Árva vára
A valós láda (mérete 18 cm X 8 cm X 6 cm) a vár északi sarkához közel egy fatuskóban rejtőzött meredek, gyakran csúszós hegyoldalon. Mivel gyanús, hogy a láda muglik áldozatává vált, ezért egyelőre virtuális jelszót keress, amely Árva várának faláról olvasható le: a kis bronztábla második szava a bejáratnál a N 49° 15,701' E 19° 21,496' pontban.
Ha a valós ládát pótolnád (előre is köszönöm): az utolsó bekezdésben említett ösvényen felfelé indulva, körülbelül az országút és várfal között félúton az ösvénytől balra 6...8 méternyire találod az eredeti rejtő tuskót a N 49° 15,789' E 19° 21,513' 520 m koordinátákon.
Páratlan szépségű környezetben nagyon szép és jó állapotú vár. Minden nézőpontból más és más arcát mutatja, érdemes az alábbi leírásban szereplő kilátópontokat felkeresni.
TravelBug
nem helyezhető el.
Megközelítés és bejutás
Rózsahegytől (Ružomberok) az 59-es országúton 27 km-nyire éred el Árvaváralját (Oravský Podzámok). Az Árva folyó völgyében fekvő falu fölött magasodik a váregyüttes egy valószerűtlenül merész sziklaormon.
Ajánlott parkoló (csoda lenne, ha találnál nem-fizetőst): (
N 49° 15,600' E 19° 21,561' 500 m [GCARVV+parkoló]).
Innen 200 m-nyi sétával kitáblázott úton éred el a belépőjegy-váltó helyet (140 korona), amelyet könnyen felismersz az előtte hosszan kígyózó sorról. Előfordulhat, hogy a jegytulajdonos még egyszer várakozhat (javaslom, hogy ennek során a kapu elé tömörülj), mivel a helyi idegenvezetővel kalauzolt, korlátozott létszámú csoport az előző csoport távozása után lépheti csak át a nagykapu küszöbét.
Nyitvatartás:
A vár nem látogatható április hónapban, továbbá december 23. és 31. között.
Nyitva:
Január-február-március: 10 és 15 óra között
Május-június: 8:30 és 17 óra között
Július-augusztus: 8:30 és 18 óra között
Szeptember: 8:30 és 17 óra között
Október: 8:30 és 16 óra között
November-december: 10 és 15 óra között.
Sem a láda, sem a pótjelszó megtalálásához sem szükséges a várba belépni.
Mindennek ára van...
Csodálattal tölt el, hogy a múlt páratlan szépségű emléke ilyen jó állapotban megmaradt? Kérlek, gondolj azokra a neves és névtelen hősökre, akik másfél évszázadon át vérük hullatásával óvták meg a déli végeken az északi vidékeket a török pusztítástól. Gondolj arra, hogy a sokszor lesajnált, ma már csak földsánc-maradványokkal jelzett dél-dunántúli várak romlása árán maradhattak meg az ilyen csodák, amelyek közül az egyik most eléd tárul.
A vár története
A vár három részből áll, amelyek a hegy három magassági fokán egymás alá épültek, a tatárjárás utáni időszakban a vár építésének első szakaszában a sziklaszirt csúcsán elsőként épült meg a fellegvár.
Az eltelt idők során a magyar történelem számos ragyogó, de jópár kétes hírnevű alakjának neve is összefonódott a vár történetével. A krónika számomra legérdekesebb pontjait kiragadva foglalom össze a nyolc évszázad eseményeit
Dénes József várlistája és a
Felvidéki várak honlapok alapján, és aki jobban is szeretné megismerni, részletes leírást és légifotókat találhat ezekben.
A Honfoglalás után a vidék királyi birtok volt, II. Endre király Synk nevű hívének adományozta. Ez a nemzetség építette a vár magját a mészkőszirt csúcsára.
Árva vármegye a lengyel határnál feküdt, ezért várát mint határvédő erősséget, a Zólyomi család birtokából csere útján IV. Béla királyi birtokként visszaszerezte. Az Árpád-ház 1301-es kihalását követő anarchiában Csák Máté báró korlátlan hatalmat épített ki a Felvidéken, és Árva várát is birtokolta 1312-ig, amikor Károly Róbert a rozgonyi csatában megtörte hatalmát. A vármegye ekkor is rendkívül ritkán lakott volt, amit az igazol, hogy egy-egy jobbágycsalád 100 hektár szántót birtokolt, az erdőkről és legelőkről nem is beszélve.
