, pedig külső fala eredetileg függőleges volt. Szabolcsot a 11. század elején István király a központosított állama legfontosabb hatalmi egységének, a vármegyék egyikének központjául jelölte ki. Politikai szerepét mutatja, hogy itt tartotta meg nagyszámú egyházi és világi előkelő jelenlétében 1092-ben I. László azt a zsinatot, ahol megvitatták és elfogadták II. Orbán római pápa téziseit, majd ezt negyvenkét dekrétumba foglalva törvénybe iktatták.
A régészeti adatok által is alátámasztott korabeli források szerint a szabolcsi várat többször is támadások érték az ország keleti részein zsákmányszerző hadjáratokban dúló úz és besenyő törzsek részéről. A 13. század első harmadára már annyi várföldet adományoztak el a királyok, hogy a királyi ispán politikai és gazdasági hatalma erősen lecsökkent. A mongol seregek 1241-ben megostromolták, elfoglalták, majd felgyújtottak a várat. Többé nem építették újjá, mert IV. Béla inkább a kővárak építését szorgalmazta, amelyek a 14. század elejére átvették a kialakult nemesi vármegye irányítását is. A sorsára hagyott földfalakat az évszázadok időjárása és az esőzések alakították a napjainkban látható formájukra. Amelyek még ma is rendkívül impozánsak, több, mint 10 méterrel emelkednek a környező falu fölé.
A XVIII. századtól kezdve egészen 1974-ig a falu temetője volt a vár belsejében.A földvár területe természetvédelmi terület. A természet védelméről szóló törvény alapján a földvárak, kunhalmok, források, lápok, szikes tavak, víznyelők, barlangok ún, "ex lege" (törvény erejével) védett természeti értékek.
Személyes kötődés
Nem épp fiatal éveimben elkapott engem is a "honfoglalás-nosztalgia". Nosza, készíttettem magamnak egy személyre szabott 46 fontos húrzsámolyos Molnár íjat Újfehértón, beszereztem hagyományőrző öltözéket, ott álltam Ópusztaszeren a nyílzápor seregében, jurtát építettem, amely tíz méter átmérőjű volt, padozatos, az Isten fája majd hat méter magas, a tündő közel száz kilós, 130 tetődongával, és ezt a monstrumot úgy tartották a keregék egyben, hogy a Magyarok Világtalálkozóján, Bugacon az a pusztai vihar sem boríttta fel, ami fél falvak tetőszerkezeteit seperte el. De nem a Kurultájon, nem ott Bugacon kap el rendre egy félreismerhetetlen "ősi érzés". Hanem itt, a sáncok tetején. Egyszerű földhányások. Égtájak felé nyíló "kapukkal". Ahol szinte látom a huculokon becsörtető csapatokat. Akik a dombok védelmében érezték azt, itthon vagyunk...
További látnivalók, ládák
A sánc keleti oldaláról érdemes lemenni a falu református templomához!
Nézd meg a Mudrány kúriát is, igen ritka jelenség, hogy egy 100 méteres sugarú körön belül 3 geoládát is begyűjthess!
Ládatörténet
2023. február 15. A ládát a gazdája (Ironman) felajánlotta adoptálásra. [Admin(Fazék)]
2023. március 4. A ládát átvettem, újrarejtettem, a ládaoldalt aktualizáltam. (tapiapi)
2024.szeptember 27. Új láda és pótjelszó kihelyezése. (tapiapi)
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Három napos tiszai kajaktúránk harmadik napján 4,5 km evezés után kötöttünk ki a Szabolcs vízitúra megállóhelyen.
Innen sétáltunk be a faluközpontba körülnézni és megkeresni a két hagyományos és az egy virtuális ládát.
Életemben először, és eddig utoljára iskolás köromban, kb. 45 éve jártam itt. Pedig közel van nyíregyházi lakásunkhoz, és ez egyértelműen a nem túl sok van "országos jelentőségű" hely egyike Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Róla, Szabolcs faluról nevezték el a megyét anno István korában Szabolcsnak (a falut pedig Szabolcs vezérről, mert annak szálláshelye volt); az 1092. évi szabolcsi zsinatnak pedig óriási egyházpolitikai jelentősége volt (I. István ugyan bevezette a kereszténységet, de Szent László és zsinat határozatáig nagyon szabadosan értelmezte még a főurak jó része is a kereszténységet...) Ez a földvár pedig ettől függetlenül is látványos kuriózum, amit már az 1896. évi millenniumi ünnepségekkor emlékművel láttak el, Németh Péter megyei múzeumigazgató aktivitásának köszönhetően pedig teljeskörűen fel is tárták és dokumentálták is, mind a helyszínen, mind tudományosan. Ma, a behavazott naplementében pedig különösen látványos volt, jólesett az itteni dermesztő csendben sétálgatni.
A ládát sokáig, hasztalan kerestem, nagy nehezen végül egy QR-kódos pótjelszót sikerült megtalálnom.