A ládába TravelBug nem helyezhető.

"Szalárd alatt, Szalárd alatt folyik el a Berettyó;
Beleesett, beleesett magyar huszár lovastól.
Magyar huszár lova lábát pesti orvos gyógyítja,
De a szegény magyar huszárt a babája siratja.

Ha bemegyek, ha bemegyek a bíró úr házába,
Ráülök a, ráülök a cseresznyefa díványra.
A sarkantyúm, rézsarkantyúm, jaj, de szépen pengetem;
Jaj, istenem, jaj, istenem, hol a szabad életem?"

Inaktelke (Kolozs)

SZALÁRD:

Szalárd, Nagyváradtól 24 km-re északkeletre a Berettyó bal partján fekszik. Jákóhodos és Hegyközszentimre tartozik hozzá.
Nevének eredete, valószínűleg a kalandozások korabeli Szalárd vezér nevét viseli, de lehet, hogy a solar (= sóőr) szó rejlik benne.

SZALÁRD MEGKÖZELÍTÉSE:

Ártándtól az 1-es úton haladjatok Nagyvárad (Oradea) fele.
Itt térj rá a 19-es útra és menj Érmihályfalva (Valea Lui Mihai) irányába. Erről az útról Bihar (Biharia) nevű községben kell letérnetek  N 47° 9,411' E 21° 55,332' 110 m [GCADOR+útkereszteződés] koordináta pontnál jobbra. Amikor beértek Szalárdra  N 47° 13,037' E 22° 1,937' 110 m [GCADOR+itt balra] koordináta pontnál kell balra térni.  N 47° 13,565' E 22° 1,665' 110 m [GCADOR+jobbra térj] koordináta pontnál kell jobbra haladni tovább. A Berettyó folyón átkelve, a híd után ezen a helyen parkolhatsz  N 47° 14,009' E 22° 1,924' 110 m [GCADOR+parkoló].

ADORJÁN VÁR:

Várát legkönnyebben a községből észak fele, Hegyközszentimre felé vezető úton érhetjük el. A Berettyó felett átívelő hídon átkelve, a töltés mentén haladva kb. 1240 méter megtétele után a várhoz, érünk. Minden bizonnyal a Berettyó által közrefogott egykori magaslaton állt. Itt egy kb. 8 m magas, messzire ellátszó épület (torony- vagy palotarom?) É-i sarokfala áll. A torony (esetleg palota romja) téglából épült, amihez jó minőségű habarcsot használtak. Mérete: 3 x 2,80 m, magassága 8 m. A megmaradt sarok tanúsága szerint egy három vagy négyszintes építménnyel kell számolni, amit deszkafödémek választottak el. A második-harmadik szint magasságában egy nyílás nyoma őrződött meg. 19. századi ábrázolásán még látni lehet az első szint egyik oldalán egy félköríves nyílást, a másik oldalon két fülkét. Ugyanazon az oldalon, az emeleten, két negyed köríves kis gyámkő hívja magára a figyelmet, amely egy kandallóval, vagy belső lépcsővel állhatott kapcsolatban. Egy másik ma már eltűnt faltöredék, amit egy 19. század végi rajz örökített meg, szintén épületsarkot ábrázol. Megfigyelhető a keretelt emeleti ajtó, reteszüreggel. Másik oldalán két négyzetes ablak látható.

ADORJÁN VÁR TÖRTÉNETE:

Az adorjáni uradalom alapjait a Dunántúlról ideszármazott Geregye nb. I. Écs fia, Pál országbíró vetette meg, aki már 1236-ban több birtokot nyert a királytól ezen a vidéken. Ez időben kapta meg az adorjáni birtokot is, és feltehetően ő építtette fel a tatárjárás után, 1242 - 1276 között Adorján várát.
A vár első említése 1277-ben történik, amikor a IV. László ellen fellázadt Pál fia Miklóstól a Borsa nb. Tamás vezette királyi sereg a várat elfoglalta. Az erődítmény a következő évben Borsa nb. Tamásé és fiaié lett. IV. László halála után az Anjou-párti Borsák III. Endre király ellen is fellázadtak. III. András király 1294-ben ostrommal elfoglalta a várat, melynek során Tamás fia Lóránt erdélyi vajda életét vesztette.
Úgy látszik azonban, a király megbocsátott a Borsáknak, mert Adorján vára továbbra is az ő kezükben maradt. Borsa Kopasz nádor birtoka volt, aki 1317-ig itt tartotta székhelyét. Ekkor I. Károly király ellen fordult, de a debreceni csatában a királyi seregtől vereséget szenvedett. Kopasz nádor Adorján várába menekült, amit Károly király hada ez év júliusában elfoglalt. A király a lázadó főurat végül Sólyomkő várában fogta el, életét megkímélte, de birtokait elkobozta.
Adorján vára 1395-ig királyi vár, amikor Zsigmond Szalárd városával együtt Csáky Istvánnak és fiainak adományozta más birtokokért cserébe. A birtokba a váradi káptalan 1396-ban iktatta be Csákyt és fiait, és ez időtől hosszú századokon át e család birtoka volt. 1421-ben Csáky György birtokában találjuk, Csáky Benedek 1490-ben a vár falai közt végrendelkezik. Ferdinánd király vezérei, Zabárdy Mátyás váradi püspök és Tahy Ferenc 1556-ban meg akarták ostromolni a várat, mire az akkori birtokos, Csáky Pál a vár kapuit megnyitotta, és a király pártjára állt. A törökök 1598-ban rövid időre elfoglalták, visszavétele után továbbra is a Csákyak birtokában maradt, így 1625-ben Csáky Istváné, 1696-ban Csáky Lászlóé, majd 1800-ban gróf Csáky Zsigmond tárnokmesteré és örököseié. Pusztulásának körülményeit nem ismerjük; a 19. század második felében rombolhatták le, köveit a lakosság hordta szét építkezéseihez.

Források: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 74-76.

Ládatörténet
2011.07.23. Megjavítva - Köszönet Togo-nak és Evetke-nak
2017.05.21. Elveszett láda pótlása - Köszönet Liberty-nek és Párduc50-nek
2022. 08. 18. Dr. Lada pótolta az elveszett ládát. Köszönjük. Admin(Fazék)]
2024. 03. 14. 'Csaba & családja' új helyen pótolta az elveszett ládát. Köszönjük. A ládaoldalt frissítettem. Admin(Fazék)]