A vár Zsigmond király idejében került ki királyi tulajdonból, amikor 28 ezer aranyért elzálogosította Oppelni László hercegnek. A vár 1410-től Stibor erdélyi vajda zálogát képezte.
1454-ben Peter Komorowsky szerezte meg, aki Jan Giskra huszita zsoldosvezér támogatásával rablólovagként messze földön rettegésben tartotta a környéket. Garázdálkodásuknak Mátyás király vetett véget, aki a huszita martalócsereget megsemmisítette, de Giskrát, hadvezéri képességeit elismerve maga mellé állította, és Giskra haláláig becsülettel szolgálta is a királyt. Komorowsky kegyelmet kapott, de ezzel visszaélt. 1471-ben a trónigénnyel fellépő Kázmér herceget támogatta, de a sikertelen pártütés után nem került sor várostromra, mert Mátyás egyezséget ajánlott és Komorowsky 8 ezer arany fejében örökre elhagyta az országot.
Mátyás a várat törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta, remélve, hogy fia dúsgazdag főúrként követheti őt a trónon.
A történelem viharai azonban közbeszóltak; a várat Szapolyai István (a későbbi Szapolyai János király apja) szerezte meg, és zálogba adta Kosztka Miklósnak. Kosztka Miklós lányát Thurzó Ferenc feleségül vette, és a dúsgazdag Thurzók alatt a vár új fénykorát élte, a reneszánsz stílusú átépítés 1610-ben fejeződött be. Ekkor készült a középső várban a völgy vízgyűjtő rétegéig lefúrt 91 méter mély várkút is.
A Thurzók férfiágon kihaltak, és a vár a 17. század második felében Thököly István tulajdonába került. Mivel ő részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, a várat 1670. őszén császári katonaság vette ostrom alá. Az ifjú Thököly Imre ekkor már Erdélybe menekült, és a várvédők az idős és beteg Thököly István halálakor megadták magukat. Érdekes esemény, hogy két év múlva lázadó parasztok Pika Gáspár vezetésével a várat elfoglalták, de a császári csapatok visszafoglalták, és rettenetes bosszút álltak.
A várat 1678-ban kuruc csapatai élén visszafoglalta Thököly Imre, de csak rövid időre tudta megtartani.
1703-ban a befagyott Árva folyón átkelt kurucok váratlanul megtámadták és újra visszafoglalták a várat, míg aztán 1709-ben az végleg elveszett, mivel a kiéheztetett védősereg parancsnoka, Babocsay Ferenc várkapitány kénytelen volt a császáriaknak átadni.
A várat később az Erdődy, majd a Pálffy, később a Zichy családok birtokolták. A várat sohasem rombolták le, mindvégig lakott volt, jóllehet 1800-ban egy oltóvíz híján két hétig dühöngő tűzvész után fel kellett újítani.
A mai szép állapot az 1965-ben befejezett felújításnak köszönhető.
Három nézőpont, ahonnan érdemes szemügyre venni a látképet
A faluközpont kis parkolójából N 49° 15,669' E 19° 21,395' 510 m [GCARVV+1.fotó]
Az Árva folyó hídjáról N 49° 15,635' E 19° 21,621' 500 m [GCARVV+2.fotó] A rohanó vízre letekintve találkozhatsz a kerek kalapos gorálok által elöl-hátul kormányzott tutajokkal is...
Az 59-es út kivezető szakaszán N 49° 15,974' E 19° 21,743' 505 m [GCARVV+3.fotó]
Gyalog a Fellegvár sziklaszirtjéhez
Az 59-es úttól a
N 49° 15,825' E 19° 21,472' 520 m [GCARVV+elágazás] pontnál indul egy kis ösvény, ahonnan felkapaszkodhatsz ahhoz a visszahajló sziklaszirthez, amelyen a Fellegvár ül. A száraz időben is alig legyőzhető meredek, erdős domboldalon egy nem túl bizalomgerjesztő drótkötélbe kapaszkodva a legnehezebb szakaszon segítséget találsz. A bástya tövét elérve nem akármilyen kilátást nyújtó
veszélyes sziklás meredély nyílik meg előtted.