A lépcsősor pihenője alatt 700 ml-es (13x13x5 cm-es) négyfülű szolgál főládaként.
Ha ennek megtalálása akadályba ütközik, érdemes a körbástyában körbenézni, 20 cm magasan egy tömzsi pet előforma rejtőzik.  N 45° 31,603' E 19° 3,833' 154 m [GCDVER+geocache].
Kérjük, nagyon körültekintően vegyétek elő a dobozt!
Jelszó lelőhely lehet még ez is:  N 45° 31,585' E 19° 3,842' 146 m [GCDVER+Alternatív segítség]



Megközelítés
A kb. 1000 lelkes Erdőd Eszéktől 30 km-re keletre, a Duna jobb partján, a folyó meanderei által körülölelt félszigetszerű löszhalmon, az Erdődi-hát részét képező Dályi-hegység keleti lejtőin fekszik.
A falu Újerdőd településrésznél közúti határátkelővel rendelkezik Szerbia felé. A Duna-híd másik oldalán a vajdasági Gombos (Bogojevo) van. A határátkelő kicsi, az átjutás néha lassú, de Bács várához (GCBAC) érdemes erre tovább menni.
Parkoló:  N 45° 31,565' E 19° 3,805' 152 m [GCDVER+parkoló]

A vár története
A települést az írott források először Erdődként, 1335-ben említik. Egy 1472-es okiratban a titelti prépostság tulajdonaként már Castelum Erdeedről, azaz Erdőd várról (városról) olvashatunk. A birtok a XV. század végén az alsólendvai Bánffy családé, majd 1526 és 1687 között török uralom alatt állt. A török kiűzése után katonai igazgatás alá, majd a bécsi udvari kamarához került. 1730-ban VI. Károly más szlavóniai falvakkal együtt Zuan bárójának, kamarai tanácsosának ajándékozta. Az így létrejött hatalmas uradalomnak a székhelye Erdőd lett. A báró özvegye a birtokot 1746-ban eladta Pálffy János nádornak, akinek 1785-ig állt a tulajdonában.
Később a csepéni Adamovich família és szentkatolnai Cseh Ervin (Valpó, 1838 - Erdőd, 1918) szerémi főispán birtokolják, de ekkor a vár már romos állapú - ahogy erről egy a 19. század közepéről fennmaradt ábrázolás tanúskodik.
A második világháborút követő államosításig a birtokok utolsó tulajdonosa Cseh Irénke.

A vár és környéke stratégiai helyzetéből adódóan egészen a legutolsó harcokig mindig fontos célpont, áhított birtok volt. Az 1991-től 1995-ig tartó horvátországi háborúban - Szlavónia többi, szerbek által megszállt részéhez hasonlóan - Erdődről is elűzték a horvát lakosság nagy részét. A menekültek házaiba szerbek költöztek. A hírhedt szabadcsapat-vezér, többek között a kórógyi és szentlászlói etnikai tisztogatásokról ismert Tigrisek vezetője, Zeljko Ražnatović, a boszniai háborút követően Erdődre helyezte át a Szerb Önkéntes Gárda kiképzőtáborát és központját. A várromot megfigyelőállásként használták. Ekkor építették a kerek toronyba a vaslétrát és ekkor szenvedett súlyos, ma is látható sérüléseket. De a vár még mindig jobban járt, mint a közeli Mindenszentek temploma, amit az 1991-92-es harcokban porig romboltak. A község lakói és az innen elszármazottak csak 2005-ben, közadakozásból tudták újjáépíteni.

1995. november 12-én itt írták alá a horvátországi háborút (és ezzel a délszláv háborúkat) véglegesen lezáró ún. erdődi egyezményt. Ennek a dokumentumnak értelmében került vissza 1998-ban Kelet-Szlavónia (benne az erdődi község is) és Baranya horvát igazgatás alá.

Építészet
A XV. századi téglavár a történelem viharait egész jól átvészelte.
A vár közepén álló, négyzet alaprajzú, eredetileg négyszintes lakótorony ma már jóval alacsonyabb. A romos tornyot 1891-ben az Adamovich-Cseh család sírboltjává alakították át. A belső átalakítások során nemcsak a falfestmények semmisültek meg, de megszüntették a falmagban lévő lépcsőházat is. A torony felső részét visszabontották és ekkor készült a ma látható pártázat is. A bejárata fölé a család egyesített címerét faragták.
A lakótorony után a vár legjobb állapotban megmaradt része az északnyugaton elhelyezkedő, itáliai reneszánsz hatás mutató négyszintes, kerek saroktorony és a hozzá kapcsolódó kelet-északkeleti irányú körítőfal. A felső szinten húsz, lépcsőzetesen előreugró, téglákból képzett konzol tartja a pártázatot, amely alul szuroköntő nyílásokkal volt ellátva. Megfigyelhetők a kulcslyuk alakú lőrések is.
Van még egy, a lakótoronnyal és a kerek saroktoronnyal azonos megoldásokkal rendelkező torony maradvány is, mely a vár alatt mintegy 40 méternyire található. Bár egyes vélekedések szerint ez a torony nem az eredeti helyén áll, hanem egy 1860-as földcsuszamlás alkalmával került oda, az 1970-es ásatások során feltárták egy külső védelmi rendszer részleteit, amely összekötötte ezt az alsó, északi szögletes tornyot a nyugati felső kerek toronnyal.

A közelmúltban fapallós sétány, pihenő, pavilon épült a vár mellé. A sétányon a Dunapartig le lehet sétálni. Park és padok várják a pihenni vágyókat.
Pavilon:  N 45° 31,616' E 19° 3,801' 157 m [GCDVER+pavilon]
Kilátópont:  N 45° 31,639' E 19° 3,786' 163 m [GCDVER+kilátópont]

---

Forrás:
Erdőd vára
Várak a Kárpát-medencében

Ládatörténet:
2008. 02. 16.: SylverRat + Bogee a Délvidéki Várak ládasorozat 2. tagjaként elrejti a ládát.
2009. 08. 15.: A láda eltűnt.
2009. 08. 20.: Ládapótlás.
2010. 10. 17.: A láda eltűnt.
2011. 09. 13.: Az eltűnt ládát Fairy pótolta.
2012. 08. 03.: A láda eltűnt.
2012. 10. 06.: Az eltűnt ládát Csaba & Családja pótolta.
2013. 06. 15.: A láda tartalma eltűnt.
2013. 10. 23.: Ládakarbantartás.
2015. 06. 03.: Strombus és Péter60 ismét üres ládát talált. Feltöltték kellékekkel és biztonságosabb látszó helyre költöztették.
2015. 07. 19.: Dr. Lada és Lopakodó a ládát a régi koordinátákon pótolta, mivel nem tudtak a korábbi gyógyításról.
2017. 05. 06.: Ancs pótolta, mivel az eredeti doboz visszahelyezéskor lecsúszott a meredek domboldalon.
2017. 09. 06.: Párduc50 a ládát örökbefogadta.
2018. 11. 12.: Strombus a ládát beteg állapotban köszönettel örökbefogadta. Eddig a ládának 83 megtalálása volt. Átlagos értékelése 4,64 (környezet 4,74, rejtés 4,50, web 4,67). A ládát február végén lesz módom pótolni.
2019. 03. 01.: Strombus a ládát pótolta. Pótládát és virtuális jelszót is kihelyezett.