wap:
VIGYÁZAT MÉH VESZÉLY !!!
Szolnok legmagasabb pontja a Beke Pál halma 101,3 m.
A láda kidőlt fa töve alatt 18,5x18,5x9,5 cm-es dupla mikrós (14x14x8 cm belméretű) műanyag edény! Álca megbontása nélkül is kivehető dél-nyugati irányból! Ha nagyon megbontod kérlek próbáld a legjobb tudásod szerint visszaépíteni, hogy a többieknek is érdekes legyen a vadászat!

"Szanda, puszta, Külső-Szolnok vmegyében, Szolnokhoz 1 óra: 11 kath. lak. Határa homokkal vegyes; sok buzát, kukoriczát termeszt; szőlőskertje is van. Innen Szolnokig egy erős töltés vezet, melly országutul szolgál, s a Tisza árvizét visszatartja. gr. Keglevich Miklósé volt, most birja Vodianer Sámuel örök." Magyarország geográfiai szótárából.

Tiszai Lajos
Szolnokország c. könyvéből:

"Telente hamar beszorult a házba a szegény ember. Rőzselángnál, venyige füzénél beszélgettek a szomszédok. A nyitott tűzhely agyagkosarában táncoló lángok csodás történetek elmondására ösztönözték az unatkozó tanyai embereket.
Minden faluban, uradalomban volt egy-egy nagyotmondó ember, aki istenadta tehetséggel szőtt mesékkel ámítgatta a szájtáti népet. Az esték novembertől február végéig mindig az övék voltak. Háry János édestestvérei lehettek ezek az ízes szavú parasztemberek, s a legnagyobb sértés lett volna kétkedni mondókáikban, mert ők maguk is elhitték történeteiket.
A szolnoki, szandai és a rákóczi határban Tukuz Balázs volt a leghíresebb nagyotmondó. Valahol a derzsigáti tanyák valamelyikében lakott, de azt mondta, ő mindenhol otthon van. Vénebb volt már a leghosszabb csőrű varjúnál is.
A Beke Pál halmának története volt a legszebb meséje. Az nem homokból van ám, legfeljebb csak a teteje, hanem elporladt törökökből. Beke Pál úr vitézei annyi törököt kaszaboltak itt le, hogy a csontjaikból púp nőtt a földön, azt fújta be homokkal a szél. Ettől domb a domb! - magyarázta. De ez még nem volt elég, megtoldotta: legalul meg a kincsek vannak!
Amikor ezt kimondta, elkezdte szürcsögtetni, matatni a pipáját. Olyan csend volt ilyenkor, hogy a venyigetűz pattogása fegyverropogásnak is beillett. Nincs az a dramaturg, aki jobban értette volna, mikor kell hatásszünetet tartani, hogyan kell fokozni a hallgatóság, a nézők érdeklődését. Csak akkor folytatta, amikor már feszengtünk a kíváncsiságtól. Hát az úgy volt, magyarázta, hogy amikor a törökök látták, hogy végük közeleg, elásták a kincses ládákat. Ott haltak meg százszámra a gyönyörű, smaragdköves gyűrűk, nyakláncok, karkötők, színarany sujtások fölött. Nem is tudja senki emberfia a világon, hogy mi van ott a föld gyomrában, csak én, vágta ki...
Egy téli estén aztán a nemzetség munkabírós emberei - ez természetesen csak férfit jelentett -, ásóval, csákánnyal, lapáttal nekiestek a Beke Pál halmának. Hat fél éjszakán túrták, hányták a homokot, de addig nem találtak semmit. Hanem egyszer csak Nádas Jóska sógor bácsi nagyot kiáltott: csontok! Nagy volt az öröm! Hát mégis igaza van Tukuz Balázsnak! Ásták tovább, hóban, fagyban.
Karácsonytájt lehetett, amikor egy Vass György nevű csendőr félrehívta nagyapámat. Ide figyeljen, Lajos bácsi - kezdte -, a főtörzs úr kiadta nekem nyomozásra, hogy kik dúrják szét a Beke Pál halmát. Szúrja az uraság szemét, hogy széthányják a dombját... Szóval, Lajos bátyám, ha maga netán hallja, vagy tudja, hogy kik azok a kincskeresők, hát súgja már meg nekik, hogy hagyják abba, a szentségét! - kacsintott egyet... Az öreg Tukuzt meg úgy elkardlapozom, hogy a török nem kapott annyit, csak buzdítsa a népet, mondta, és elporoszkált a deresén.
Azóta eltűnt, vagy éppen, hogy maradt valami a Beke Pál halmából, de a kincsek nemigen kerülhettek meg, mert akkor híre járta volna. De még közel hetven év távlatából is látom Tukuz Balázs megjelenítésében a dézsafejű törökök és a nyalka magyar vitézek hadakozását. A kincsekben persze lódított, de apja, nagyapja elmondása után, meg a maga kútfőjéből olyan szemléletesen magyarázta el, hogy milyen volt a régi Szolnok, Szanda és környéke, hogy akár földrajzkönyvet lehetett volna írni az elmondása nyomán."

A halom egy homokdombra felhordott kurgán, lábánál már az 1950-es évek elején megbolygatták és bányászást kísérő leletmentés során szarmata sírokat találtak. A halom eredetileg kurgán, valószínűleg rézkori temetkezés.

További infó a halmokról: kunhalom.lap.hu itt lehet kutatni!

Mai Szandaszőlős:

Szolnokhoz csatolt (1968) község. Szolnok részeiből alakult ki önálló községgé (1950). Neolitikus, bronzkori telepek, rézkori, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, gepida, honfoglalás kori, 10-11. századi temetők; árpád-kori falu. Első írásos említése 1075 (Zunde), 1470 (Zonda). A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. 1775-ben gróf Keglevich Károly és Szolnok mezőváros szerződése szerint 210 szolnoki gazda Szandaszőlős területén szőlőskertet létesített. Katonai repülőtere, sportrepülőtér és repüléstörténeti gyűjteménye van.

Megközelítés:

 N 47° 6,499' E 20° 15,285' 87 m [GCBPha+parkoló1] helytől 850 m. É-i irányba, időjárástól függetlenül gyalogosan ha saras az út akkor ez a legtutibb megközelítés!

 N 47° 6,623' E 20° 13,573' 87 m [GCBPha+parkoló2] helytől szintén gyalogosan ha saras az út! Száraz idő esetén teljesen a halomoig be lehet hajtani!

Vagy a tenyőszigeti útról:
 N 47° 6,855' E 20° 15,953' 89 m [GCBPha+parkoló3]

Köszönjük kulisz és rekasi sok-sok segítségét!

VIGYÁZAT MÉH VESZÉLY !!!

Kellemes kirándulást és sikeres geoládavadászatot kíván, a GÖRDÖGÖK csapata!