WAP
A jelszó
1. része: az 51 évet Abán dolgozó férfi sírkövének utolsó előtti szava. N47° 01,644' E18° 31,322'
2. része: a kopjafán olvasható második évszám. N47° 01,732' E18° 31,252'
3. része a ládában. N47° 00,975' E18° 30,160'
Mivel mindenki együtt keresi meg ezt a geoládát a GCSopo-val, ezért magát a ládát közelebb telepítettem. Most egy vastag öreg fa üregében van. Kessinger Pálnak köszönöm a segítséget.
A Szentháromság-templom
Az Abán található egyenlőszárú háromszög alaprajzú barokk műemlék templom egész Európában építészeti kuriózumnak számít. Mindössze egy másik ilyen, Nyugat Európában található, templomról van tudomásuk a helyieknek.
A kívülről háromszögletű, belülről kerek, 9 pilaszterrel (falba épített oszlop) alátámasztott kupolás kialakítású templomot 1747-56. között építették a Jezsuiták missziós céllal. A földterületet a Fiáth családtól kapták, akik anyagilag is támogatták az építkezést. A család egyes tagjait közvetlenül a templom tövébe temették, ahol most is láthatók az emléktáblák a falon. A templomot 1756. november 30-án szentelték fel.
A templomnak a kupoláján volt egy fából készült harangtorony, de mivel az többször leégett, egy új, különálló harangtornyot építettek az épület elé. Ezt a tornyot 1945. március 22-én felrobbantották. Az új tornyot már egybeépítették a régi épülettel. Ezt követően egy kisebb sekrestyét és egy keresztelő kápolnát is csatoltak az épület oldalaihoz. A háromszög csúcsaiban, két szinten, galériákat hoztak létre. A jelenlegi alaprajzról készítettem egy vázlatot, ami nem méretarányos, de érzékelteti az épület egyedülálló alakját.
A régi "harangozó házban"  N 47° 1,695' E 18° 31,392' 112 m [GCABA+múzeum] egy kis múzeumot alakítottak ki, amiben a meglévő két helyiség mellé még két szobában templomtörténeti kiállítás létrehozását tervezik. A múzeumban lévő tárgyakat a helyi lakosok gyűjtötték össze. Minden tárgyat "felcímkéztek" az adományozó nevével. A templom és a múzeum ingyenesen megtekinthető. Minket a rendkívül segítőkész és tájékozott "idegenvezető" Póray Imréné (született Csörgő Márta) kalauzolt végig a látnivalókon. Hálásan köszönjük a kedvességét!  N 47° 1,781' E 18° 31,266' 117 m [GCABA+idegenvezető]
Szégyenkő
A nagyközség egy másik ritka érdekessége a Szégyenkő. Ez a nagy kődarab a Református templom kertjében fekszik. A kertbe álítólag csak engedéllyel szabad bemenni, de a kő a kerítésen kívülről is jól látható. A kőbe faragtak egy bemélyedést. Ide azoknak az asszonyoknak kellett ülni, akik a viselkedésükkel "kiérdemelték" ezt a büntetésformát.

Sárvíz Kistérség
A ládát a község életében nagy szerepet játszó Sárvíz Kistérség egyik öreg fájában rejtettem el. A Kistérség nevezetességei közé tartozik a Sárvíz Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett növény- és madárfajaival.

Aba története dióhéjban
Aba nagyközség Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban található. Az alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű atyát, őst jelent. A lakosság 2/3-a katolikus, 1/3-a református vallású. A három településrészből (Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor) álló közösség lakosainak száma 4300 fő.
Az okleveles emlékek Aba birtokot 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokokért. Pál országbíró 1334. július 15-én Visegrádon kelt oklevelében határnapot tűzött ki Lőrinc fia Jánosnak a birtokjogot igazoló oklevelei bemutatására.
Aba nemesi lakói szoros kapcsolatban állottak a királlyal, hiszen a XIV-XV. században királyi, nádori parancsra gyakran szerepeltek királyi emberként vagy tanúként birtokbeiktatások, idézések, eltiltások alkalmával. Az első két abai, kinek neve ismert: Abai Chut fia András és János.
1543. után Aba török megszállás alá került. A török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben - magyar lakosokkal - újratelepült. 1626-ban a falu még mindig adómentes az újratelepülés miatt.
Az 1818-1821. évi nemesi összeírás 103 nemest említ, köztük Fiáth János kamarás táblabírót és Fiáth György kamarás kapitányt is.
Az 1848-as év eseményeiből az abaiak 183 nemzetőrrel vették ki részüket.
1944. őszén, 1945. tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. A súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A határt 80 km hosszú lövészárok, tankcsapda, tüzelőállás, lövészgödör szelte át.
Jelenleg gazdag kulturális és közösségi élet jellemzi a települést, egyre nagyobb népszerűségre tett szert az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap, az Aba Napok pedig országos hírűvé vált az évek folyamán.
Forrás: www.aba.hu
Ezt a multi-ládát különösen azoknak a kerékpárosoknak ajánlom, akik csendes, jó minőségű utakon, és sík terepen szeretnek kerekezni (esetleg gyerekekkel). Kiindulási pontnak Abát vagy Szabadbattyánt javaslom vasúti megközelíthetőségük miatt . Aba, Soponya, Tác és Szabadbattyán érintésével egy kb. 40 km hosszú könnyű terepű körutat lehet tenni a GCABA, GCSopo, GCKULA és a GCGors ládák útba ejtésével. Szabadbattyánban a 7-es útról, itt kell letérni déli irányba: N47° 07.508 E18° 22.583. A minimális forgalmú alsóbbrendű út átvisz az M7 autópálya felett és egészen Abáig vezet.

A multi pontjai:
1. pont: A Szentháromság-templom kertjében az épület közvetlen közelében lévő 51 évet Abán dolgozó férfi sírkövének utolsó előtti szava. A kert mindig nyitva van.
2. pont: A Szégyenkő a Református templom kertjében. A kerítésen kívül található kopjafán olvasható második évszám. A kertbe csak engedéllyel szabad bemenni, de a kő a kerítésen kívülről is jól látható.
3. A láda: A Soponyára vezető alsóbbrendű út mellett egy öreg fa üregében van a láda. A konyhai doboz méretei: 12X10X4cm.
A teljes jelszó 17 karakter, egybeírva.
Jó vadászatot kívánok!

2020.11.10 - A ládát örökbefogadtuk.
2020.11.24 - A láda és a ládaoldal megújult formában jelent meg.
2022.02.27 - Újra kereshető a láda, ismét megújult formában.