Bevezető
Külső-Somogy változatos domborzata évezredeken át valósággal hívogatta a várépítőket. Nem volt ez másként Nagyberénynél sem: ide hívlak ezzel a rejtéssel.

Nagyberényi várak
A Kerék-hegyi vár  N 46° 47,672' E 18° 10,303' 147 m [GCNBV+1VÁR] közelében találod az első pontot:  N 46° 47,771' E 18° 10,299' 148 m [GCNBV-1].
Nagyberény község déli végében, a temető felett nyugatra, a Kerék-hegyen lévő, ma már nyomaiban is alig látszó vár a láda első pontja.
Ez a dél felől keskenyen kezdődő, majd észak felé kiszélesedve emelkedő vár egy tipikus somogyi "hegyi" vár volt. Két oldala, különösen a keleti, igen meredek. Ez a vár is kétrészes és az egész hegytetőt magában foglalja. A legmagasabb részén észak felé van a belső vár. Ovális, egyenes platót fog körbe háromnegyed ívben egy árok, amely a keleti, a meredek oldal felett hiányzik. Itt a hegy pereme mesterségesen levágott. A 15-16 m széles árok 3-5 m mély, míg az egyenes plató átmérője 30-35 m és középen egy hosszúkás, 0,5 m mély bevágás található.
A külső vár a déli irányban lejtő részen van. Keleti oldalát a meredek hegyoldal jelzi. A nyugati oldalon 2-3 m-rel alacsonyabban a belső vár alá fut. A külső vár a déli végén hirtelen meredekké vált. Erről az oldalról széles átvágás (árok) védte. E legalsó árkon túl csak egy kis háromszög alakú, lapos rész jelzi a hegy alját.A vár külső része keskeny gerincet képez, szélessége 7-8 m, míg a végén 13 m. Felülete sima és egyenes, míg a nyugati oldala a peremnél éles, a keleti oldala elmosódott. Észak felé egy újabb átvágás következik, amely 96 m után fél méter mély és 3-5 m széles. Ez az árok a vár mindkét oldalán folytatódik, de itt már csak terasz formájában, majd a hegygerinc végét is körbefogja. Az általa lezárt kis belső terület téglalap alakú és 23x14 m alapterületű.A külső átvágástól kintebb 7 m-re egy újkori földút mély bevágása látszik. A vár teljes területe 140x20 m és 0,21 ha. A belső és a külső vár együttesen 0,15 ha.
Az Árpád-kori várnak tartható, belső és külső várral rendelkező földvár hossza 100 m, míg szélessége 30 m. Teljes területe 150x60 m és 0,26 ha.
Pesty Frigyes 1864-ben még fennálló falait említette. Ma már a tégla vagy kőfalaknak még hírmondói sincsenek. Lehetséges azonban, hogy a kereki királyi, királynéi várhoz hasonlóan egy a XIII. században királynéi várkastély, a berényi uradalom egyik központja állhatott itt, mivel a berényi királynéi népekről több forrásemiítés is van. A királynéi vár és a majorság helyének azonosítása sem lehetetlen feladat, bár Nagyberényben még egy vár található.
A Zsidó-dombi vár  N 46° 47,523' E 18° 10,754' 157 m [GCNBV+Zsidódomb] rejti a második pontot  N 46° 47,508' E 18° 10,763' 154 m [GCNBV-2].
A község délkeleti szélétől kb. fél kilométerre, ahol a dombvidék több völgyre ágazik, ott a kinyúló hegygerincek egyikén található a Zsidódomb. Közvetlenül a község lőtere felett található a földvár, amely a hosszan elnyúló, keskeny, észak-dél irányú, meredek oldalú gerinc északi végét foglalta magába. A gerinc észak felé gyengén lejt, majd egyenessé válik. Itt található egy igen elmosódott átvágás, amely 15-16 m széles és 1 m mély.

Megközelítés
Az első ponthoz itt  N 46° 47,752' E 18° 10,324' 140 m [GCNBV+1PARKOLO] érdemes parkolni, a második ponthoz ajánlott parkoló itt  N 46° 47,692' E 18° 10,798' 129 m [GCNBV+2PARKOLO] található.

Ládatörténet
2021.07.14 A ládát elcserélem Dömösi-szoros (GCdomo) csészéért, így közel négy év után ismét adoptálható.