WAP ON
Romos pinceüreg partfalából kinőtt akác gyökerei között, egy különleges park felett, Boda község belterületén rejtőzik a kb. negyedliteres geoláda.
WAP OFF

Bevezető
Egy különleges parkba hívlak Benneteket ezzel a rejtéssel, a Mecsek nyugati nyúlványainak előterében fekvő Boda községbe. Ne gondolj burjánzó cserjékre, századok tanújaként álló famatuzsálemekre, de még különleges tulipán-ágyásokra sem. Ebben a parkban más a szépség forrása: a világ jobb megértését segítő tudás. Hiszen ez egy infopark (nem ez :-) az atomenergiáról, az energiatermelés során keletkező veszélyes hulladék elhelyezéséről.

Az atomenergiáról
Bár középiskolás anyag, talán nem teljesen felesleges feleleveníteni azokat a fizikai ismereteket, amelyek a világ villamosenergia termelésének egyhatodát biztosító eljárás alapját adják.
Miként már az "ókori görögök is" sejtették, a világ minden anyaga atomokból áll. Az atom pedig pozitív (proton) és semleges (neutron) töltésű részeket tartalmazó magból, valamint egy - ezt körülvevő - keringő negatív töltésű részecskéket (elektron) tartalmazó "elektronfelhő"-ből áll. Az anyagra legjellemzőbb tulajdonságokat az egy atomjában található protonok száma határozza meg (rendszám), de a mellettük levő neutronok mennyisége is befolyásolja. Ha két atomnak a protonszáma (rendszáma) megegyezik, de a neutronszáma eltér, akkor egy elem két izotópjáról beszélünk.
Bizonyos anyagokról a 19. század végén Henri Becquerel felfedezte, hogy egy különleges sugárzást bocsátanak ki magukból. Később a Curie házaspár valamint Rutherford és Villard kutatásai során tisztázódott, hogy a jelenségnek elkülöníthető típusai vannak:
- alfa-bomlás: 2 protonból és 2 neutronból álló atommag lökődik ki,
- béta-bomlás: az atommagban egy neutron protonná alakul és a "maradék" elektron kilökődik,
- gamma-bomlás: a magból energia távozik foton formájában,
- neutron-sugárzás a magot egy neutron hagyja el.
A kutatások során az is kiderült, hogy egy anyag radioaktivitása az idő múlásával csökken. Ennek jellemzésére bevezették a felezési idő fogalmát, ami azt az időtartamot jelenti, amely alatt a még radioaktív részecskék száma felére csökken.
Ezeknek a kutatásoknak a folytatásaként 1934-ben Enrico Fermi elsőként valósított meg maghasadást: neutronnal bombázott urán atommagja kettészakadt. Szilárd Leó pedig arra jött rá, hogy ha a maghasadás során neutron szabadul fel, akkor önfenntartó láncreakció alakulhat ki. A tudósok ezen az úton haladva hamarosan odáig jutottak, hogy 1942-ben az USA-ban megépült az első atomreaktor és 1951. december 20-án az első kisérleti atomerőmű. 1954-ben a Szovjetúnióban beindult az első üzemszerű áramtermelésre készített erőmű.

