Mit is keress?
1. pont:  N 47° 14,751' E 18° 33,907' 174 m [GC3Pat-1] A turistaút mellett egy kidőlt fa közelében talajszinten keresd a ládát. Kérem fokozottan figyelj a visszarejtésre.
Pótjelszó a padra ragasztva  N 47° 14,734' E 18° 33,901' 174 m [GC3Pat+Alternatív láda]

2. pont:  N 47° 14,610' E 18° 34,112' 198 m [GC3Pat-2] A P3 ösvényhez képest az Ingókövek túloldalán köldökmagasságban, sziklarésben, kövekkel takarva, pezsgőtablettás hengerben találod a jelszó második felét.

A rejtekekben található szavakból megkapod a jelszót és már logolhatsz is! :)

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés:
Kifejezetten jó parkolóhely a közelében nincs. Mindenki merészségétől és gépjárművétől függő távolságban parkoljon (1,5 kilométer az aszfaltút a második ponthoz képest), majd könnyű sétával, a piros háromszögön eléri mindkét pontot.
Kerékpárral a völgy felől érkező gyakorlott kerekesek pár kisebb tili-tolis szakaszt leküzdve, fel tudnak tekerni a 2. ponthoz.

Amennyiben kis kilátásra is vágysz  N 47° 14,576' E 18° 34,285' [GC3Pat+kilátás] , akkor felkeresheted a közeli Csúcsos-hegy tetejét is.

Amennyiben nagyobb túrát is tervezel a környéken, jó szívvel ajánlom ezt a majdnem 13 kilométeres körtúrát.

Ládatörténelem:
Anno Gáspár Norbert első ládáját (egy multit) a Velencei-hegységbéli Hurka-völgy bejáratához, a Barlang-kút közelben található sziklához helyezte, amelynek kiindulópontja a Csúcsos-hegy volt, majd onnan vezette a leendő megtalálókat a piros háromszögön a Sági-kúthoz, ahol megnézhetted egy patak születését is (persze csak csapadékos évszakban). A Barlang-kútnál megpihenhettél és utána a sziklára felmászva eljutottál a rejtekhez.

Az eredeti rejtést tiszteletben tartva, új tulajdonosaként átalakított formájában, megújulva teszem kereshetővé azoknak akik még nem jártak ezen a "csudálatos" vidéken vagy újra meg szeretnék találni.

A környékről:
A Velencei-hegység hazánk egyetlen önálló őshegysége, melynek tömegét gránit alkotja. Az alacsony, középkorú gránithegység földtörténeti szempontból Közép-Európa legrégibb geológiai képződménye, ahol az ősi, lepusztult Variszkuszi-hegység különleges képződményeit is megfigyelhetjük. Egyedi és csoportos sziklaalakzatok, kőtengerek, gránitkapuk váltják egymást a tájon. Az ingókövek, a Likaskő, az állatalakzatokat formáló sok millió éves sziklacsoportok és gránittömbök szerteszét heverve tanúskodnak a földtörténet ókoráról. Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás erodáló hatásának következtében a felszínre kerültek. A geológiai folyamatokra hidrotermális úton képződött fluorit-, cink- és ólomérc telérek is emlékeztetnek. A hegységben 15 természetes keletkezésű barlangot és 1 barlangnak nevezett mesterséges üreget ismernek.

A területen állandó vízfolyás nincs, de jó néhány forrás van. Ezek közül a Sági-kutat és a Barlang-kutat említeném meg, mint számunkra jelenleg érdekes objektumot. A kutak és a patakok a hóolvadás után nagy vízhozammal rendelkeznek, amely később lecsökken, illetve akár teljesen el is apadhat. A víz nem iható! Illetve meg lehet inni, de nem ajánlott. :)

Nosztalgiaként álljon itt sirgalahad versikéje:
"Palack nincs, nem tipródom,
koo ott a tripódon.
Láda moha alatt les,
melyik kesser az ügyes."

Jó túrázást kíván: Gubirobi, Nóri, Dóri é Gergő.

A ládát az eredeti rejtőtől adoptáltam. Köszönöm Gáspár Norbert hozzáállását ez ügyben!