WAP:
A láda kereshető, de rossz állapotban van!
A jelzett ponton egy henger alakú (7X20 cm) konyhai dobozt találsz, melyben logfüzet, toll és kis méretű ajándékok, TB-k illetve geocoinok elférnek. A jelszót rovásjelekkel írtam a füzetbe, melyet latin betűkre átfordítva tudod a megtalálást bejelenteni.

Megközelítés: Vonattal Felsőgöd állomásnál kell leszállni, és a láda busszal megközelíthető.
Autóval a 2/a főútról a Gödi leágazásnál kell lehajtani, és a Göd tábla előtt jobbra. Innen egyértelmű.
A 2-es úton az Autópihenőnél jobbra, majd végig egyenesen Göd-Újtelep végéig.

Leírás: A Székely Nemzeti Tanács 2003-ban egy mozgalmat indított el annak érdekében, hogy a székely-magyar rovásírás közkinccsé váljon, mindenki ismerje meg őseink keze írását. Kérte az ottaniakat, hogy állítsanak föl minden település határában egy rovásírásos helységnévtáblát. Magyarországon harmadikként 2008 június 4-én avatták a rovás jelekkel ellátott helységnévtáblát Gödön. Ennek apropójából telepítettünk ide ládát. (forrás és a teljes cikk itt és itt olvasható)

A rovás jelekről: A rovás 6500 éves múltra tekint vissza, legrégebbi megtalált rovásemlék a tatárlaki-korong. Ezen a korongon 3 rovásjel ismerhető fel: Z, Ny és Gy. Ezen hangok nyelvünk hangkészletének tagjai. E szerint őseink nagyon régóta rendelkeztek saját írással. A kereszténység felvételével, illetve a nyugati kultúra befogadásával egy törvény értelmében a rovott emlékeket begyűjtötték, az írástudókat kényszerítették a latin betűs írásra. Ennek eredményeként sajnos mára már csak nagyon kevesek ismerik ősi írásunkat.
Szerencsére egyre több helyen alakulnak "rovásíró" körök, ahol hagyományszerető tanárok önerőből próbálják átadni tudásukat a jövő nemzedéknek.
Mint az írás neve jelzi, azt "rótták", főleg fára (botra), esetleg kőre. Az íráshordozó anyagok természetéből ered a jelek szögletes formája és. Az írás irányultsága (jobbról balra) abból fakad, hogy a botra rovás során a botot bal kézzel fogták és jobb kézzel haladtak balra. A magyar rovás jelek jól tükrözik nyelvünk jellegzetességeit, külön jeleket használ a kettős hangzók jelölésére. Ebből is látszik, hogy ez az ABC a legalkalmasabb a magyar nyelv leírására.
Továbbiakat pl. Varga Csaba, Forrai Sándor könyveiben olvashatsz.

Göd: Földrajzi elhelyezkedése: a budapesti Lánchíd budai hídfőjétől 24 kilométerre fekszik északi irányban a Duna bal partján. Valójában a 22. km-nél kezdődik és a 27. km-nél ér véget a település. Nyugat-kelet irányban 2 km a szélessége. Dunapartja 5,9 kilométer hosszú.
A város területe fokozatosan emelkedik kelet-délkelet irányban. Legmagasabb pontja a Jancsi-hegy közelében van 191 méterre a tengerszint felett. A település egy sajátos kialakulású medence közepén fekszik, a látóhatár teljes körben zárt. Egyedül a Duna partján lehet kilátni a medencéből, melyet északon a Naszály 652 méteres magasságával, nyugaton a Pilis, délen a Tetétlen 170-180 méter körüli magasságával és végül keleten a csomádi hátság gerince 200 méter körüli magasságával zár le.Göd Pest megyében a Duna bal partján Budapest és Vác között, a Vácig felnyúló Pesti síkság északi részén fekszik. (forrás és továbbiak a város honlapjáról)

Egy kis történelem: Már a történelem írott kora előtt is lakott terület lehetett a térség, kedvező földrajzi fekvése miatt. A kutatások szerint azonban a római birodalom utolsó évtizedeiben kiemelt szerep jutott a térségnek. A honfoglalás 1000. évfordulójára megjelentetett megyei monográfiák közül Pest Vármegye kötetében említik: "a gödi határban valamely nagyobb épület romjai láthatók." A város támogatásával 2000-2001-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régésze részben feltárta a roppant méretű római tábor alapjait. A feltárási munkák jelenleg is folynak.
Soproni Sándor professzor szerint a település neve Contra Constantia Superior volt és Frigeridus dux építette Nagy Constantin császár fia, Constantius idejében, Krisztus után 370 körül. Az erőd falai védelmet nyújtottak - a leletek szerint a hunoknak is, és a honfoglaló magyaroknak is. Ide telepedett a névadó Göd nemzetség, melynek egy tagját még 1640-ben is említik oklevélben. Göd neve hivatalos oklevélen 1255-ben jelent meg először. Az avarkori földvár dombján ma országzászlót lenget a szél.
A törökdúlás első harmadában elpusztult a virágzó falu, kör alaprajzú templomával együtt, csak Paksi János szélmalma és a még ma is álló országút menti csárda maradtak fenn az 1700-as évekre, valamint az őszi Szent Gál napi országos jelentőségű, hetekig tartó marhavásárok intézménye.
A vásárok megszűntek, de előtérbe került angol trénerek segítségével a versenylótenyésztés. Az országúti csárda és istállói a "Kincsem telep" elnevezést kapták, mert innen indult a kedvéért megépített gödi vasútállomásról az 1876-1880 között itt trenírozott, legyőzhetetlen kanca - Kincsem-, amely mind az 54 versenyét megnyerte itthon és szerte Európában.
A kiegyezés után hazatért 1848-49-es honvéd ezredes, Nemeskéri Kiss Miklós alakított ki belterjes mezőgazdaságot, állattenyésztést, tejfeldolgozó, - és szeszipart. Parcellázott és ez által megrajzolta a mai város határait. 1890-től a legmódosabb budapesti polgárok gyönyörű, angolpark jellegű arborétumaikon megépítették nyaraló villáikat: Arany László, Deiwitz Ottó, Huzella Tivadar, Wigner Antal a későbbi Nobel-díjas Wigner Jenő atyja, Szudy Elemér és mások. Az 1870-ben még csak 177 lakost számláló pusztából 1999-re 15.000-nél is több lakosú város lett.

Nevezetességek, látnivalók: A gödi termálfürdő egész évben nyitva áll a vendégek előtt. A gödi termálvizet a szakhatóságok gyógy,- és ásványvízzé minősítették. Három dunai strand nyújt felüdülést a nyári szezonban.
A két önkormányzati általános iskolában közel 1.450 diák tanul. A város kulturális és egészségügyi ellátottsága a kornak megfelelő.
Az elkészült hatalmas golfpálya és sportcentrum, valamint az ötcsillagos Pólus Palace Hotel ismertté teszi Gödöt külföldön is, melyhez az európai színvonalúra fejlesztendő melegvizű strand is hozzá fog járulni.