A radioaktív hulladék kezelése
Az erőművek megjelenésével egyidős a radioaktív hulladék kezelésének problémája, mert az már a kutatások korai időszakában kiderült, hogy a sugárzó anyagok komoly hatással vannak az élő sejtekre, szervezetekre.
Amit néhány évtizede a totalitárius berendezkedésű államokban megtehettek (pl. emberek ezreinek életét beárnyékoló titkos műveletek), az ma már az állampolgárok tájékozott önrendelkezését alapértéknek tekintő modern demokráciákban megvalósíthatatlan. Ezért hozták hát létre ezt az információs parkot: hogy a környék érintett lakosainak (és minden erre járó érdeklődőnek) alapos tájékoztatást nyújtson a teljes folyamatról a hulladék keletkezésének okaitól, körülményeitől kezdve annak szállításán át az elhelyezés szempontjaiig.
Miért éppen ide, Bodára került ez a tájékoztató park? Azért mert itt szó szerint kézzelfogható közelségben, felszíni feltárásban látható a Bodai Aleurolit Formáció, amit különösen alkalmasnak találtak a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges (mélygeológiai) elhelyezésére. A helyenként közel 1 km vastag formáció anyagából adódóan rendkívül alacsony vízáteresztő képességű, önzáródó és jó megkötő-képességű.
A tervek szerint robosztus mérnöki megoldásokkal próbálják meg a bioszférától elzárni ezeket a rendkívül veszélyes, igen hosszú felezési idejű hulladékokat: nagy szilárdságú, korróziónak ellenálló anyagból készült konténereket helyeznek el a felszíntől 500- 800 méter mélyre, a hosszú távon stabil kőzetben elkészített tároló vágatokba, majd a járatokat speciális anyaggal eltömítik. Így akár százezer évre is "eltűntethetőek" a mostani hatalmas energiaéhség nyomai.

További látnivalók, érdekességek
a. A Dél-Dunántúlon lényegében az urán teljes életciklusa végigkövethető:
1. A közeli Kővágószőlősön a bányászat (rekultiváció után megmaradt) nyomaival találkozhatsz.
2. Pakson a termelés még ma is zajlik - még ha a nyersanyag máshonnan is származik.
3. Mórágyon egy másik (végül "nyertes") potenciális hulladéktároló kőzetformáció feltárását vizsgálhatod meg.
b. Ha Boda község további látnivalóira, szépségeire vagy kiváncsi, keresd meg ezt a geoládát.

Megközelítés
Tömegközlekedési eszközzel: Pécsről közvetlen helyközi autóbuszjárat közlekedik Bodára. A jegyet Boda, szövetkezeti bolt mh-ig érdemes megváltani.
Személygépkocsival a 6-os főútról  N 46° 2,994' E 18° 3,423' 139 m [GCURIE+BEKOTOUT] pontnál kell északra kanyarodni. Parkolni valahol itt  N 46° 4,629' E 18° 2,900' 182 m [GCURIE+PARKOLO] célszerű.

Ládatörténet
2019.12.10 15:40 A ládát új rejtekben pótoltam.
2019.12.05 22:31 szikizso, mint ládadoki, a geoládát az utolsó bejegyzések vizsgálata alapján betegre állította.
2018.04.01 23:02 Eltávolítottam a ládaleírásból a választékos módon csak "kéregető banner"-ként aposztrofált kódot. Szerencsére már saját forrásból is biztosítani tudom az évi legfeljebb pár százezer forintig terjedő összeget, amivel hozzájárulok a játékhoz. (Mielőtt valami jellemes kesser szaladna az adóhatósághoz: természetesen a "kéregetés" bevétele egészen pontosan 0, azaz nulla forint volt. Nem nálam kell számolgatni a pulóvereket... :-P)
2015.03.16 A ládaoldal a Geoláda 2015 projekt keretében frissült.
2015.01.24 A virtuális rejtés helyett új, hagyományos láda kerül a helyszínre.
2011.11.15 A láda koordinátáit pontosítottam, hogy a GCKupa résztvevőinek se kelljen felesleges dzsindzsaharcot folytatnia.
2009.10.29 A láda hosszantartó, súlyos betegség után... virtuálissá változott.
2008.05.24 A láda az 1. Eszter-napi Ládadömping alkalmából megjelenik.

Sikeres - és tanulságos - kincskeresést!

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Atomenergia
http://hu.wikipedia.org/wiki/Maghasadás
http://hu.wikipedia.org/wiki/Urán
http://hu.wikipedia.org/wiki/Radioaktivitás
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_power


Relikviák
'