WAP: Térdmagasságban keresd, közel a peremhez.

Megközelítés:
Megközelíteni Szentbékkálláról kell. A kocsmánál balra kell fordulni, de jelezve is van. A kőtengernél van egy kis parkoló ott a kocsit le lehet rakni, és onnantól már csak a GPS-re kell hallgatni.
A láda egy kisebb szikla alatt van elrejtve, ágakkal álcázva.

Turista térkép: (Nagyobb térkép letöltéséhez kattints a képre!)


Történet:
Szentbékkálla, Köveskál, Salföld, Kővágóörs mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek. A legszebb közülük a szentbékkállai kőhát zömmel eredeti állapotban megmaradt sziklasorozata.
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. A Kőtengert nemcsak az időjárás alakította, hanem a sziklák egy részét bányászták is.
A fű és a tarka virágok közül fel-felbukkanó kvarchomokkő sziklák nemcsak a mezőn, az udvarokon is feledhetetlen látványt nyújtanak. A sziklák kis mélyedéseiben növények virulnak.

Szentbékkálla a Káli-medence északnyugati peremén - a Kőhegy, Kishegy és Öreghegy lábánál fekvő, 256 lakosú kisközség, mely már a római korban is lakott település volt.
A többi Kál faluval együtt a honfoglaló Kál horka szállásbirtoka volt, majd királyi birtok 1341-ig, majd később a veszprémi Püspökségé. Parochiális egyháza már 1334-ben fennállt. A püspöknek kőpalotája volt itt 1559-ben.
Első írott említése 1273-ból való. A középkorban Szentbenedekkál, vagy Szentbenedekfalva néven fordult elő. A hagyományok szerint a bencés rend birtoka volt, s neve is ezt mutatná: Szent Benedek kállója (malma). A helységben a Benedek szót később "bék"-kel rövidítették, így lett Szentbékkálla.
Népes helységként szerepel a középkorban. A rovásadó összeírók 1534-ben 26 adófizetot jegyeztek fel. A török 1548-ban égette fel először, majd 1557-ben, 1572 után újra elpusztította. A lassan újra benépesülő helység később is kisebb-nagyobb harcok színhelye volt. Lakott maradt mégis a török hódoltság idején: 1696-ban 224 jobbágy- és zsellércsalád lakta 141 hold szántóval és 15 hold szőlővel. Nagybirtokosa a devecseri Choron, majd az Esterházy család volt.
Itt található a Töttös-Kál templomrom, a Velétei püspöki palota romja és a gróf Esterházy Károly egri püspök által építtetett szép műemlék templom. A Pegazus vendégló épülete alatt 58 méter hosszú pince húzódik, mely dézsmaszedő pince volt hajdanán. A Fekete-hegy krátertavai közelében kilátótorony áll, ahonnan szép kilátás nyílik az egész Káli-medencére és a Balatonra.
A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence szélein, Salföldtől Kővágóörsig s onnan a Kis-Hegyes-tűig húzódik egy vonulata, de a legszebb és legépebben megmaradt kőhát Szentbékkálla mellett található. A pannon kor tengerének megszilárdult homokturzásai ezek, melyeket a szél a későbbi korok folyamán (főleg a pliocén kor sivatagi szele) bizarr formákra kipreparált. Kiváló malomkövet "vágtak" belőle, így pusztult el nagy részük Kisörspuszta és Kővágóörs mellett. Kővágóörs szinte ráépült e kőhátra, nevét is innen vette. Egy múlt század végi leírás ezt így örökíti meg: "az egész községen fordított tekenyő alakban vonul egy hajlított domb, messziről mintha fehér marhacsorda heverészne oldalán, úgy megrakva nagynál nagyobb kövekkel." Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklára úgy, hogy a kő esetleg kilóg a ház fala alól, de ugyanakkor a konyhában is előbukkan egy-egy sarka.
Az évszázadok malomkőbányászata darabolta fel a Szentimre-puszta felett lévő kőhát hatalmas szikláit is. Egy működő bányától északkeletre Szentbékkálla irányában még szinte érintetlenül áll az a kőhátrész, amely a Káli-medence legjelentősebb geológiai értéke. Kisebb ház nagyságú kövek hevernek itt szanaszét. Közülük az egyik sziklacsoport különösen érdekes: egy hatalmas kőtábla enyhe billenéssel megmozdul, ha a végére állnak.

2021.03.03: A koordinátákat átírtam Piró által megadott pozícióra.
Üdv: halaszkiraly