1. Pavilon tartóoszlopainak száma.
2. Balról az első miniszter vezetékneve.
3. Egy láda egy tujacsoportban.
4. Szobrászművész vezetékneve (szobor hátulján.)
Jelszó: jelszórészletek egybeírva.

---

Részletes leírás:

Ezzel a multival egy kellemes zalakarosi sétára invitállak benneteket. Zalakaros városként igen fiatal, és habár sokszázéves múltra tekint vissza, a jelenlegi igen kellemes arca az elmúlt évtizedekben alakult ki, köszönve a nagyon jól kiépített termálfürdőnek. Ez a multi tehát egy kicsit eltér a szokásos városi multiktól, ahol általában ilyen-olyan épületeket kell megkeresni, és mindegyiknek van egy érdekes története. Ez sokkal inkább egy élmény, egy impresszió. Majd látni fogjátok.

A város története röviden (a Wikipedia oldalról):


A település első említése 1254-ből való Korus néven. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide.

1430-ban épült meg temploma az akkor már valószínűleg Somogy megye részét képező településen. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az ittélők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott.

A XVIII. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak XIX. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbusz járatokkal. Ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is. A II. világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa lett.

1962-ben termálvizet találtak a településen, amely következtében beindult az idegenforgalom, a község látványos fejlődést produkált, a lakosságszám ismét nőni kezdett. 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly konkurenciát jelenthetnek a 1997-ben városi rangot kapott településnek.


A közelben található "Zalalakrosi csibe" (GCzkcs) láda a kilátóhoz közel, a közeli turistaútvonal mentén található. Ez a multi kizárólag városon belüli pontokat érint.

A bejárási sorrend tetszőleges, az alábbi sorrend az ajánlott.

1. Zalakarost Magyarországon szinte mindenki ismeri a vizéről, de jól ismert a hozzánk nyugatabbra fekvő német területeken is (Ausztria, Bajorország), ahonnan nagyon sok vendég érkezik Zalakarosra. A fürdő az, ami ide vonzza a turistákat, és ennek köszönhető az, hogy a település igencsak prosperáló, messze kiemelkedik a környező, kissé szegényes falvak közül. Ezért a legelső állomás a település vizéhez kapcsolódik: a fürdő főbejáratát kell megkeresni. A  N 46° 33,036' E 17° 7,507' 139 m [GCZKAR-1] pontnál található objektum (pavilon vagy szaletli) tartóoszlopainak a számát kell feljegyezni.

2. A  N 46° 33,135' E 17° 7,355' 147 m [GCZKAR-2] ponton az első felelős magyar kormány minisztereinek a domborművei láthatóak. Itt balról az első miniszter vezetéknevét jegyezzétek fel.

3. A parkban található a láda ( N 46° 33,280' E 17° 7,242' 136 m [GCZKAR-3]), ami egy kb. 3 decis befőttesüveg, egy tujacsoport által kialakított üregben. Pótláda: a rejtekadó tujától kb. 20 cm-re, kilógó gyökér alatt, ágakkal álcázva.

4. Szent István és Gizella szobra ( N 46° 33,616' E 17° 7,271' 147 m [GCZKAR-4]). Ez az egyetlen olyan helyszín, ami a többitől kissé távolabb található. Egyébként abba az irányba tovább haladva elérjük a régi, kissé falusias Zalakarost. A szobor hátulján a szobrot készítő művészek nevei láthatóak. A szobrászművész vezetéknevét jegyezzétek fel.

Kellemes sétát kívánok! A séta maga a legkellemesebb egyébként nyáron vagy ősszel. A fürdőt pedig ha csak tehetitek, próbáljátok ki!'